Novák Előd: a Kárpát-medencei magyarság az EU legnagyobb jogfosztott kisebbsége
Az Európai Unió legnagyobb jogfosztott közössége a Kárpát-medencei magyarság, az EU mégis hallgat a Benes-dekrétumok ügyében - jelentette ki Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a felvidéki Dunaszerdahelyen tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
A rendezvényen a politikus a szlovák büntetőtörvénykönyv decemberben elfogadott módosításának azon részét bírálta, amely bevezette a "második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok" nyilvános tagadásának és megkérdőjelezésének büntethetőségét és amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként lett ismert.
A Btk. módosítását december 23-án Peter Pellegrini szlovák államfő is aláírta, így az már hatályba is lépett. A módosításnak a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség is.
Novák Előd a kitelepítettek emlékműve előtt tartott sajtótájékoztatóján felidézte: karácsony előtt ugyanott vettek részt a Magyar Szövetség által tartott tiltakozáson, ahol a felvidéki magyar párt elnökének, Gubík Lászlónak a beszéde után felajánlotta, hogy ők is vállalják a polgári engedetlenséget és bírálni fogják a Benes-dekrétumokat.
"Fél év börtönnel fenyegetnek, de szolidaritásom jegyében akkor is vállalom polgári engedetlenségként a Benes-dekrétumok nyilvános bírálatát itt, a felvidéki Dunaszerdahelyen" - hangoztatta Novák Előd, hozzátéve: a Mi Hazánk képviselőjeként elfogadhatatlannak tartja az egész nemzetiségeket érintő diszkriminációt, a kollektív jogfosztást, amit a Benes-dekrétumok jelentenek.
Hozzátette: elfogadhatatlan a "szólásszabadság korlátozása" is. "Hogy fél év szabadságvesztéssel fenyegetik azt, aki kritizálni meri azokat a második világháború idején hozott szabályokat, amelyek lehetővé tették a Csehszlovákiában élő német és magyar nemzeti csoport kisemmizését és deportálását" - fogalmazott.
A Mi Hazánk politikusa rámutatott: bár az Európai Unió legnagyobb jogfosztott kisebbsége a Kárpát-medencei magyarság, a Benes-dekrétumok ügyében az EU mégis hallgat, nem számít nekik az emberi jogok sárba tiprása.
A politikus arra az újságírói kérdésre, miszerint hogyan látják, hogy a több újítást is bevezető Btk. módosítását hangosan bíráló szlovákiai ellenzéki pártok kritikáik megfogalmazásakor a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részt végig figyelmen kívül hagyták, azt mondta: a szlovák pártoknak ezt a hozzáállását nagyon álságosnak tartják, mert "bár több elfogadhatatlan dolog is van ebben a törvénycsomagban", a szlovák pártoknak sem lenne szabad elmenniük amellett, hogy ezt a törvényrészt is kifogásolják.
A Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként ismertté vált kiegészítés nem sokkal azt követően került a szlovák Btk. módosításába, hogy a témával korábban soha nem foglalkozó ellenzéki Progresszív Szlovákia párt többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovákiai közbeszédben.
(Forrás: MTI)
A rendezvényen a politikus a szlovák büntetőtörvénykönyv decemberben elfogadott módosításának azon részét bírálta, amely bevezette a "második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok" nyilvános tagadásának és megkérdőjelezésének büntethetőségét és amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként lett ismert.A Btk. módosítását december 23-án Peter Pellegrini szlovák államfő is aláírta, így az már hatályba is lépett.
Novák Előd a kitelepítettek emlékműve előtt tartott sajtótájékoztatóján felidézte: karácsony előtt ugyanott vettek részt a Magyar Szövetség által tartott tiltakozáson, ahol a felvidéki magyar párt elnökének, Gubík Lászlónak a beszéde után felajánlotta, hogy ők is vállalják a polgári engedetlenséget és bírálni fogják a Benes-dekrétumokat.
"Fél év börtönnel fenyegetnek, de szolidaritásom jegyében akkor is vállalom polgári engedetlenségként a Benes-dekrétumok nyilvános bírálatát itt, a felvidéki Dunaszerdahelyen" - hangoztatta Novák Előd, hozzátéve: a Mi Hazánk képviselőjeként elfogadhatatlannak tartja az egész nemzetiségeket érintő diszkriminációt, a kollektív jogfosztást, amit a Benes-dekrétumok jelentenek.
Hozzátette: elfogadhatatlan a "szólásszabadság korlátozása" is. "Hogy fél év szabadságvesztéssel fenyegetik azt, aki kritizálni meri azokat a második világháború idején hozott szabályokat, amelyek lehetővé tették a Csehszlovákiában élő német és magyar nemzeti csoport kisemmizését és deportálását" - fogalmazott.
A Mi Hazánk politikusa rámutatott: bár az Európai Unió legnagyobb jogfosztott kisebbsége a Kárpát-medencei magyarság, a Benes-dekrétumok ügyében az EU mégis hallgat, nem számít nekik az emberi jogok sárba tiprása.
A politikus arra az újságírói kérdésre, miszerint hogyan látják, hogy a több újítást is bevezető Btk. módosítását hangosan bíráló szlovákiai ellenzéki pártok kritikáik megfogalmazásakor a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részt végig figyelmen kívül hagyták, azt mondta: a szlovák pártoknak ezt a hozzáállását nagyon álságosnak tartják, mert "bár több elfogadhatatlan dolog is van ebben a törvénycsomagban", a szlovák pártoknak sem lenne szabad elmenniük amellett, hogy ezt a törvényrészt is kifogásolják.
A Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként ismertté vált kiegészítés nem sokkal azt követően került a szlovák Btk. módosításába, hogy a témával korábban soha nem foglalkozó ellenzéki Progresszív Szlovákia párt többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovákiai közbeszédben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások