MSZP-s budapesti választási bizottság: a fővárosi szocialisták többsége várhatóan támogatja az elnökség lemondását
Az MSZP budapesti választási bizottságának elnöke szerint a fővárosi párttanácsban várhatóan annak lesz többsége, hogy a párt országos választmánya fogadja el a pártelnökség EP-választás utáni lemondását.
Alexa György szerdán az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, testületi döntés még nincs az ügyben, a budapesti párttanács csütörtökön ül össze, hogy megvitassa a kérdést.
Mint mondta, az elnökség lemondása utáni helyzet levezénylése tekintetében vannak nézetkülönbségek.
Az MSZP csepeli szervezetének szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalása rendkívüli kongresszus összehívását és új országos elnökség megválasztását javasolja a választmánynak.
A szocialisták XXI. kerületi pártszervezetének honlapján olvasható dokumentumban azt írják, hogy a csepeli szervezet taggyűlése úgy határozott, választmányi delegáltjait kötött mandátummal küldi a szombati ülésre.
E szerint a rendkívüli kongresszuson megválasztandó új országos elnökség mandátuma 2016-ig szólna. Ezzel egy időben javasolják a budapesti küldöttértekezlet összehívását is, amely megválasztaná az új budapesti elnököt. (A budapesti elnök poszt jelenleg üres, miután Molnár Zsolt május 15-én lemondott.) A csepeliek azt javasolják, hogy a teljes, felmenő rendszerben lebonyolított tisztújítást az önkormányzati választás után tartsák.
Az MSZP csepeli szervezete azt írta, hogy amennyiben ezeket a javaslatokat nem támogatják a választmányi ülésen, akkor egy teljes, felmenő rendszerben lebonyolított tisztújításra van szükség 60 napon belül.
Ugyancsak véleményt nyilvánított az MSZP angyalföldi szervezete, még az európai parlamenti (EP-) választás előtt. Az Index és a Népszabadság beszámolója szerint a dokumentumban leszögezték: teljesítmény nélkül senki se lehessen vezető az MSZP-ben, a teljesítményt pedig a választásokon elért eredményekben kellene mérni.
A lapinformációk szerint a XIII. kerületi párttagok felrótták a pártvezetésnek, hogy semmilyen mondanivalója sem volt az országgyűlési kampányban, ezért a tennivalók elodázásába menekült, a bukás után pedig önkritikátlanul folytatta a ténykedését.
Borszéki Gyula, a XIII. kerületi MSZP elnöke az Indexnek azt mondta, a belső nyilvánosságnak szánták az állásfoglalást, ezért nem hozták nyilvánosságra.
Márton Roland, az MSZP országos választmányának elnökhelyettese, székesfehérvári pártelnök a Fehér Megyei Hírlap szerdai számában úgy nyilatkozott, hogy a választmány nem teheti meg, hogy nem fogadja el az elnökség lemondását, mert nem maradhat következmények nélkül, ami történt. Ugyanakkor kutyaszorítóban is van a választmány - folytatta - , mert bármilyen döntés is születik, "az az önkormányzati választásokhoz szükséges üzenetek továbbításának a rovására megy". Hozzátette: szervezeti és tartalmi változás is kell a pártban, az MSZP-nek elsősorban a hitelesség terén kell tennie.
Az MSZP országos elnöksége vasárnap este, az EP-választás eredményének ismeretében ajánlotta fel lemondását a párt választmányának. A választást a Fidesz-KDNP a szavazatok 51,49 százalékával nyerte meg, a Jobbik 14,68 százalékkal a második, az MSZP 10,92 százalékkal a harmadik, a Demokratikus Koalíció 9,76 százalékkal a negyedik, az Együtt-PM 7,22 százalékkal az ötödik, az LMP 5,01 százalékkal a hatodik lett a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása alapján.
MTI
Alexa György szerdán az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, testületi döntés még nincs az ügyben, a budapesti párttanács csütörtökön ül össze, hogy megvitassa a kérdést.Mint mondta, az elnökség lemondása utáni helyzet levezénylése tekintetében vannak nézetkülönbségek.
Az MSZP csepeli szervezetének szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalása rendkívüli kongresszus összehívását és új országos elnökség megválasztását javasolja a választmánynak.
A szocialisták XXI. kerületi pártszervezetének honlapján olvasható dokumentumban azt írják, hogy a csepeli szervezet taggyűlése úgy határozott, választmányi delegáltjait kötött mandátummal küldi a szombati ülésre.
E szerint a rendkívüli kongresszuson megválasztandó új országos elnökség mandátuma 2016-ig szólna. Ezzel egy időben javasolják a budapesti küldöttértekezlet összehívását is, amely megválasztaná az új budapesti elnököt. (A budapesti elnök poszt jelenleg üres, miután Molnár Zsolt május 15-én lemondott.) A csepeliek azt javasolják, hogy a teljes, felmenő rendszerben lebonyolított tisztújítást az önkormányzati választás után tartsák.
Az MSZP csepeli szervezete azt írta, hogy amennyiben ezeket a javaslatokat nem támogatják a választmányi ülésen, akkor egy teljes, felmenő rendszerben lebonyolított tisztújításra van szükség 60 napon belül.
Ugyancsak véleményt nyilvánított az MSZP angyalföldi szervezete, még az európai parlamenti (EP-) választás előtt. Az Index és a Népszabadság beszámolója szerint a dokumentumban leszögezték: teljesítmény nélkül senki se lehessen vezető az MSZP-ben, a teljesítményt pedig a választásokon elért eredményekben kellene mérni.
A lapinformációk szerint a XIII. kerületi párttagok felrótták a pártvezetésnek, hogy semmilyen mondanivalója sem volt az országgyűlési kampányban, ezért a tennivalók elodázásába menekült, a bukás után pedig önkritikátlanul folytatta a ténykedését.
Borszéki Gyula, a XIII. kerületi MSZP elnöke az Indexnek azt mondta, a belső nyilvánosságnak szánták az állásfoglalást, ezért nem hozták nyilvánosságra.
Márton Roland, az MSZP országos választmányának elnökhelyettese, székesfehérvári pártelnök a Fehér Megyei Hírlap szerdai számában úgy nyilatkozott, hogy a választmány nem teheti meg, hogy nem fogadja el az elnökség lemondását, mert nem maradhat következmények nélkül, ami történt. Ugyanakkor kutyaszorítóban is van a választmány - folytatta - , mert bármilyen döntés is születik, "az az önkormányzati választásokhoz szükséges üzenetek továbbításának a rovására megy". Hozzátette: szervezeti és tartalmi változás is kell a pártban, az MSZP-nek elsősorban a hitelesség terén kell tennie.
Az MSZP országos elnöksége vasárnap este, az EP-választás eredményének ismeretében ajánlotta fel lemondását a párt választmányának. A választást a Fidesz-KDNP a szavazatok 51,49 százalékával nyerte meg, a Jobbik 14,68 százalékkal a második, az MSZP 10,92 százalékkal a harmadik, a Demokratikus Koalíció 9,76 százalékkal a negyedik, az Együtt-PM 7,22 százalékkal az ötödik, az LMP 5,01 százalékkal a hatodik lett a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása alapján.
MTI
Hozzászólások