Szijjártó Péter: a türk országok kulcsszerepet játszanak a magyar diverzifikációs erőfeszítések sikerében
A türk országok kulcsszerepet játszanak a magyar diverzifikációs erőfeszítések sikerében, hazánk ezért az együttműködés további fejlesztésében érdekelt - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Gebelében.
A tárcavezető a Türk Államok Szövetségének (TÁSZ) külügyminiszteri ülésén rámutatott, hogy több türk ország is kulcsszerepet játszik a magyar diverzifikációs erőfeszítések sikerében, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország mostanra Törökországból is importál földgázt, miközben a Török Áramlat vezeték nélkül egyáltalán nem is lenne lehetséges az ellátás, hiszen Ukrajna beszüntette az orosz tranzitot.
Kitért arra is, hogy Magyarország idén csaknem 600 ezer tonna nyersolajat vásárol Kazahsztántól, ami a teljes ellátás nyolc százalékát teszi ki, illetve tudatta, hogy a Mol és az MVM a legjelentősebb földgáz- és kőolajmezőkben vált résztulajdonossá Azerbajdzsánban. Szavai szerint utóbbi egészen új dimenziót jelent, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon, és jelenleg is folynak tárgyalások újabb részesedések megszerzéséről.
Leszögezte: a magyar kormány diverzifikáció alatt újabb források és szállítási útvonalak bevonását érti, nem pedig a meglévő olcsó és megbízható ellátók kiváltását drágább és bizonytalanabb alternatívákkal.
Majd érintette a nukleáris energia terén folytatott együttműködést is, és kiemelte, hogy Magyarország a partnerei rendelkezésére bocsátja képzési kapacitásait és az úgynevezett szárazhűtéses technológiát is, amelyet az első üzbegisztáni atomerőmű építésénél is alkalmazni fognak.
A miniszter megerősítette, hogy hazánk érdekelt az együttműködés további fejlesztésében a kölcsönös előnyök mentén, és megjegyezte, hogy 2010 óta duplájára nőtt a kétoldalú kereskedelem értéke a türk országokkal, elérve az évi nagyjából ötmilliárd dollárt. Hozzátette, hogy Magyarország részt vesz a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének és majd a Türk Befektetési Alapnak a munkájában is.
Azzal folytatta, hogy a magyar egyetemek évente 1040 diákot fogadnak ösztöndíjjal a türk országokból, négy felsőoktatási intézmény pedig már kérte a felvételét a Türk Egyetemi Szövetségbe, emellett pedig kezdeményezték a Türk Növekedési Kutatási és Fejlesztési Alap létrehozását.
Valamint aláhúzta, hogy a csehországi választások eredménye új politikai irányvonalat vetít elő, ami a visegrádi együttműködés újjáéledését is elősegítheti. Ezért javaslatot tett egy V4-TÁSZ külügyminiszteri találkozóra, amellyel hidat képezhetnének Kelet és Nyugat között. Tájékoztatása szerint ha erre a felek rábólintanak, akkor az év végén vagy a jövő év elején meg is tarthatnák a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti első hasonló értekezletet.
Szijjártó Péter végül közölte, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a második világháború óta nem volt ilyen feszült időszak, mint a mai, és ezért üdvözölte, hogy a találkozón részt vevő országok mind a globális békepárti többség részesei.
Kifejtette, hogy Közép-Európa biztonságát két fő kihívás fenyegeti: az ukrajnai és a közel-keleti háború, amelyekben az a közös, hogy a béke reményét mind a két esetben Donald Trump amerikai elnök jelenti, akinek Magyarország támogatja a törekvéseit, szemben egyes országokkal, köztük szövetségesekkel is, amelyek inkább a békeerőfeszítések aláásásán dolgoznak.
A jelenlegi körülmények között különösen fontosnak nevezte a kommunikációs csatornák megőrzését, és úgy vélekedett, hogy józan észre és kölcsönös tiszteletre lenne szükség túlideologizálás, kioktatás és ítélkezés helyett.
Ennek kapcsán azt sérelmezte, hogy Európa "háborús pszichózisban" szenved, s ezért az energiaellátás kérdése is túlideologizálttá és túlpolitizálttá vált, illetve üdvözölte a türk államok hozzájárulását hazánk energiabiztonságához.
(Forrás: MTI)
A tárcavezető a Türk Államok Szövetségének (TÁSZ) külügyminiszteri ülésén rámutatott, hogy több türk ország is kulcsszerepet játszik a magyar diverzifikációs erőfeszítések sikerében, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország mostanra Törökországból is importál földgázt, miközben a Török Áramlat vezeték nélkül egyáltalán nem is lenne lehetséges az ellátás, hiszen Ukrajna beszüntette az orosz tranzitot.Kitért arra is, hogy Magyarország idén csaknem 600 ezer tonna nyersolajat vásárol Kazahsztántól, ami a teljes ellátás nyolc százalékát teszi ki, illetve tudatta, hogy a Mol és az MVM a legjelentősebb földgáz- és kőolajmezőkben vált résztulajdonossá Azerbajdzsánban. Szavai szerint utóbbi egészen új dimenziót jelent, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon, és jelenleg is folynak tárgyalások újabb részesedések megszerzéséről.
Leszögezte: a magyar kormány diverzifikáció alatt újabb források és szállítási útvonalak bevonását érti, nem pedig a meglévő olcsó és megbízható ellátók kiváltását drágább és bizonytalanabb alternatívákkal.
Majd érintette a nukleáris energia terén folytatott együttműködést is, és kiemelte, hogy Magyarország a partnerei rendelkezésére bocsátja képzési kapacitásait és az úgynevezett szárazhűtéses technológiát is, amelyet az első üzbegisztáni atomerőmű építésénél is alkalmazni fognak.
A miniszter megerősítette, hogy hazánk érdekelt az együttműködés további fejlesztésében a kölcsönös előnyök mentén, és megjegyezte, hogy 2010 óta duplájára nőtt a kétoldalú kereskedelem értéke a türk országokkal, elérve az évi nagyjából ötmilliárd dollárt. Hozzátette, hogy Magyarország részt vesz a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének és majd a Türk Befektetési Alapnak a munkájában is.
Azzal folytatta, hogy a magyar egyetemek évente 1040 diákot fogadnak ösztöndíjjal a türk országokból, négy felsőoktatási intézmény pedig már kérte a felvételét a Türk Egyetemi Szövetségbe, emellett pedig kezdeményezték a Türk Növekedési Kutatási és Fejlesztési Alap létrehozását.
Valamint aláhúzta, hogy a csehországi választások eredménye új politikai irányvonalat vetít elő, ami a visegrádi együttműködés újjáéledését is elősegítheti. Ezért javaslatot tett egy V4-TÁSZ külügyminiszteri találkozóra, amellyel hidat képezhetnének Kelet és Nyugat között. Tájékoztatása szerint ha erre a felek rábólintanak, akkor az év végén vagy a jövő év elején meg is tarthatnák a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti első hasonló értekezletet.
Szijjártó Péter végül közölte, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a második világháború óta nem volt ilyen feszült időszak, mint a mai, és ezért üdvözölte, hogy a találkozón részt vevő országok mind a globális békepárti többség részesei.
Kifejtette, hogy Közép-Európa biztonságát két fő kihívás fenyegeti: az ukrajnai és a közel-keleti háború, amelyekben az a közös, hogy a béke reményét mind a két esetben Donald Trump amerikai elnök jelenti, akinek Magyarország támogatja a törekvéseit, szemben egyes országokkal, köztük szövetségesekkel is, amelyek inkább a békeerőfeszítések aláásásán dolgoznak.
A jelenlegi körülmények között különösen fontosnak nevezte a kommunikációs csatornák megőrzését, és úgy vélekedett, hogy józan észre és kölcsönös tiszteletre lenne szükség túlideologizálás, kioktatás és ítélkezés helyett.
Ennek kapcsán azt sérelmezte, hogy Európa "háborús pszichózisban" szenved, s ezért az energiaellátás kérdése is túlideologizálttá és túlpolitizálttá vált, illetve üdvözölte a türk államok hozzájárulását hazánk energiabiztonságához.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások