Semjén Zsolt: Slachta Margit egy viharos kor szilárd bástyája volt
Slachta Margit szerzetesnővért az Isten és a haza iránti megingathatatlan szeretete, a szolidaritás élethivatásként való megélése szilárd bástyává tette egy viharos korban - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fiumei úti Sírkertben tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes a 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, a magyar Országgyűlés első női képviselője síremlékének avatóján úgy fogalmazott, hogy Slachta Margit jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül.
Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy "szeretettel harcoljon" az újpogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember. Vallotta, hogy a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer - mondta.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a Slachta Margit keresztény feministaként szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratokat, felismerve az írott szó erejét. 1923-ban több nővértársával együtt elhagyja a Szociális Missziótársulatot és megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg.
Kitért a Slachta Margit által alapított Keresztény Női Táborra, amely a Rerum novarum enciklika alapján az egyház társadalmi tanítását igyekezett a politikában megvalósítani. 1920-ban volt az első olyan választás Magyarországon, amikor nők is szavazhattak, ekkor Budapest I. kerületében nyerve, első női képviselőként jutott be a parlamentbe.
A második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. Míg a 20-as évek eleji ciklusban szociálpolitikai és nőjogi kérdésekben szólalt fel, addig az 1945 utáni nemzetpolitikai és elvi kiállásait a kor kihívásai, az ország megszállása, a kiépülő diktatúra követelte ki - idézte fel Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy memorandumot juttatott el ez ENSZ-hez és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. A világháborút lezáró békeszerződés előkészítése és a határon túli magyar testvérei iránti felelősségvállalás erős kiállásra sarkallta, kiállt azok mellett, akiknek nincs saját hangjuk. Felidézte azt is, hogy Slachta Margit tiltakozott a tervgazdálkodás ellen, mert az "Úristen nélküli falanszternek" tartotta. Legemlékezetesebb küzdelme az egyházi iskolák államosítását megelőző parlamenti viták során rajzolódott ki: Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen.
Később Amerikába kényszerült emigrációba, itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven több beszédet mondott a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta, majd ott hunyt el 1974-ben. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott: Slachta Margit síremléke jó helyen van, Margit testvér szerzetesként közös földben nyugodhat hittársaival, a katolikus egyház kiemelt személyiségeivel, többek között Fraknói Vilmos és Tóth Tihamér püspökökkel, bencés és pálos testvérekkel, a ferences, a szervita, a ciszterci, a karmelita, a jezsuita, az irgalmas nővérek szerzetesi sírjaiban nyugvókkal, a régi és az új piarista szerzetesi sírokban nyugvó piarista szerzetesekkel és az általa alapított Szociális Testvérekkel is, akiknek közös sírja a szomszédos parcellában található.
A síremlék jó helyen van - folytatta - hiszen Slachta Margit politikusra egy nyughelyen emlékezhetnek olyan jelentős, a nemzet sorsát alakító államférfiakkal, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Antall József vagy Mádl Ferenc. A síremlék jó helyen van, hiszen Slachta Margit országgyűlési képviselő, így egy földben nyugszik többek között Barankovics Istvánnal, a Demokrata Néppárt elnökével, Szabad Györggyel, az országgyűlés egykori elnökével vagy Isépy Tamással, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőjével.
Kiemelte: Margit testvér megtalálta és megmutatta az életre vezető szoros kaput, és bíznak benne, hogy a síremlék felavatásával végső nyugalmát is megtalálja. Mától ez a síremlék utat mutat mindannyiunknak, minden idelátogatónak és emlékezni vágyónak az igaz életre vezető szűk kapu felé, ahogyan Slachta Margit is egész életében mutatta a helyes utat embertársai számára - fogalmazott Móczár Gábor.
Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága elöljárója kiemelte: Slachta Margit prófétai éleslátással és a korában igen szokatlannak számító formában, a szerzetesi eszményt a modern világ színtereire hozva és a közélet porondjára állítva nemcsak az egyeseket, hanem emberek tömegeit kívánt az evangélium szűk kapuján át az élet tágasságára vezetni.
Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy Slachta Margit mindannyiunk számára követhető példa és azt kívánta, hogy mindannyian képesek legyünk méltónak lenni hozzá. A síremléket, amely Zsigmond Attila formatervező művész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnök-helyettesének munkája, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg.
(Forrás: MTI)
A miniszterelnök-helyettes a 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, a magyar Országgyűlés első női képviselője síremlékének avatóján úgy fogalmazott, hogy Slachta Margit jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül.Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy "szeretettel harcoljon" az újpogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember. Vallotta, hogy a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer - mondta.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a Slachta Margit keresztény feministaként szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratokat, felismerve az írott szó erejét. 1923-ban több nővértársával együtt elhagyja a Szociális Missziótársulatot és megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg.
Slachta Margit a korban nőként és főleg szerzetesnővérként szokatlan módon a politika eszközeit választotta ahhoz, hogy mély hitéből sarjadó szociális eszméit megvalósítsa - emlékezett.
Kitért a Slachta Margit által alapított Keresztény Női Táborra, amely a Rerum novarum enciklika alapján az egyház társadalmi tanítását igyekezett a politikában megvalósítani. 1920-ban volt az első olyan választás Magyarországon, amikor nők is szavazhattak, ekkor Budapest I. kerületében nyerve, első női képviselőként jutott be a parlamentbe.
A második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. Míg a 20-as évek eleji ciklusban szociálpolitikai és nőjogi kérdésekben szólalt fel, addig az 1945 utáni nemzetpolitikai és elvi kiállásait a kor kihívásai, az ország megszállása, a kiépülő diktatúra követelte ki - idézte fel Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy memorandumot juttatott el ez ENSZ-hez és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. A világháborút lezáró békeszerződés előkészítése és a határon túli magyar testvérei iránti felelősségvállalás erős kiállásra sarkallta, kiállt azok mellett, akiknek nincs saját hangjuk. Felidézte azt is, hogy Slachta Margit tiltakozott a tervgazdálkodás ellen, mert az "Úristen nélküli falanszternek" tartotta. Legemlékezetesebb küzdelme az egyházi iskolák államosítását megelőző parlamenti viták során rajzolódott ki: Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen.
Később Amerikába kényszerült emigrációba, itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven több beszédet mondott a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta, majd ott hunyt el 1974-ben. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott: Slachta Margit síremléke jó helyen van, Margit testvér szerzetesként közös földben nyugodhat hittársaival, a katolikus egyház kiemelt személyiségeivel, többek között Fraknói Vilmos és Tóth Tihamér püspökökkel, bencés és pálos testvérekkel, a ferences, a szervita, a ciszterci, a karmelita, a jezsuita, az irgalmas nővérek szerzetesi sírjaiban nyugvókkal, a régi és az új piarista szerzetesi sírokban nyugvó piarista szerzetesekkel és az általa alapított Szociális Testvérekkel is, akiknek közös sírja a szomszédos parcellában található.
A síremlék jó helyen van - folytatta - hiszen Slachta Margit politikusra egy nyughelyen emlékezhetnek olyan jelentős, a nemzet sorsát alakító államférfiakkal, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Antall József vagy Mádl Ferenc. A síremlék jó helyen van, hiszen Slachta Margit országgyűlési képviselő, így egy földben nyugszik többek között Barankovics Istvánnal, a Demokrata Néppárt elnökével, Szabad Györggyel, az országgyűlés egykori elnökével vagy Isépy Tamással, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőjével.
Kiemelte: Margit testvér megtalálta és megmutatta az életre vezető szoros kaput, és bíznak benne, hogy a síremlék felavatásával végső nyugalmát is megtalálja. Mától ez a síremlék utat mutat mindannyiunknak, minden idelátogatónak és emlékezni vágyónak az igaz életre vezető szűk kapu felé, ahogyan Slachta Margit is egész életében mutatta a helyes utat embertársai számára - fogalmazott Móczár Gábor.
Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága elöljárója kiemelte: Slachta Margit prófétai éleslátással és a korában igen szokatlannak számító formában, a szerzetesi eszményt a modern világ színtereire hozva és a közélet porondjára állítva nemcsak az egyeseket, hanem emberek tömegeit kívánt az evangélium szűk kapuján át az élet tágasságára vezetni.
Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy Slachta Margit mindannyiunk számára követhető példa és azt kívánta, hogy mindannyian képesek legyünk méltónak lenni hozzá. A síremléket, amely Zsigmond Attila formatervező művész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnök-helyettesének munkája, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások