MSZP: példa nélküli a bérmegállapodás elmaradása
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint példa nélküli, hogy elmaradt a bérmegállapodás.
Az ellenzéki pártnak az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írták: Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről.
Úgy fogalmaztak: "döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét". Ezzel a döntéssel "végleg cserben hagyta" azt a több millió embert, aki a családjukkal együtt nem tud kijönni a fizetéséből - tették hozzá.
Ugyanakkor "örömmel tapasztalták", hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel, ebből következően nem fogadta el az idei bérajánlatot - jegyezték meg. Bebizonyosodott, hogy a magyar munkavállalók érdekeit ma egyedül a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseli - írták, hangsúlyozva: ahogy a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, úgy az MSZP sem fogadja el, hogy a dolgozó magyar emberek nélkülözzenek.
Azzal, hogy a magyar kormány huszonöt éve először önállóan hirdeti ki a minimálbér jövő évi összegét, "az elképesztő méretű dolgozói szegénység és brutális mértékű elvándorlás" minden felelősségét magára vállalta - közölte az MSZP.
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.
MTI
Az ellenzéki pártnak az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írták: Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről.
Úgy fogalmaztak: "döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét". Ezzel a döntéssel "végleg cserben hagyta" azt a több millió embert, aki a családjukkal együtt nem tud kijönni a fizetéséből - tették hozzá.
Ugyanakkor "örömmel tapasztalták", hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel, ebből következően nem fogadta el az idei bérajánlatot - jegyezték meg. Bebizonyosodott, hogy a magyar munkavállalók érdekeit ma egyedül a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseli - írták, hangsúlyozva: ahogy a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, úgy az MSZP sem fogadja el, hogy a dolgozó magyar emberek nélkülözzenek.
Azzal, hogy a magyar kormány huszonöt éve először önállóan hirdeti ki a minimálbér jövő évi összegét, "az elképesztő méretű dolgozói szegénység és brutális mértékű elvándorlás" minden felelősségét magára vállalta - közölte az MSZP.
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.
MTI
Hozzászólások