Sulyok Tamás: a jog van az emberért és nem fordítva
Régi bölcsesség, hogy a jog van az emberért és nem fordítva - emelte ki az Alkotmánybíróság elnöke az Erkölcs és jog című konferencián, szerdán a Kúrián.
Sulyok Tamás kifejtette: a XX. század tanulságai különösen nyomatékossá tették azt, hogy csakis az embereknek, az emberekre tekintettel alkotott jog elfogadható; az alapjogok pedig erkölcsi minimumot, a társadalom erkölcsi közmegegyezését tartalmazzák. Az alapjogok a sérthetetlen emberi méltóságra vezethetők vissza, és meghatározzák az állam és az ember, illetve az emberek egymás közti viszonyát - fűzte hozzá.
A bírói gyakorlat szégyenlősen közelít ehhez a problémakörhöz. Az erkölcsi szempont megjelenhet a jó erkölcsbe ütközés, a kiskorú veszélyeztetése vagy a személyhez fűződő jogok kapcsán, de jog és erkölcs nagy kérdéseire a jogalkalmazás nem ad választ - mondta a Kúria elnöke. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek előadásában kifejtette: a jogra jellemző, hogy az emberek közti viszonyra vonatkozik és végső soron fizikailag kikényszeríthető. Az erkölcs ezzel szemben belső, nem feltétlenül személyek közti viszonyról szól, hiszen irányulhat saját magunkra vagy Istenre, és az erkölcstelen tett következménye lelkiismeret-furdalás vagy erkölcsi elítélés is lehet.
Mióta világnézeti pluralizmus van, nincs konszenzus az erkölcsről, a jog működőképessége pedig veszélybe került. Az alapjogoknak már a sokadik generációját fogalmazzák meg, így azok nehezen tudnak közös hivatkozási alapul szolgálni - mondta a bíboros. Erdő Péter kitért arra: a XX. század végi, illetve a XXI. századi veszélyes világtendenciák pedig már azt jelzik, hogy lehet társadalmi méretekben szabályozni az emberek viselkedését, jog és erkölcs nélkül, különféle manipulációkkal. A jog és az erkölcs döntés elé állítja az egyént, az új, manipulatív technikák azonban kijátsszák az ember döntési szabadságát és ezáltal emberi méltóságát - figyelmeztetett a bíboros.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija előadásában arra mutatott rá: erkölcs és jog bizonyos mértékig szétválasztható, de a jog fundamentuma mégiscsak az erkölcs, az erkölcs alapja pedig a személyes felelősség a Teremtő felé. Ez nem közmegegyezésen alapul, hanem Isten és ember személyes viszonyából fakad, ez adja a jó és a rossz fogalmának egyértelműségét - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Sulyok Tamás kifejtette: a XX. század tanulságai különösen nyomatékossá tették azt, hogy csakis az embereknek, az emberekre tekintettel alkotott jog elfogadható; az alapjogok pedig erkölcsi minimumot, a társadalom erkölcsi közmegegyezését tartalmazzák. Az alapjogok a sérthetetlen emberi méltóságra vezethetők vissza, és meghatározzák az állam és az ember, illetve az emberek egymás közti viszonyát - fűzte hozzá.
Rámutatott: valamennyi jogszabálynak tiszteletben kell tartania az alapjogokat, azok erkölcsi tartalmát. Az alapjogok erkölcsi fenntartások, korlátok és egyúttal erkölcsi inspirációk is a jogalkotó számára.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arról beszélt: az erkölcsi szempontok mintha elrejtőznének a jogban, pedig az alaptörvénynek több erkölcsi jellegű rendelkezése van, így például kimondja, hogy kötelesség az elesettek, szegények segítése, a nagykorú gyerekeknek gondoskodniuk kell a rászoruló szülőkről, továbbá az állam szolgálja polgárait, nem fordítva.
A bírói gyakorlat szégyenlősen közelít ehhez a problémakörhöz. Az erkölcsi szempont megjelenhet a jó erkölcsbe ütközés, a kiskorú veszélyeztetése vagy a személyhez fűződő jogok kapcsán, de jog és erkölcs nagy kérdéseire a jogalkalmazás nem ad választ - mondta a Kúria elnöke. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek előadásában kifejtette: a jogra jellemző, hogy az emberek közti viszonyra vonatkozik és végső soron fizikailag kikényszeríthető. Az erkölcs ezzel szemben belső, nem feltétlenül személyek közti viszonyról szól, hiszen irányulhat saját magunkra vagy Istenre, és az erkölcstelen tett következménye lelkiismeret-furdalás vagy erkölcsi elítélés is lehet.
Mióta világnézeti pluralizmus van, nincs konszenzus az erkölcsről, a jog működőképessége pedig veszélybe került. Az alapjogoknak már a sokadik generációját fogalmazzák meg, így azok nehezen tudnak közös hivatkozási alapul szolgálni - mondta a bíboros. Erdő Péter kitért arra: a XX. század végi, illetve a XXI. századi veszélyes világtendenciák pedig már azt jelzik, hogy lehet társadalmi méretekben szabályozni az emberek viselkedését, jog és erkölcs nélkül, különféle manipulációkkal. A jog és az erkölcs döntés elé állítja az egyént, az új, manipulatív technikák azonban kijátsszák az ember döntési szabadságát és ezáltal emberi méltóságát - figyelmeztetett a bíboros.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija előadásában arra mutatott rá: erkölcs és jog bizonyos mértékig szétválasztható, de a jog fundamentuma mégiscsak az erkölcs, az erkölcs alapja pedig a személyes felelősség a Teremtő felé. Ez nem közmegegyezésen alapul, hanem Isten és ember személyes viszonyából fakad, ez adja a jó és a rossz fogalmának egyértelműségét - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások