Szijjártó Péter: Magyarországnak érdeke az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodás aláírása
A Kanadában tárgyaló Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak érdeke, hogy létrejöjjön a szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Kanada között.
Az 1956-os megemlékezésekre a kanadai Montrealba érkezett Szijjártó Péter hétfőn, helyi idő szerint a kora reggeli órákban Ottawában, Kanada fővárosában kezdte meg diplomáciai és gazdasági tárgyalásait.
Kétoldalú megbeszéléseket folytatott Stéphane Dion külügyminiszterrel, majd a gazdasági élet befolyásos szereplőjével, a világ legnagyobb aranybányászati cégének alapító-tulajdonosával találkozott.
Tárgyalásairól az MTI-t telefonon tájékoztatva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Kanada és Magyarország továbbra is kiemelt szövetségesként tekint egymásra, elsősorban katonai-védelmi, valamint gazdasági-kereskedelmi együttműködés területén.
A tárcavezető leszögezte: "Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyar vállalatoknak egyértelműen az lenne az érdekük, hogy az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást minél előbb aláírják, tekintettel arra, hogy az észak-amerikai országok között érvényben lévő gazdasági megállapodás miatt jelenleg az európai, s ezen belül a magyar vállalatok is versenyhátrányban vannak a kanadai piacon az amerikai és mexikói vállalatokkal szemben".
Szijjártó Péter kifejtette, hogy amennyiben alá tudnák írni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, a CETA-t, akkor a magyar járműipar, gyógyszeripar és élelmiszeripar termékei sokkal nagyobb teret kaphatnának a kanadai piacon. Elmondta azt is, hogy annak érdekében, hogy a magyar vállalatok sikereket érjenek el a kanadai piacon, a magyar Eximbank 535 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg.
"Ugyanakkor csalódottságra adna okot mind a magyar, mind a kanadai kormány számára, ha az előre kitűzött időpontban ezt a szabadkereskedelmi megállapodást nem tudnánk aláírni" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari kételyeket, aggályokat ez a jelenlegi CETA "abszolút kezeli", így a magyar gazdaságnak az lenne az érdeke, hogy a megállapodást minél előbb aláírják.
"A kanadai ipar, ezen belül is az autóipar egyébként már most is kiemelt termelési helyszínként tekint Magyarországra, ezért jó hír, hogy Kanada egyik legnagyobb beszállító autóipari vállalatával, a Linomarral megállapodtunk abban, hogy a vállalat Magyarországon újabb befektetést hajt végre" - tájékoztatta az MTI-t a külgazdasági és külügyi tárca vezetője. Elmondta, hogy cég már jelenleg is 2300 embert alkalmaz hazánkban, de most, egy hétmilliárd forintos beruházással, újabb nyolcvan munkahelyet hoznak létre Orosházán, illetve Békéscsabán. "További kapacitásaik Magyarországra hozataláról is tárgyalunk" - tájékoztatott a miniszter.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy "a Kanadával történő együttműködésben kiemelt fontosságú a közvetlen kapcsolat", és bejelentette, hogy megállapodott az Air Canadával minden részletben, ennek megfelelően jövő évtől a kanadai légitársaság immár heti öt járatot üzemeltet majd Torontó és Budapest között. "Budapest lesz az egyetlen főváros Közép-Európában, ahová Kanada legnagyobb légitársasága hetente öt alkalommal repül, s ettől azt is várjuk, hogy a tavalyi 40 ezres kanadai turistalétszám még tovább nő majd" - fogalmazott a miniszter.
Kiemelte továbbá, hogy a két ország a katonai együttműködést is megerősítette. Az együttműködés keretében a magyar vadászpilóták továbbképzése továbbra is Kanadában történik majd, egészen 2021-ig, és - mint fogalmazott: - szintén "közös pont hogy Kanada adja majd a keret-nemzeti szerepet a NATO lettországi szerepvállalásában, míg a visegrádi országok jövőre 150 katonát állomásoztatnak, három hónapos váltásban, a Baltikum országaiban, illetve 2019-ben Magyarország újra részese lesz a Baltikum légtérvédelmének".
Szijjártó Péter elmondta, hogy köszönetet mondott a kanadaiaknak azért, hogy 1956-ban 38 ezer magyart befogadtak. "Ma büszkék vagyunk arra, hogy immár több mint 300 ezer lelket számláló magyar közösség erősíti Kanadát" - zárta tájékoztatóját Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint délután részt vesz a kanadai parlament ülésén, majd megbeszélést folytat az alsóház és a szenátus elnökeivel, és parlamenti politikusokkal. Este pedig 1956-os ünnepi megemlékezést tartanak az ottawai Kanadai Történeti Múzeumban.
MTI
Az 1956-os megemlékezésekre a kanadai Montrealba érkezett Szijjártó Péter hétfőn, helyi idő szerint a kora reggeli órákban Ottawában, Kanada fővárosában kezdte meg diplomáciai és gazdasági tárgyalásait.
Kétoldalú megbeszéléseket folytatott Stéphane Dion külügyminiszterrel, majd a gazdasági élet befolyásos szereplőjével, a világ legnagyobb aranybányászati cégének alapító-tulajdonosával találkozott.
Tárgyalásairól az MTI-t telefonon tájékoztatva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Kanada és Magyarország továbbra is kiemelt szövetségesként tekint egymásra, elsősorban katonai-védelmi, valamint gazdasági-kereskedelmi együttműködés területén.
A tárcavezető leszögezte: "Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyar vállalatoknak egyértelműen az lenne az érdekük, hogy az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást minél előbb aláírják, tekintettel arra, hogy az észak-amerikai országok között érvényben lévő gazdasági megállapodás miatt jelenleg az európai, s ezen belül a magyar vállalatok is versenyhátrányban vannak a kanadai piacon az amerikai és mexikói vállalatokkal szemben".
Szijjártó Péter kifejtette, hogy amennyiben alá tudnák írni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, a CETA-t, akkor a magyar járműipar, gyógyszeripar és élelmiszeripar termékei sokkal nagyobb teret kaphatnának a kanadai piacon. Elmondta azt is, hogy annak érdekében, hogy a magyar vállalatok sikereket érjenek el a kanadai piacon, a magyar Eximbank 535 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg.
"Ugyanakkor csalódottságra adna okot mind a magyar, mind a kanadai kormány számára, ha az előre kitűzött időpontban ezt a szabadkereskedelmi megállapodást nem tudnánk aláírni" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari kételyeket, aggályokat ez a jelenlegi CETA "abszolút kezeli", így a magyar gazdaságnak az lenne az érdeke, hogy a megállapodást minél előbb aláírják.
"A kanadai ipar, ezen belül is az autóipar egyébként már most is kiemelt termelési helyszínként tekint Magyarországra, ezért jó hír, hogy Kanada egyik legnagyobb beszállító autóipari vállalatával, a Linomarral megállapodtunk abban, hogy a vállalat Magyarországon újabb befektetést hajt végre" - tájékoztatta az MTI-t a külgazdasági és külügyi tárca vezetője. Elmondta, hogy cég már jelenleg is 2300 embert alkalmaz hazánkban, de most, egy hétmilliárd forintos beruházással, újabb nyolcvan munkahelyet hoznak létre Orosházán, illetve Békéscsabán. "További kapacitásaik Magyarországra hozataláról is tárgyalunk" - tájékoztatott a miniszter.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy "a Kanadával történő együttműködésben kiemelt fontosságú a közvetlen kapcsolat", és bejelentette, hogy megállapodott az Air Canadával minden részletben, ennek megfelelően jövő évtől a kanadai légitársaság immár heti öt járatot üzemeltet majd Torontó és Budapest között. "Budapest lesz az egyetlen főváros Közép-Európában, ahová Kanada legnagyobb légitársasága hetente öt alkalommal repül, s ettől azt is várjuk, hogy a tavalyi 40 ezres kanadai turistalétszám még tovább nő majd" - fogalmazott a miniszter.
Kiemelte továbbá, hogy a két ország a katonai együttműködést is megerősítette. Az együttműködés keretében a magyar vadászpilóták továbbképzése továbbra is Kanadában történik majd, egészen 2021-ig, és - mint fogalmazott: - szintén "közös pont hogy Kanada adja majd a keret-nemzeti szerepet a NATO lettországi szerepvállalásában, míg a visegrádi országok jövőre 150 katonát állomásoztatnak, három hónapos váltásban, a Baltikum országaiban, illetve 2019-ben Magyarország újra részese lesz a Baltikum légtérvédelmének".
Szijjártó Péter elmondta, hogy köszönetet mondott a kanadaiaknak azért, hogy 1956-ban 38 ezer magyart befogadtak. "Ma büszkék vagyunk arra, hogy immár több mint 300 ezer lelket számláló magyar közösség erősíti Kanadát" - zárta tájékoztatóját Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint délután részt vesz a kanadai parlament ülésén, majd megbeszélést folytat az alsóház és a szenátus elnökeivel, és parlamenti politikusokkal. Este pedig 1956-os ünnepi megemlékezést tartanak az ottawai Kanadai Történeti Múzeumban.
MTI
Hozzászólások