Századvég: az Európai Bizottság jogokat vonna meg az állami szervektől

Az Európai Bizottság új javaslata jogokat vonna meg az állami szervektől, mert Brüsszel értelmezésében azok stratégiai perek által lehetetlenítik el az újságírók és a civil élet szereplőinek munkáját, miközben a stratégiai perek rendszerdöntő technikája a balliberális oldal által alkalmazott módszer - írta a Századvég Alapítvány legfrissebb elemzésében, amelynek összefoglalóját hétfőn juttatták el az MTI-hez.Vera Jourová értékekért és az átláthatóságért felelős uniós biztos április 27-én jelentette be, hogy a bizottság fellépést javasol az újságírókkal és a jogvédőkkel szembeni visszaélésszerű, a közéleti részvételt akadályozó perekkel szemben. Mint mondta, közéleti részvételt akadályozó pereket elsősorban újságírók és jogvédők ellen indítanak, hogy megakadályozzák, illetve megtorolják az érintettek közügyekben tett megnyilatkozásait.

Az uniós bizottság közleménye szerint az irányelvjavaslat olyan, közéleti részvételt akadályozó perekre vonatkozik, amelyek határon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben indulnak.
    

A Századvég Alapítvány elemzésében az irányelvjavaslatról azt írta, az korlátozná a tagállamok állami szerveit abban, hogy jogos érdekeik megvédése érdekében bírósághoz forduljanak az újságírók és a civil szervezetek valótlan tartalmú állításaival szemben. Úgy vélték, a "közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek" fogalmának uniós jogba történő bevezetésével különböző, visszatartó erejű eljárási szabályokat határoznának meg az állami fellépés elfojtása érdekében.
    

Az elemzés szerint a bizottság javaslata alapjogi szempontból megkérdőjelezhető, hiszen korlátozza a bírósághoz fordulás jogát. Megjegyezték: az Európai Bizottság tagjai nagy lépésként értékelték a javaslatot, azt méltatta Didier Reynders igazságügyi biztos és Vera Jourová is. A Századvég szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga sem érvényesülhet korlátlanul, a sajtónak és a civil élet szereplőinek vannak meghatározott kötelezettségei - példaként pedig a hiteles és pontos tájékoztatás követelményét említették -, amelyek megsértése esetén jogos az állami fellépés. Megjegyezték azt is, a közelmúltban "napvilágot látott kép- és hangfelvételek alapján - melyen a Soros-szervezetek prominens személyei beszélnek arról, miként hamisítják meg a valóságot - az +igazságot+ nem az állami szervek, hanem a különböző NGO-k akarják +legyőzni+".
    

"Ráadásul, a Bizottság értelmezésével ellentétben, nem az állami szervek folytatnak stratégiai pereket, hanem épp ellenkezőleg, e rendszerdöntő technika a balliberális térfélen szerveződik, mégpedig a szélsőséges kommunista Saul Alinsky módszerei mentén. Az Alinsky-elvek a jogi határok feszegetése és átlépése köré épülnek, és céljuk az állami szervek feletti permanens nyomásgyakorlás által a politikai nyugtalanság szítása és a társadalmi feszültségkeltés" - írták a Századvég elemzésében.
    

Hozzátették: Magyarországon az NGO-k által gyakorolt stratégiai pereskedés legelterjedtebb formái közé a börtönperek, valamint a közérdekű adatigénylésekkel és a társadalomban meglévő kisebbségek politikai célok mentén történő felhasználásával megvalósuló ügyek tartoznak. "A balliberális szervezetek szándéka, hogy az ezekben az esetekben tanúsított rosszhiszemű joggyakorlásukkal ellehetetlenítsék az állami szervek munkáját, ingereljék a társadalmat, továbbá, hogy kötelezettségszegési eljárások induljanak meg hazánkkal szemben" - jegyezték meg.
    

Úgy vélték, az Európai Bizottság félreértelmezi a valóságot akkor, amikor állami eszközként azonosítja a stratégiai pereket, és ennek mentén kíván jogokat megvonni az állami szervektől. "Az előremutató lépés sokkal inkább az lenne, ha Brüsszel végre jogi úton is elejét venné annak, hogy a semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkező NGO-k visszaélésszerű joggyakorlásukkal ellehetetlenítsék a demokratikus eszközök igénybevételét, rombolják az állami intézményrendszerbe vetett közbizalmat és destabilizálják a nemzeti kormányokat" - foglalta össze az elemzés.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Iskolája elleni terrorcselekményt tervezett a fiatalkorú gyanúsított

Iskolája elleni terrorcselekményt tervezett a fiatalkorú gyanúsított

Osztálytársai és tanára megölését tervezte az a fiatalkorú, aki szélsőséges csoportokhoz csatlakozott az interneten - közölte a Budapest Környéki Törvényszék pénteken.

Airbnb-s lakásba törtek be

Airbnb-s lakásba törtek be

A VII. kerületi rendőrök elfogták azt a három férfit, akik egy rendszeresen bérbe adott kerületi lakásból loptak.

Kiürítés és lezárás a XII. kerületben

Kiürítés és lezárás a XII. kerületben

II. világháborús bomba hatástalanítása miatt kiürítik és lezárják a főváros XII. kerületének egy részét 2026. február 20-án.

Ricinusmaggal akartak végezni vele

Ricinusmaggal akartak végezni vele

A baranyai rendőrök befejezték a vizsgálatot annak a két nőnek az ügyében, akik előre kitervelten akartak megölni egy 42 éves férfit Pécsett.

Szemfényvesztés a kasszáknál

Szemfényvesztés a kasszáknál

Egy 26 éves nő a figyelem elterelésével és „eltűnő” bankjeggyel lopott országszerte több üzletben.

Nem maradt következmények nélkül a támadás

Nem maradt következmények nélkül a támadás

A dabasi nyomozók vádemelési javaslattal fejezték be az örkényi rabló és társai ellen folytatott eljárást.

Őrizetben a szolnoki emberölés gyanúsítottja

Őrizetben a szolnoki emberölés gyanúsítottja

A rendőrök rövid időn belül elfogták a 46 éves abonyi elkövetőt.

Cipőnyom a kirakaton

Cipőnyom a kirakaton

Törtek-zúztak Komáromban, de végül a saját lábbelijük buktatta le őket.

Holtan találták otthonában

Holtan találták otthonában

Egy szolnoki idős férfi a gyanú szerint bűncselekmény áldozata lett.

Fiatalon kezdte

Fiatalon kezdte

A tatai nyomozók őrizetbe vették azt a 14 éves fiút, aki tavaly augusztus óta több vagyon elleni bűncselekményt követett el a városban.

http://ujhazak.com