Orbán Viktor: a magyar vidék és mezőgazdaság az ország egyik aranytartaléka
Orbán Viktor szerint a magyar vidék és mezőgazdaság az ország egyik aranytartaléka, ezért a kormány arra vállalkozott 2010-ben, hogy talpra állítja a mezőgazdaságot, megvédi a magyar földet és visszaadja a vidéken élőknek a boldogulás lehetőségét. A miniszterelnökkel a Nemzeti Agrárkamara lapja (NAKlap) készített interjút.
A hét közepén megjelenő, és az MTI-nek eljuttatott interjúban Orbán Viktor úgy vélte, hogy a feladat, amire a kormány vállalkozott nem könnyű, "mert kialakult a magyar vidékben is egyfajta kishitűség, amit a kozmopolita korszellem és a korábbi, labanc mentalitású politika gerjesztett. Másrészt külföldről folyamatosan nyomás alá helyezték Magyarországot, adja el földjeit".
Hangsúlyozta, hogy a kishitűséget és a külföldi befolyást elhárította a kormány, helyette összefogás született, amely megakadályozta, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerüljön, és az új földtörvény biztosította, hogy a magyar gazdák fordítsák termőre azt. Ehhez a keretet a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia adja.
A kormány a korábban rosszul felhasznált uniós forrásoknál is rendet tett, így a 2007-2013. közötti uniós költségvetési ciklusban biztosította, hogy az 1400 milliárd forintnyi támogatás több mint 90 százalékát lekötötték - mondta, és megjegyezte, hogy ez csaknem 3000 milliárd forint értékű fejlesztést tett lehetővé.
A magyar vidék Orbán Viktor szerint érezhetően jobban teljesít, ugyanis 2010-hez képest 2013-ra 34 százalékkal, történelmi rekordra, 2265 milliárd forintra emelkedett éves teljesítménye, így a mezőgazdaság nemzetgazdasági teljesítménye jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az agrárium a bruttó hazai termék volumenéhez 2010-ben 3,5, 2011-ben 4,5, 2012-ben 3,9, 2013 első háromnegyed évében pedig 4,8 százalékkal járult hozzá - ismertette.
Megemlítette a miniszterelnök, hogy az Európai Unióba történő kivitel mellett az elmúlt években nőtt az agrárexport Oroszországba, Grúziába, Bosznia-Hercegovinába, valamint Japánba. Az agrárkiviteli lehetőségek között megjelent az indiai, az indonéz, az iraki, az iráni és a pakisztáni piac is. Mindez azt jelenti, hogy a keleti nyitás számokban is mérhető sikert hozott - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy helyre kell állítani a magyar mezőgazdaság termelésében a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. Az állattenyésztés arányát a mostani, alig több mint 30 százalékról 50 százalékra kell növelni.
A miniszterelnök sikerként említette a földtörvényt, amely szavai szerint bebiztosította, hogy a föld a magyar gazdáké maradjon, és ők fordítsák termőre. Ez az alapja ugyanis az agrárium eredményeinek, "ezért meg fogjuk védeni". Hasonlóan védi saját mezőgazdaságát Ausztria, Németország, Franciaország és Dánia is - tette hozzá.
A fiatal gazdálkodók helyzetét illetően összegezte: a Darányi Ignác Terv keretében 2,5 milliárd forintot biztosítottak a fiatal gazdáknak arra, hogy bekapcsolódhassanak "az agrárium vérkeringésébe".
A fiatal gazdálkodók helyzetének stabilizálására és megerősítésére 2010 óta több mint 20 milliárd forint uniós forrást költöttek. Ma már 250 ezer hektár állami földet fiatal gazdák művelnek meg - sorolta.
Emlékeztetett: 2006-ban teljes egyetértés volt az akkori öt parlamenti párt között, hogy Magyarország csak a természetes élelmiszereket fogadja el. "Világosan kinyilvánítottuk, hogy nem kérünk a műanyag élelmiszerekből. Ha az Európai Unió bármilyen genetikailag módosított növény termesztését engedélyezi, minket nem kötelezhet arra, hogy beengedjük hazánkba".
Az eredmények között említette, hogy 2018. december végéig engedélyezték Magyarország számára az állatjóléti támogatások fenntartását. A sertéságazat helyzetéről szólva pedig megismételte, hogy a 2020-ig kitűzött cél a sertésállomány 6 millióra emelése és fenntartása. "A sertés-áfa 5 százalékra történő csökkentése, szintén hozzájárul az ágazat stabilizálódásához és új munkahelyek teremtéséhez" - mondta.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: "a magyar emberek jogos elvárása, hogy magyar ételeket ehessenek. Erre minden lehetőség adott, mivel van mezőgazdaságunk, vannak élelmiszeripari cégeink, ezért joggal keresik a magyar élelmiszereket". Példaként említette, hogy az őstermelők számára megnyitotta a kormányzat a közvetlen értékesítés lehetőségét, emellett a kiskereskedelmi láncokat is arra ösztönzik, hogy termékeik között minél nagyobb arányban legyenek egészséges magyar élelmiszerek.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságnak nem mindegy, hogy a választásokon milyen kormány kap felhatalmazást. "A gazdáknak szava és súlya van, figyel rájuk a vidék. Azt kívánja tőlük az ország, hogy álljanak ki a magyar mezőgazdaság teljesítménye mellett és olyan kormányt válasszanak, amelyik ebben szövetségesük lesz" - mondta.
MTI
A hét közepén megjelenő, és az MTI-nek eljuttatott interjúban Orbán Viktor úgy vélte, hogy a feladat, amire a kormány vállalkozott nem könnyű, "mert kialakult a magyar vidékben is egyfajta kishitűség, amit a kozmopolita korszellem és a korábbi, labanc mentalitású politika gerjesztett. Másrészt külföldről folyamatosan nyomás alá helyezték Magyarországot, adja el földjeit".Hangsúlyozta, hogy a kishitűséget és a külföldi befolyást elhárította a kormány, helyette összefogás született, amely megakadályozta, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerüljön, és az új földtörvény biztosította, hogy a magyar gazdák fordítsák termőre azt. Ehhez a keretet a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia adja.
A kormány a korábban rosszul felhasznált uniós forrásoknál is rendet tett, így a 2007-2013. közötti uniós költségvetési ciklusban biztosította, hogy az 1400 milliárd forintnyi támogatás több mint 90 százalékát lekötötték - mondta, és megjegyezte, hogy ez csaknem 3000 milliárd forint értékű fejlesztést tett lehetővé.
A magyar vidék Orbán Viktor szerint érezhetően jobban teljesít, ugyanis 2010-hez képest 2013-ra 34 százalékkal, történelmi rekordra, 2265 milliárd forintra emelkedett éves teljesítménye, így a mezőgazdaság nemzetgazdasági teljesítménye jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az agrárium a bruttó hazai termék volumenéhez 2010-ben 3,5, 2011-ben 4,5, 2012-ben 3,9, 2013 első háromnegyed évében pedig 4,8 százalékkal járult hozzá - ismertette.
Megemlítette a miniszterelnök, hogy az Európai Unióba történő kivitel mellett az elmúlt években nőtt az agrárexport Oroszországba, Grúziába, Bosznia-Hercegovinába, valamint Japánba. Az agrárkiviteli lehetőségek között megjelent az indiai, az indonéz, az iraki, az iráni és a pakisztáni piac is. Mindez azt jelenti, hogy a keleti nyitás számokban is mérhető sikert hozott - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy helyre kell állítani a magyar mezőgazdaság termelésében a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. Az állattenyésztés arányát a mostani, alig több mint 30 százalékról 50 százalékra kell növelni.
A miniszterelnök sikerként említette a földtörvényt, amely szavai szerint bebiztosította, hogy a föld a magyar gazdáké maradjon, és ők fordítsák termőre. Ez az alapja ugyanis az agrárium eredményeinek, "ezért meg fogjuk védeni". Hasonlóan védi saját mezőgazdaságát Ausztria, Németország, Franciaország és Dánia is - tette hozzá.
A fiatal gazdálkodók helyzetét illetően összegezte: a Darányi Ignác Terv keretében 2,5 milliárd forintot biztosítottak a fiatal gazdáknak arra, hogy bekapcsolódhassanak "az agrárium vérkeringésébe".
A fiatal gazdálkodók helyzetének stabilizálására és megerősítésére 2010 óta több mint 20 milliárd forint uniós forrást költöttek. Ma már 250 ezer hektár állami földet fiatal gazdák művelnek meg - sorolta.
Emlékeztetett: 2006-ban teljes egyetértés volt az akkori öt parlamenti párt között, hogy Magyarország csak a természetes élelmiszereket fogadja el. "Világosan kinyilvánítottuk, hogy nem kérünk a műanyag élelmiszerekből. Ha az Európai Unió bármilyen genetikailag módosított növény termesztését engedélyezi, minket nem kötelezhet arra, hogy beengedjük hazánkba".
Az eredmények között említette, hogy 2018. december végéig engedélyezték Magyarország számára az állatjóléti támogatások fenntartását. A sertéságazat helyzetéről szólva pedig megismételte, hogy a 2020-ig kitűzött cél a sertésállomány 6 millióra emelése és fenntartása. "A sertés-áfa 5 százalékra történő csökkentése, szintén hozzájárul az ágazat stabilizálódásához és új munkahelyek teremtéséhez" - mondta.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: "a magyar emberek jogos elvárása, hogy magyar ételeket ehessenek. Erre minden lehetőség adott, mivel van mezőgazdaságunk, vannak élelmiszeripari cégeink, ezért joggal keresik a magyar élelmiszereket". Példaként említette, hogy az őstermelők számára megnyitotta a kormányzat a közvetlen értékesítés lehetőségét, emellett a kiskereskedelmi láncokat is arra ösztönzik, hogy termékeik között minél nagyobb arányban legyenek egészséges magyar élelmiszerek.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságnak nem mindegy, hogy a választásokon milyen kormány kap felhatalmazást. "A gazdáknak szava és súlya van, figyel rájuk a vidék. Azt kívánja tőlük az ország, hogy álljanak ki a magyar mezőgazdaság teljesítménye mellett és olyan kormányt válasszanak, amelyik ebben szövetségesük lesz" - mondta.
MTI
Hozzászólások