OGY - Kedden megalakul az új parlament
Alakuló ülést tart kedden az Országgyűlés. A tanácskozást Áder János köztársasági elnök nyitja meg, aki - Orbán Viktor személyében - javaslatot tesz az új miniszterelnökre.
Az alakuló ülés - a parlamenti honlapon található napirendi javaslat szerint - az államfő köszöntőjével kezdődik. A köztársasági elnök bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről és megnyitja az ülést, ezt követően elhangzik a Himnusz, majd Áder János beszédet mond és javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.
Az államfő hétfőn bejelentette, hogy az új kormány megalakítására Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi kormányfőt kérte fel. Orbán Viktor úgy nyilatkozott: határozott igennel fogadta a felkérést.
A köztársasági elnök beszéde után felkéri a korelnököt - a fideszes Turi-Kovács Bélát - és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd bejelentés következik a képviselői összeférhetetlenségről és döntenek az alakuló ülés napirendjéről.
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke beszámol a testületnek a 2014. évi parlamenti választáson végzett tevékenységéről, és elhangzik Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója is az április 6-i választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról. A beszámolókról a képviselők eskütétele után vita nélkül határoz a Ház.
A mandátumvizsgálat eredményét - amely tanácskozási szünetben zajlik -, valamint az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók névsorát a plenáris ülésen ismertetik.
A 386-ról 199 fősre csökkent létszámú parlamentben a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként indult pártok közül 4-4 képviselője lesz a törvényhozásban az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak, egy pedig a Magyar Liberális Pártnak; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában - most először - 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz.
A képviselők a történelmi zászlók előtt esküt tesznek. Bejelentik az új Országgyűlés megalakulását, majd szavaznak a választási beszámolókról. A nemzetiségi szószólók az Országgyűlés elnöke előtt tesznek esküt.
Ezután a korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a parlament tisztségviselőit.
A szünetben a házelnököt titkos szavazáson a jelen lévő képviselők többsége választja meg. Megválasztása után az új házelnök azonnal esküt tesz a plénum előtt.
Ezt követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára - vagy ennek hiányában a házelnök javaslatára - az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. Ekkor választják meg a törvényalkotásért felelős alelnököt is, aki megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.
Az öt alelnök megválasztásáról szóló javaslathoz módosító indítványt nem lehet benyújtani, a tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz a jelen lévő képviselők többségének támogatásával.
Ha az alelnök megválasztásához nincs meg a szükséges többség, meg kell ismételni a szavazást. Ha ez is eredménytelenül zárul, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.
Az Országgyűlés tíz jegyzőjének megválasztása hasonlóképpen zajlik. Ezt követően a korelnök tájékoztatója következik a házbizottság megalakulásáról, amely a frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával jön létre.
A parlament új elnöke köszöntőt mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére, akit nyílt szavazáson választanak meg.
Megtartja alakuló ülését a házbizottság, majd az ennek idejére elrendelt szünet után jelentik be a kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
A bejelentést követően várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti felszólalása következik.
Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése az országgyűlési bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz. A 2010 és 2014 közötti ciklusban 20 bizottság volt, most várhatóan 15 alakul, ezek közül ötöt vezet majd ellenzéki képviselő. A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül határoz, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.
A Szózat elhangzása után berekesztik az alakuló ülést és bejelentik az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán 80 előterjesztés - nyolc kormány által benyújtott törvényjavaslat, két határozati javaslat, 69 jelentés és egy még 2008-ban beterjesztett, az Alkotmánybíróság döntésére váró, elfogadott törvény - marad az előző ciklusról.
MTI
Az alakuló ülés - a parlamenti honlapon található napirendi javaslat szerint - az államfő köszöntőjével kezdődik. A köztársasági elnök bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről és megnyitja az ülést, ezt követően elhangzik a Himnusz, majd Áder János beszédet mond és javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.Az államfő hétfőn bejelentette, hogy az új kormány megalakítására Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi kormányfőt kérte fel. Orbán Viktor úgy nyilatkozott: határozott igennel fogadta a felkérést.
A köztársasági elnök beszéde után felkéri a korelnököt - a fideszes Turi-Kovács Bélát - és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd bejelentés következik a képviselői összeférhetetlenségről és döntenek az alakuló ülés napirendjéről.
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke beszámol a testületnek a 2014. évi parlamenti választáson végzett tevékenységéről, és elhangzik Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója is az április 6-i választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról. A beszámolókról a képviselők eskütétele után vita nélkül határoz a Ház.
A mandátumvizsgálat eredményét - amely tanácskozási szünetben zajlik -, valamint az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók névsorát a plenáris ülésen ismertetik.
A 386-ról 199 fősre csökkent létszámú parlamentben a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként indult pártok közül 4-4 képviselője lesz a törvényhozásban az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak, egy pedig a Magyar Liberális Pártnak; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában - most először - 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz.
A képviselők a történelmi zászlók előtt esküt tesznek. Bejelentik az új Országgyűlés megalakulását, majd szavaznak a választási beszámolókról. A nemzetiségi szószólók az Országgyűlés elnöke előtt tesznek esküt.
Ezután a korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a parlament tisztségviselőit.
A szünetben a házelnököt titkos szavazáson a jelen lévő képviselők többsége választja meg. Megválasztása után az új házelnök azonnal esküt tesz a plénum előtt.
Ezt követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára - vagy ennek hiányában a házelnök javaslatára - az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. Ekkor választják meg a törvényalkotásért felelős alelnököt is, aki megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.
Az öt alelnök megválasztásáról szóló javaslathoz módosító indítványt nem lehet benyújtani, a tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz a jelen lévő képviselők többségének támogatásával.
Ha az alelnök megválasztásához nincs meg a szükséges többség, meg kell ismételni a szavazást. Ha ez is eredménytelenül zárul, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.
Az Országgyűlés tíz jegyzőjének megválasztása hasonlóképpen zajlik. Ezt követően a korelnök tájékoztatója következik a házbizottság megalakulásáról, amely a frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával jön létre.
A parlament új elnöke köszöntőt mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére, akit nyílt szavazáson választanak meg.
Megtartja alakuló ülését a házbizottság, majd az ennek idejére elrendelt szünet után jelentik be a kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
A bejelentést követően várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti felszólalása következik.
Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése az országgyűlési bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz. A 2010 és 2014 közötti ciklusban 20 bizottság volt, most várhatóan 15 alakul, ezek közül ötöt vezet majd ellenzéki képviselő. A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül határoz, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.
A Szózat elhangzása után berekesztik az alakuló ülést és bejelentik az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán 80 előterjesztés - nyolc kormány által benyújtott törvényjavaslat, két határozati javaslat, 69 jelentés és egy még 2008-ban beterjesztett, az Alkotmánybíróság döntésére váró, elfogadott törvény - marad az előző ciklusról.
MTI
Hozzászólások