Poloskák, vérszívók és a nagy mínuszok

Sokak hideg érzete ellenére, nincs kiugróan alacsony hőmérséklet, hallhatjuk sok forrásból. Azt gondolhatjuk, hogy a dermesztő hideg hatására a kártevők népessége csökken illetve teljesen eltűnnek a felszínről. A most mért téli hőmérséklet megfelel a hazánkat ilyen időszakban jellemző, elvárható átlagos téli időjárásnak.

Sajnos azt mondhatjuk, hogy a Magyarországon honos fajok átvészelik a hideg napokat, a "kintinél" melegebb helyre húzódnak. Beássák magukat a talajba 30-40 cm mélységbe, fatuskókba, avarba húzódnak, igazán jól érzik magukat a lakások zugaiban, pincékben, sufnikban, garázsokban egyaránt.

Ha a kifejlett állatok el is pusztulnak, a petéik bírják a mínuszokat, ezekből újra fel tud épülni az állomány.

_

Idegenhonos fajok esetében, mint a poloskák, katicák, szúnyogok,  sajnos még kifejlett állat elpusztulásától sem kell tartanunk, hiszen, edzett túlélő fajok. Beszélünk itt a harlekinkaticáról, a burgonyabogárról, a vándorpoloskáról. Mostani hideg nem befolyásolja egyedszámukat.

A különböző lázakat okozó szúnyogoknál más a helyzet, mert ők trópusi vidékek őshonos állatai. A globális felmelegedésnek köszönhetjük magyarországi megjelenésüket. Legutóbb például tavaly nyáron, Pécsen okozott aggodalmat a koreai szúnyognak nevezett Aedes Koreicus. 
A -10, -20 fokos tél már pusztulásukhoz vezet, ez már sok nekik. Előbb - vagy utóbb a klímaváltozás miatt végleg megtelepedhetnek.

A kutatóknak is sok megválaszolatlan kérdést okoznak a rovarok, mondhatni kiszámíthatatlan ténykedésük, túlélőbajnokok.

Tények szerint bármilyen hideg tél kevésbé végez pusztítást köreikben mint egy hosszú forróság, nyári szárazság.

Lényeg az, hogy hiába van ilyen szép, jó hideg telünk, nyáron ugyanúgy sok szúnyog lesz, és idén is figyeljünk oda a kullancs elleni védekezésre, sőt megjelennek majd a telelni vágyó poloskák és katicák egyaránt.