Szakértők: nagyobb figyelmet kell fordítani a keleti partnerségre
Nagyobb figyelmet kell szentelni a keleti partnerség kezdeményezésnek - hangzott el egy a keleti partnerségről rendezett nemzetközi konferencián szerdán, Budapesten.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Közép-európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központja, a lett nagykövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány által szervezett tanácskozáson hangsúlyozta: fel kell ismerni, hogy az Európai Unió keleti és déli szomszédos térségeivel foglalkozó politika jelentősége lényegesen megnőtt az utóbbi időben, és a biztonsági szempontok egyre fontosabbak lettek e tekintetben.
Az EU déli szomszédsága is legalább akkora figyelmet követel, mint a keleti, ha nem többet - vélekedett.
Hozzátette: jobb egyensúlyt kell kialakítani a szomszédságpolitika keleti és déli dimenziója között.
Úgy vélte, ideje visszatérni az alapokhoz, hiszen a szomszédságpolitikát eredetileg a béke, a biztonság és a stabilitás érdekében, a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete és a demokratizálódás támogatására hozták létre.
Németh Zsolt szerint a közép-európiai országok "többé-kevésbé egységesek" a keleti partnerséget illetően, és ki kell használni, hogy a kezdeményezés országainak fontos tapasztalatokkal rendelkeznek, történelmi szolidaritást éreznek velük.
Emellett egyedülálló gazdasági lehetőségeket is rejt az együttműködés ezekkel az országokkal Közép-Európa számára.
A külügyi bizottság vezetője kijelentette: a visegrádi négyeknek nagyon fontos feladatuk van a keleti partnerséggel kapcsolatban, ez politikai küldetést jelenthet a számukra.
A keleti partnerség májusi, rigai csúcstalálkozóját illetően Németh Zsolt azt mondta, a tanácskozásnak nem lehet más célja, mint az erős szolidaritás demonstrálása Ukrajnával, máskülönben nem lehet sikeres a csúcs.
Andris Piebalgs korábbi EU-biztos, a lett uniós elnökség tanácsadója kiemelte: Lettország nagy hangsúlyt helyez a keleti partnerségre az elnökségi programban, és a kezdeményezés fő célja továbbra is az, hogy erősítsék a kapcsolatokat minden érintett országgal, azok sajátosságait figyelembe véve.
A rigai csúcstalálkozóról elmondta: a tervek szerint közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben az eddigi eredményeket és a következő csúcstalálkozóig teljesítendő célokat rögzítik. A tanácskozás jelentőségét növeli, hogy még mindig tart az orosz-ukrán konfliktus, ezért Rigában is ki kell állni Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett - mutatott rá.
Közölte: remélhetőleg Riga előrelépést jelent majd a kapcsolatok erősítésében az EU és a keleti partnerség országai között, de ettől függetlenül is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kezdeményezésre. Ez a projekt alkalmas lehet a gazdasági és politikai kapcsolatok javítására, a párbeszéd és az együttműködés fenntartására - fűzte hozzá.
Imants Liegis budapesti lett nagykövet arról beszélt, hogy országa első uniós elnökségének egyik fő célja az EU globális szerepvállalásának növelése, és ennek része a keleti és déli szomszédságpolitika. Az EU békét, stabilitást és biztonságot akar ezekben a szomszédos térségekben - közölte.
A diplomata elmondta: a május 21-22-i rigai csúcstalálkozón az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak vezetői megvitatják, miként vigyék előbbre az együttműködésüket. A tanácskozáson való részvételét már Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette - közölte.
John Shattuck, a CEU rektora köszöntőjében kifejtette: a keleti partnerség célja, hogy az érintett országok fűzzék szorosabbra a kapcsolataikat egymással és az EU-val. A kezdeményezésnek nagy kihívást jelent, hogy igen eltérő országok vesznek részt benne - vélte. Hozzátette: mindazonáltal a kelet-közép-európai országok kulcsszerepet játszhatnak a projekt alakításában.
A 2009-ben indult keleti partnerség uniós kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy az érintett országokat (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország) támogassák politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseikben a demokratizálódás és a jó kormányzás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében.
MTI
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Közép-európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központja, a lett nagykövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány által szervezett tanácskozáson hangsúlyozta: fel kell ismerni, hogy az Európai Unió keleti és déli szomszédos térségeivel foglalkozó politika jelentősége lényegesen megnőtt az utóbbi időben, és a biztonsági szempontok egyre fontosabbak lettek e tekintetben.Az EU déli szomszédsága is legalább akkora figyelmet követel, mint a keleti, ha nem többet - vélekedett.
Hozzátette: jobb egyensúlyt kell kialakítani a szomszédságpolitika keleti és déli dimenziója között.
Úgy vélte, ideje visszatérni az alapokhoz, hiszen a szomszédságpolitikát eredetileg a béke, a biztonság és a stabilitás érdekében, a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete és a demokratizálódás támogatására hozták létre.
Németh Zsolt szerint a közép-európiai országok "többé-kevésbé egységesek" a keleti partnerséget illetően, és ki kell használni, hogy a kezdeményezés országainak fontos tapasztalatokkal rendelkeznek, történelmi szolidaritást éreznek velük.
Emellett egyedülálló gazdasági lehetőségeket is rejt az együttműködés ezekkel az országokkal Közép-Európa számára.
A külügyi bizottság vezetője kijelentette: a visegrádi négyeknek nagyon fontos feladatuk van a keleti partnerséggel kapcsolatban, ez politikai küldetést jelenthet a számukra.
A keleti partnerség májusi, rigai csúcstalálkozóját illetően Németh Zsolt azt mondta, a tanácskozásnak nem lehet más célja, mint az erős szolidaritás demonstrálása Ukrajnával, máskülönben nem lehet sikeres a csúcs.
Andris Piebalgs korábbi EU-biztos, a lett uniós elnökség tanácsadója kiemelte: Lettország nagy hangsúlyt helyez a keleti partnerségre az elnökségi programban, és a kezdeményezés fő célja továbbra is az, hogy erősítsék a kapcsolatokat minden érintett országgal, azok sajátosságait figyelembe véve.
A rigai csúcstalálkozóról elmondta: a tervek szerint közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben az eddigi eredményeket és a következő csúcstalálkozóig teljesítendő célokat rögzítik. A tanácskozás jelentőségét növeli, hogy még mindig tart az orosz-ukrán konfliktus, ezért Rigában is ki kell állni Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett - mutatott rá.
Közölte: remélhetőleg Riga előrelépést jelent majd a kapcsolatok erősítésében az EU és a keleti partnerség országai között, de ettől függetlenül is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kezdeményezésre. Ez a projekt alkalmas lehet a gazdasági és politikai kapcsolatok javítására, a párbeszéd és az együttműködés fenntartására - fűzte hozzá.
Imants Liegis budapesti lett nagykövet arról beszélt, hogy országa első uniós elnökségének egyik fő célja az EU globális szerepvállalásának növelése, és ennek része a keleti és déli szomszédságpolitika. Az EU békét, stabilitást és biztonságot akar ezekben a szomszédos térségekben - közölte.
A diplomata elmondta: a május 21-22-i rigai csúcstalálkozón az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak vezetői megvitatják, miként vigyék előbbre az együttműködésüket. A tanácskozáson való részvételét már Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette - közölte.
John Shattuck, a CEU rektora köszöntőjében kifejtette: a keleti partnerség célja, hogy az érintett országok fűzzék szorosabbra a kapcsolataikat egymással és az EU-val. A kezdeményezésnek nagy kihívást jelent, hogy igen eltérő országok vesznek részt benne - vélte. Hozzátette: mindazonáltal a kelet-közép-európai országok kulcsszerepet játszhatnak a projekt alakításában.
A 2009-ben indult keleti partnerség uniós kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy az érintett országokat (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország) támogassák politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseikben a demokratizálódás és a jó kormányzás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében.
MTI
Hozzászólások