TAB: ideiglenesen is csak részben lépjen hatályba a CETA
Ne lépjenek hatályba ideiglenes jelleggel az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezései a végleges ratifikálásáról szóló döntés meghozataláig - ezt a változtatást kezdeményezte az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége a CETA aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslatot csütörtökön.
A testület ülésén Staudt Gábor (Jobbik) úgy ítélte meg, hogy Magyarország sodródik az egyezmény elfogadása felé, holott arról még a kormánypártokon belül is vita van, ezért szerinte az egyezményre most kellene nemet mondani.
A bizottság üléséhez hozzászóló Schmuck Erzsébet (LMP) egyetértett ezzel, hozzátéve: a CETA ellen a lakosság, a civilek is egyre erősebben tiltakoznak. Tanulmányokra hivatkozva cáfolta a külügyi tárca állításait a megállapodásról várható gazdasági növekedéssel kapcsolatban, és azt mondta, a magyar gazdaságnak nem érdeke az egyezmény.
A bizottság kormánypárti többsége változtatásokat fogadott el a kárpótlással összefüggő törvények módosításán is, reagálva arra, hogy a június 7-én elfogadott változtatásokat a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak.
A tavaszi módosítás célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben a kárpótlás során visszamaradt termőföldeknek a "Földet a gazdáknak" program keretében történő értékesítési lehetőségének megteremtése volt.
A törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvényt módosította volna úgy, hogy "a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek".
Áder János államfő azt tartotta aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozta meg, mire terjed ki az állam tulajdonszerzése. Átiratában azt írta: a módosított szöveg értelmében "az állam a földalapok kijelölésének elmaradása esetén feltétel nélkül, előre meg nem határozott mértékben, ingyenesen szerezne tulajdont a szövetkezeti használatban álló termőföldeken".
A bizottság most egy olyan változtatást kezdeményezett a jogszabályon, amelynek értelmében a jogszabály nem tartalmazná az állami tulajdonszerzést.
MTI
A testület ülésén Staudt Gábor (Jobbik) úgy ítélte meg, hogy Magyarország sodródik az egyezmény elfogadása felé, holott arról még a kormánypártokon belül is vita van, ezért szerinte az egyezményre most kellene nemet mondani.
A bizottság üléséhez hozzászóló Schmuck Erzsébet (LMP) egyetértett ezzel, hozzátéve: a CETA ellen a lakosság, a civilek is egyre erősebben tiltakoznak. Tanulmányokra hivatkozva cáfolta a külügyi tárca állításait a megállapodásról várható gazdasági növekedéssel kapcsolatban, és azt mondta, a magyar gazdaságnak nem érdeke az egyezmény.
A bizottság kormánypárti többsége változtatásokat fogadott el a kárpótlással összefüggő törvények módosításán is, reagálva arra, hogy a június 7-én elfogadott változtatásokat a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak.
A tavaszi módosítás célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben a kárpótlás során visszamaradt termőföldeknek a "Földet a gazdáknak" program keretében történő értékesítési lehetőségének megteremtése volt.
A törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvényt módosította volna úgy, hogy "a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek".
Áder János államfő azt tartotta aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozta meg, mire terjed ki az állam tulajdonszerzése. Átiratában azt írta: a módosított szöveg értelmében "az állam a földalapok kijelölésének elmaradása esetén feltétel nélkül, előre meg nem határozott mértékben, ingyenesen szerezne tulajdont a szövetkezeti használatban álló termőföldeken".
A bizottság most egy olyan változtatást kezdeményezett a jogszabályon, amelynek értelmében a jogszabály nem tartalmazná az állami tulajdonszerzést.
MTI
Hozzászólások