PSZ: a túlóra kérdése még mindig függőben van a pedagógus-életpályamodellben
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökének közlése szerint a túlóra honorálásának kérdése a lépcsőzetes béremelés miatt még mindig függőben van a pedagógus-életpályamodellben, ezért a szervezet levélben fordult Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkárhoz.
Galló Istvánné kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a levélben azt kérték, tekintsék át, "hogyan kezeljék a túlmunkát", mert PSZ véleménye szerint átmeneti rendelkezés kell arra, hogy amíg a bérrendezést teljesen nem hajtják végre, "mi legyen a túlórával".
A szakszervezeti vezető ugyanakkor pozitív hírként értékelte a pedagógusok keresetemelését, még ha az lépcsőzetesen is megy végbe, de hozzátette: éppen azért, mert több részletben kapják meg a pedagógusok a fizetésemelést, "ebben a formában nem támogatható az életpályamodell".
A PSZ elnöke felidézte Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szavait, miszerint 30 éves munkaviszony után összesen bruttó 110 ezer forint keresetnövekedést könyvelhet el egy pedagógus, ennek felét kapja meg szeptember 1-jétől első körben.
Emlékeztetett arra, a pedagógus-életpályamodellnek három eleme van: a minősítési rendszer, az új munkaszervezési forma és a keresetnövekedés. Rámutatott: egy pedagógus heti 3-4 túlórával havi szinten mintegy bruttó 30 ezer forinttal keresett többet eddig, így esetében - maradva a 30 éve a pályán lévő pedagógus példájánál - a keresetnövekedés már csak bruttó 20-25 ezer forint lesz első körben, mert a túlórát nem fizetik ki az új rendszerben.
Galló Istvánné szerint feszültséget generál az, hogy valaki úgy éri el a keresetnövekedést szeptember 1-jétől, hogy nem túlórázik, másoknak pedig a túlórája beépül a béremelésbe, így "nem valósul meg, hogy azonos munkáért azonos bért adjanak".
Megemlítette, hogy a tervek szerint jövő szerdán határoz majd a kormány a további 50 százalékos béremelés ütemezéséről, a Nemzetgazdasági Minisztériumban jelenleg is folynak erről a tárgyalások.
Rávilágított: az életpályamodell szerint a pedagóguspótlékokat is megemelik 17-19 ezer forintra végzettségtől függően, de az nem tisztázott, hogy ez szeptember 1-jétől életbe lép-e. Ugyanígy függőben van az is, hogy a szakképesítéseket, szakvizsgákat hogyan ismerik el.
Galló Istvánné sikerként könyvelte el, hogy elérték: a béremelést terjesszék ki a szakszolgálatoknál, illetve a szakmai szolgálatoknál dolgozó kollégákra, ugyanis ez az eredeti kormányzati tervek között nem szerepelt. A gyermekvédelemben dolgozó mintegy kétezer pedagógusra azonban még mindig nem terjesztették ki a béremelést, ezért azt javasolják, hogy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók pótlékát emeljék meg, hogy "érezhető keresetnövekedést kapjanak" - fogalmazott.
Ugyancsak eredményként értékelte, hogy eredetileg a kormányzat kizárólag a katedrán töltött éveket akarta honorálni a béremeléskor, de végül beszámítják a máshol, például a szaktanácsadóként végzett pedagógiai munka időtartamát is. Azt is pozitívumként említette, hogy sikerült megállapodni a finanszírozott álláshelyekről erre az évre, de "hogy mi lesz jövőre, azt nem lehet tudni".
Arról is beszélt, hogy a tanároknak heti 22 tanórát kell tartaniuk, az életpályamodellben említett heti 32 órás lekötött munkaidő azonban nem jelent számukra benntartózkodást, csak feladatot, ami nem helyhez kötött a köznevelési törvény alapján. Megjegyezte: a szeptember 1-jétől bevezetendő egész napos, 8 és 16 óra közötti iskolai tartózkodásról még most sem látni, hogy miként lehet megszervezni és milyen munkaerő-szükséglete van.
Kitért arra is, hogy vasárnapi 20. kongresszusukon a következő öt évre csak fő vázlatokat határoztak meg, mert "hosszú távú stratégiát a mai változó világban nehéz mondani". Utalt arra, hogy a PSZ-nek országosan 90 százalékos lefedettsége van, struktúrájukat pedig átalakították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz igazodva, így a 198 tankerület mellett járási szakszervezeti titkárok működnek, de továbbra is feladatuk maradt az önkormányzatokkal való egyeztetés az óvodák és az üzemeltetési költségek önkormányzatoknál maradása miatt.
MTI
Galló Istvánné kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a levélben azt kérték, tekintsék át, "hogyan kezeljék a túlmunkát", mert PSZ véleménye szerint átmeneti rendelkezés kell arra, hogy amíg a bérrendezést teljesen nem hajtják végre, "mi legyen a túlórával".
A szakszervezeti vezető ugyanakkor pozitív hírként értékelte a pedagógusok keresetemelését, még ha az lépcsőzetesen is megy végbe, de hozzátette: éppen azért, mert több részletben kapják meg a pedagógusok a fizetésemelést, "ebben a formában nem támogatható az életpályamodell".
A PSZ elnöke felidézte Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szavait, miszerint 30 éves munkaviszony után összesen bruttó 110 ezer forint keresetnövekedést könyvelhet el egy pedagógus, ennek felét kapja meg szeptember 1-jétől első körben.
Emlékeztetett arra, a pedagógus-életpályamodellnek három eleme van: a minősítési rendszer, az új munkaszervezési forma és a keresetnövekedés. Rámutatott: egy pedagógus heti 3-4 túlórával havi szinten mintegy bruttó 30 ezer forinttal keresett többet eddig, így esetében - maradva a 30 éve a pályán lévő pedagógus példájánál - a keresetnövekedés már csak bruttó 20-25 ezer forint lesz első körben, mert a túlórát nem fizetik ki az új rendszerben.
Galló Istvánné szerint feszültséget generál az, hogy valaki úgy éri el a keresetnövekedést szeptember 1-jétől, hogy nem túlórázik, másoknak pedig a túlórája beépül a béremelésbe, így "nem valósul meg, hogy azonos munkáért azonos bért adjanak".
Megemlítette, hogy a tervek szerint jövő szerdán határoz majd a kormány a további 50 százalékos béremelés ütemezéséről, a Nemzetgazdasági Minisztériumban jelenleg is folynak erről a tárgyalások.
Rávilágított: az életpályamodell szerint a pedagóguspótlékokat is megemelik 17-19 ezer forintra végzettségtől függően, de az nem tisztázott, hogy ez szeptember 1-jétől életbe lép-e. Ugyanígy függőben van az is, hogy a szakképesítéseket, szakvizsgákat hogyan ismerik el.
Galló Istvánné sikerként könyvelte el, hogy elérték: a béremelést terjesszék ki a szakszolgálatoknál, illetve a szakmai szolgálatoknál dolgozó kollégákra, ugyanis ez az eredeti kormányzati tervek között nem szerepelt. A gyermekvédelemben dolgozó mintegy kétezer pedagógusra azonban még mindig nem terjesztették ki a béremelést, ezért azt javasolják, hogy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók pótlékát emeljék meg, hogy "érezhető keresetnövekedést kapjanak" - fogalmazott.
Ugyancsak eredményként értékelte, hogy eredetileg a kormányzat kizárólag a katedrán töltött éveket akarta honorálni a béremeléskor, de végül beszámítják a máshol, például a szaktanácsadóként végzett pedagógiai munka időtartamát is. Azt is pozitívumként említette, hogy sikerült megállapodni a finanszírozott álláshelyekről erre az évre, de "hogy mi lesz jövőre, azt nem lehet tudni".
Arról is beszélt, hogy a tanároknak heti 22 tanórát kell tartaniuk, az életpályamodellben említett heti 32 órás lekötött munkaidő azonban nem jelent számukra benntartózkodást, csak feladatot, ami nem helyhez kötött a köznevelési törvény alapján. Megjegyezte: a szeptember 1-jétől bevezetendő egész napos, 8 és 16 óra közötti iskolai tartózkodásról még most sem látni, hogy miként lehet megszervezni és milyen munkaerő-szükséglete van.
Kitért arra is, hogy vasárnapi 20. kongresszusukon a következő öt évre csak fő vázlatokat határoztak meg, mert "hosszú távú stratégiát a mai változó világban nehéz mondani". Utalt arra, hogy a PSZ-nek országosan 90 százalékos lefedettsége van, struktúrájukat pedig átalakították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz igazodva, így a 198 tankerület mellett járási szakszervezeti titkárok működnek, de továbbra is feladatuk maradt az önkormányzatokkal való egyeztetés az óvodák és az üzemeltetési költségek önkormányzatoknál maradása miatt.
MTI
Hozzászólások