Szakmai szervezetek szerint a kormány beavatkozik a reklámpiac működésébe
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) indokolatlannak, szakmailag megalapozatlannak és az egész magyar gazdaság számára rendkívüli mértékben veszélyesnek tartja a kormány beavatkozását a reklámpiac működésébe - közölték a szakmai szervezetek pénteken közös közleményben az MTI-vel.
A két szakmai szövetség a Napi Gazdaság pénteki számában megjelent információra reagált, a lap azt írta, hogy a jövőben a reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, és nem alkalmazhatnak bónuszokat, ez áll abban a kormányelőterjesztésben, amely a jövő héten kerülhet a parlament elé.
A cikk szerint a 2016-os adócsomagban megjelenő rendelkezés megszüntetné azt, hogy a médiumok - általában 20-25 százalékos - bónusszal díjazzák a hozzájuk hozott reklámköltésért az ügynökségeket. Ezek az új szabály hatályba lépése után csak a hirdetővel állnának szerződéses kapcsolatban, a reklámozó pedig közvetlenül a médiumoknak fizetne.
Az MRSZ és MAKSZ közös közleményben közölte, hogy megdöbbenéssel fogadták a Napi Gazdaságban napvilágot látott információt.
A szakmai szervezetek szerint a médiaügynökségek - mint ahogy az a Magyar Reklámszövetség megrendelésére az EY (korábbi nevén Ernst&Young) médiapiac működését feltérképező tanulmányából is kiderül -, megkérdőjelezhetetlen szakmai szerepet töltenek be a reklámpiaci működésben. Feladatuk a hirdetők szakmai támogatása és reklámköltéseik hatékony elköltésének előkészítése és megvalósítása.
A médiaügynökségek többek között óriási adminisztrációs terhet vesznek le a médiavállalatok és a hirdető cégek válláról, amellett, hogy piaci súlyuk érvényesítésével több ezer kisebb vállalkozás reklámozási lehetőségeit segítik elő - írja a két szakmai szervezet a közös közleményben.
A tervezett intézkedés bevezetésével a médiavállalkozásoknak utólagos visszatérítést, azaz ügynökségi bónuszt nem szükséges fizetniük, de a valóságban azonnal összességében sok milliárdnyi hirdetési bevételtől esnek el.
Romániában a 2013-ban bevezetett hasonló intézkedés a televíziós költések tekintetében 20 százalékos visszaesést eredményezett, Franciaországban a szabályozás bevezetése után az ügynökségek bevételi szintje ugyancsak 20 százalékot esett és mintegy 5000 munkavállaló elbocsátását vonta maga után - olvasható a közleményben.
A szövetségek úgy látják, hogy az intézkedés életbe lépése a hirdetési egységárak azonnali emelkedéséhez, a piacon működő médiaügynökségek ellehetetlenüléséhez vezethet, míg a hirdetők szakmai támogatás nélkül maradnak és mind a média-, mind a hirdetői oldalra nehezen kezelhető adminisztrációs terhek és költségek hárulnak.
Összességében a reklámköltések gazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan módon csökken, amely az egész gazdaság számára óriási veszteséget jelent.
A két szakmai szervezet a közleményben kéri a kormányt a mielőbbi szakmai egyeztetések megkezdésére, hiszen a bónuszra nem lehet önmagában, csak a teljes reklámgazdasági hatásmechanizmus szerves részeként tekinteni.
MTI
A két szakmai szövetség a Napi Gazdaság pénteki számában megjelent információra reagált, a lap azt írta, hogy a jövőben a reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, és nem alkalmazhatnak bónuszokat, ez áll abban a kormányelőterjesztésben, amely a jövő héten kerülhet a parlament elé.A cikk szerint a 2016-os adócsomagban megjelenő rendelkezés megszüntetné azt, hogy a médiumok - általában 20-25 százalékos - bónusszal díjazzák a hozzájuk hozott reklámköltésért az ügynökségeket. Ezek az új szabály hatályba lépése után csak a hirdetővel állnának szerződéses kapcsolatban, a reklámozó pedig közvetlenül a médiumoknak fizetne.
Az MRSZ és MAKSZ közös közleményben közölte, hogy megdöbbenéssel fogadták a Napi Gazdaságban napvilágot látott információt.
A szakmai szervezetek szerint a médiaügynökségek - mint ahogy az a Magyar Reklámszövetség megrendelésére az EY (korábbi nevén Ernst&Young) médiapiac működését feltérképező tanulmányából is kiderül -, megkérdőjelezhetetlen szakmai szerepet töltenek be a reklámpiaci működésben. Feladatuk a hirdetők szakmai támogatása és reklámköltéseik hatékony elköltésének előkészítése és megvalósítása.
A médiaügynökségek többek között óriási adminisztrációs terhet vesznek le a médiavállalatok és a hirdető cégek válláról, amellett, hogy piaci súlyuk érvényesítésével több ezer kisebb vállalkozás reklámozási lehetőségeit segítik elő - írja a két szakmai szervezet a közös közleményben.
A tervezett intézkedés bevezetésével a médiavállalkozásoknak utólagos visszatérítést, azaz ügynökségi bónuszt nem szükséges fizetniük, de a valóságban azonnal összességében sok milliárdnyi hirdetési bevételtől esnek el.
Romániában a 2013-ban bevezetett hasonló intézkedés a televíziós költések tekintetében 20 százalékos visszaesést eredményezett, Franciaországban a szabályozás bevezetése után az ügynökségek bevételi szintje ugyancsak 20 százalékot esett és mintegy 5000 munkavállaló elbocsátását vonta maga után - olvasható a közleményben.
A szövetségek úgy látják, hogy az intézkedés életbe lépése a hirdetési egységárak azonnali emelkedéséhez, a piacon működő médiaügynökségek ellehetetlenüléséhez vezethet, míg a hirdetők szakmai támogatás nélkül maradnak és mind a média-, mind a hirdetői oldalra nehezen kezelhető adminisztrációs terhek és költségek hárulnak.
Összességében a reklámköltések gazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan módon csökken, amely az egész gazdaság számára óriási veszteséget jelent.
A két szakmai szervezet a közleményben kéri a kormányt a mielőbbi szakmai egyeztetések megkezdésére, hiszen a bónuszra nem lehet önmagában, csak a teljes reklámgazdasági hatásmechanizmus szerves részeként tekinteni.
MTI
Hozzászólások