Trócsányi: a közigazgatási bíráskodás zárókő, nélküle a jogállam nem teljes
A közigazgatási bíráskodás szükségességét hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter a tárcája és a Magyar Jogász Egylet közreműködésével megrendezett, A perrendtartások megújítása című konferencián pénteken Budapesten.
A miniszter úgy fogalmazott: a közigazgatási bíráskodás zárókő, nélküle a jogállam nem teljes, a jogállamiság sine qua nonja, nélkülözhetetlen feltétele.
Trócsányi László szerint egy egységet alkotó perrendet kell alkotni, amely a jövő év elejére el tud készülni. Úgy vélte, szükséges egy közigazgatási felső bíróság létrehozása, amely a Kúria alatt táblabírósági rangsorban működne.
A miniszter szerint amikor jogalkotásról gondolkodunk, egy rendszerről beszélünk, amelyben meghatározó szerepe van az alaptörvénynek, de az anyagi jogi jogszabályoknak, a törvénykönyveknek, az eljárásjognak, valamint az uniós szabályozásoknak és az egyezményeknek is. Az új jogszabálynak ezeknek a tartóoszlopoknak kell megfelelniük, továbbá szükséges, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az új szabályozás megalkotására.
A jogalkotási folyamatot elődjének, Vladár Gábornak, a Lakatos-kormány igazságügyi miniszterének szavaival ismertette, aki a kodifikáció rendjét három részre osztotta: az előkészítő szakra, az átfogó szemlélődésre és a rendszerbe foglalt jelenségek okainak kiderítésére, valamint a szerkesztésre.
Hangsúlyozta: az anyagi jogi szabályok után az eljárási kérdéseket kell vizsgálni, például azt, hogy az adott eljárás a közjogi vagy magánjogi területhez tartozik.
Trócsányi László felidézte: Magyarországon a közigazgatási bíráskodást 1949-ben megszüntették, össze is omlott a jogállam. A rendszerváltás ugyan visszahozta azt a jogrendszerbe, de csak részlegesen. Hozzátette: a polgári perrendtől külön kell választani a közigazgatási bíráskodást, amelyben a polgári perrenddel ellentétben a felek nem egyenlőek, nincs "fegyveregyenlőség".
Mindezért átgondolandónak nevezte a közigazgatási perek esetében a keresethez kötöttséget, a "fegyveregyenlőség" biztosítását, a döntési jogköröknél a megváltoztatási jogkört, a felülvizsgálatok kérdését, a rendkívüli perorvoslat hangsúlyosabbá tételét.
Szerinte "ma szanaszét meglévő szabályokkal állunk szemben", de egységes perrendre van szükség.
Szervezeti kérdésekről szólva azt mondta, hogy mindenkire szükség van, de új bírákra is szükség lesz a közigazgatási bíráskodáshoz. A miniszter a kormányzati ciklus fő kihívásának nevezte a közigazgatási bíráskodás felállítását, a közigazgatási felső bíróság létrehozását.
A polgári perrrendtartásról szólva azt emelte ki: a kormány januárban elfogadta ennek koncepcióját, vagyis döntött arról, hogy módosítja a korábbit. Felállt a jogászi hivatásrend valamennyi részét felölelő 15 munkacsoport, amelyeknek az alapkérdéseket kell tisztázniuk. Hangsúlyozta: a munkát az év végéig befejezik, a jövő év elejére el tudják készíteni a normaszöveget.
A polgári perrendtartás esetében Trócsányi László szerint kulcskérdés a perelőkészítés, amelyet a per meghatározó elemének nevezett, ez szerinte hozzájárul ahhoz, hogy a tárgyalási szakban "olajozottabban menjenek a dolgok". Előrevetítette azt is, hogy a választott bírósági kérdéseket külön törvényben rendezik majd, azok nem lesznek a polgári perrendtartás részei.
Megemlítette, hogy a végrehajtások esetében is új, önálló anyagi jogi kódexen dolgozik a tárcája. Hozzátette: átlátható, tisztességes végrehajtói rendszert szeretnének létrehozni, amely a díjcsökkentést is magába foglalja. A végrehajtói szervezeti törvényt még a nyáron, az anyagi jogi jogszabályokat pedig az ősszel fogadhatják el - mondta.
A cégeljárásokról szólva azt emelte ki, hogy az egyszerűsítés irányába szeretnének haladni és célként fogalmazta meg egy egységes szemléletű nyilvántartás létrehozását. Szerinte az unióban is az a gazdaságösztönző irány figyelhető meg, hogy minél egyszerűbben lehessen céget alapítani. Mint mondta, ezzel egyetért, de meg kell felelni a pénzmosás elleni küzdelem követelményének is.
Az egyesülési jogról szólva előrevetítette az egyesületekre, alapítványokra vonatkozó szabályok átgondolását.
Trócsányi László azt mondta, "nem a magyarok lettek békétlenebbek, hanem az életviszonyok bonyolultabbak" és utalva a devizaperekre, brókerbotrányokra, azt hangsúlyozta, hogy viszonylag gyors reagálásra is képesnek kell lennie a jogalkotónak.
Hozzátette: ha világos szellemi és erkölcsi elvek szerint végzik a munkájukat, akkor nő a bizalom a jog és az igazságszolgáltatás iránt, és hisz abban, hogy ez lehetséges.
MTI
A miniszter úgy fogalmazott: a közigazgatási bíráskodás zárókő, nélküle a jogállam nem teljes, a jogállamiság sine qua nonja, nélkülözhetetlen feltétele.Trócsányi László szerint egy egységet alkotó perrendet kell alkotni, amely a jövő év elejére el tud készülni. Úgy vélte, szükséges egy közigazgatási felső bíróság létrehozása, amely a Kúria alatt táblabírósági rangsorban működne.
A miniszter szerint amikor jogalkotásról gondolkodunk, egy rendszerről beszélünk, amelyben meghatározó szerepe van az alaptörvénynek, de az anyagi jogi jogszabályoknak, a törvénykönyveknek, az eljárásjognak, valamint az uniós szabályozásoknak és az egyezményeknek is. Az új jogszabálynak ezeknek a tartóoszlopoknak kell megfelelniük, továbbá szükséges, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az új szabályozás megalkotására.
A jogalkotási folyamatot elődjének, Vladár Gábornak, a Lakatos-kormány igazságügyi miniszterének szavaival ismertette, aki a kodifikáció rendjét három részre osztotta: az előkészítő szakra, az átfogó szemlélődésre és a rendszerbe foglalt jelenségek okainak kiderítésére, valamint a szerkesztésre.
Hangsúlyozta: az anyagi jogi szabályok után az eljárási kérdéseket kell vizsgálni, például azt, hogy az adott eljárás a közjogi vagy magánjogi területhez tartozik.
Trócsányi László felidézte: Magyarországon a közigazgatási bíráskodást 1949-ben megszüntették, össze is omlott a jogállam. A rendszerváltás ugyan visszahozta azt a jogrendszerbe, de csak részlegesen. Hozzátette: a polgári perrendtől külön kell választani a közigazgatási bíráskodást, amelyben a polgári perrenddel ellentétben a felek nem egyenlőek, nincs "fegyveregyenlőség".
Mindezért átgondolandónak nevezte a közigazgatási perek esetében a keresethez kötöttséget, a "fegyveregyenlőség" biztosítását, a döntési jogköröknél a megváltoztatási jogkört, a felülvizsgálatok kérdését, a rendkívüli perorvoslat hangsúlyosabbá tételét.
Szerinte "ma szanaszét meglévő szabályokkal állunk szemben", de egységes perrendre van szükség.
Szervezeti kérdésekről szólva azt mondta, hogy mindenkire szükség van, de új bírákra is szükség lesz a közigazgatási bíráskodáshoz. A miniszter a kormányzati ciklus fő kihívásának nevezte a közigazgatási bíráskodás felállítását, a közigazgatási felső bíróság létrehozását.
A polgári perrrendtartásról szólva azt emelte ki: a kormány januárban elfogadta ennek koncepcióját, vagyis döntött arról, hogy módosítja a korábbit. Felállt a jogászi hivatásrend valamennyi részét felölelő 15 munkacsoport, amelyeknek az alapkérdéseket kell tisztázniuk. Hangsúlyozta: a munkát az év végéig befejezik, a jövő év elejére el tudják készíteni a normaszöveget.
A polgári perrendtartás esetében Trócsányi László szerint kulcskérdés a perelőkészítés, amelyet a per meghatározó elemének nevezett, ez szerinte hozzájárul ahhoz, hogy a tárgyalási szakban "olajozottabban menjenek a dolgok". Előrevetítette azt is, hogy a választott bírósági kérdéseket külön törvényben rendezik majd, azok nem lesznek a polgári perrendtartás részei.
Megemlítette, hogy a végrehajtások esetében is új, önálló anyagi jogi kódexen dolgozik a tárcája. Hozzátette: átlátható, tisztességes végrehajtói rendszert szeretnének létrehozni, amely a díjcsökkentést is magába foglalja. A végrehajtói szervezeti törvényt még a nyáron, az anyagi jogi jogszabályokat pedig az ősszel fogadhatják el - mondta.
A cégeljárásokról szólva azt emelte ki, hogy az egyszerűsítés irányába szeretnének haladni és célként fogalmazta meg egy egységes szemléletű nyilvántartás létrehozását. Szerinte az unióban is az a gazdaságösztönző irány figyelhető meg, hogy minél egyszerűbben lehessen céget alapítani. Mint mondta, ezzel egyetért, de meg kell felelni a pénzmosás elleni küzdelem követelményének is.
Az egyesülési jogról szólva előrevetítette az egyesületekre, alapítványokra vonatkozó szabályok átgondolását.
Trócsányi László azt mondta, "nem a magyarok lettek békétlenebbek, hanem az életviszonyok bonyolultabbak" és utalva a devizaperekre, brókerbotrányokra, azt hangsúlyozta, hogy viszonylag gyors reagálásra is képesnek kell lennie a jogalkotónak.
Hozzátette: ha világos szellemi és erkölcsi elvek szerint végzik a munkájukat, akkor nő a bizalom a jog és az igazságszolgáltatás iránt, és hisz abban, hogy ez lehetséges.
MTI
Hozzászólások