Szijjártó: a külkapcsolatokban sarokkőnek számít a kapcsolat Lengyelországgal
Magyarország és Lengyelország kapcsolata a magyar külkapcsolatok egyik sarokköve, a magyar és lengyel nép barátsága történelmi időszakokon átívelő különleges kapcsolat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, a magyar-lengyel üzleti fórumon.
Szijjártó Péter kiemelte, a két nép múltjának párhuzamos eseményeit, történéseit jól példázza, hogy Lengyelországban idén ünneplik a poznani felkelés, Magyarországon pedig az 56'-os forradalom 60. évfordulóját.
Hangsúlyozta, hogy 2015 rendkívül nehéz év volt Magyarországnak és Lengyelországnak is, és 2016-ban is sok kihívással kell szembenéznie a két országnak, illetve az európai kontinensnek.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: tavaly Magyarország képes volt megállítani az ország határainál az "esztelen" bevándorlási hullámot, de ezért köszönet illeti Lengyelországot, és a V4-országokat, mert ehhez szükség volt a V4-ek segítségére.
Megjegyezte, át kell gondolni a bevándorlási hullám gazdasági kihívásait, hatásait, illetve azt, milyen gazdasági következményekkel járna a schengeni rendszer felbomlása. Hozzátette, hogy a schengeni rendszer 2 alapvető konszenzuson alapul: a schengeni rendszer országain belül nincs ellenőrzés, és a külső határokat meg kell védeni.
A schengeni rendszer felbomlása az Európai Unió gazdasági tevékenységét, teljesítményét 10-20 százalékkal is visszavetné - hívta fel a figyelmet. Szijjártó Péter kiemelte: tavaly rekordot ért el a magyar-lengyel kétoldalú kereskedelmi forgalom, 9 százalékkal 7,9 milliárd euróra emelkedett, a Lengyelországba irányuló magyar export pedig 6 százalékkal 3,4 milliárd euróra nőtt, ez szintén rekord volt. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Lengyelország Magyarország hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Kiemelte: a további szoros gazdasági kapcsolatok támogatására a magyar Eximbank 492 millió eurós hitelkeretet nyitott, ez a hitelkeret igénybe vehető ahhoz, hogy elmélyítsék, erősítsék a magyar és lengyel vállalkozások gazdasági együttműködését, ahhoz is, hogy a forrást igénybe véve közös lengyel-magyar vállalkozások jöjjenek létre, illetve ahhoz is felhasználható, hogy a 2 ország cégei közösen lépjenek harmadik államok piacára.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra: Lengyelország és Magyarország kormányának szándéka az, hogy Kelet-Magyarországot és Lengyelország keleti iparvidékét közvetlenül autópályával kössék össze, és "azon dolgoznak", hogy Krakkó és Budapest között közvetlen légi járat legyen.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta: stratégiai célkitűzésük, hogy elősegítsék a nemzetközi piacokon már bizonyított magyar cégek lengyel piacra jutását, amelyek innovatív megoldásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Lengyelország további gazdasági fejlődéséhez.
Ennek érdekében a kereskedőház krakkói irodája konkrét üzleti lehetőségeket kínál a magyar és a lengyel cégeknek, és végigkísérik a teljes exportfolyamatot, segítik az üzleti partnerkeresést, illetve az üzleti tárgyalások, kiállítások lebonyolítását.
Ducsai-Oláh Zsanett szólt arról is, hogy a kétoldalú gazdasági és társadalmi kapcsolatok erősítésének egyik kiemelten fontos területe a közlekedési és energetikai hálózat fejlesztése. Kiemelte: az észak-déli közlekedési és energiafolyosó megteremtése közös stratégia célként is felfogható, emellett további üzleti kapcsolatok alakíthatók ki a telekommunikáció, a megújuló energiaipar, a gépipar és az élelmiszeripar területén is.
(Forrás: MTI)
Szijjártó Péter kiemelte, a két nép múltjának párhuzamos eseményeit, történéseit jól példázza, hogy Lengyelországban idén ünneplik a poznani felkelés, Magyarországon pedig az 56'-os forradalom 60. évfordulóját.Hangsúlyozta, hogy 2015 rendkívül nehéz év volt Magyarországnak és Lengyelországnak is, és 2016-ban is sok kihívással kell szembenéznie a két országnak, illetve az európai kontinensnek.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: tavaly Magyarország képes volt megállítani az ország határainál az "esztelen" bevándorlási hullámot, de ezért köszönet illeti Lengyelországot, és a V4-országokat, mert ehhez szükség volt a V4-ek segítségére.
Megjegyezte, át kell gondolni a bevándorlási hullám gazdasági kihívásait, hatásait, illetve azt, milyen gazdasági következményekkel járna a schengeni rendszer felbomlása. Hozzátette, hogy a schengeni rendszer 2 alapvető konszenzuson alapul: a schengeni rendszer országain belül nincs ellenőrzés, és a külső határokat meg kell védeni.
A schengeni rendszer felbomlása az Európai Unió gazdasági tevékenységét, teljesítményét 10-20 százalékkal is visszavetné - hívta fel a figyelmet. Szijjártó Péter kiemelte: tavaly rekordot ért el a magyar-lengyel kétoldalú kereskedelmi forgalom, 9 százalékkal 7,9 milliárd euróra emelkedett, a Lengyelországba irányuló magyar export pedig 6 százalékkal 3,4 milliárd euróra nőtt, ez szintén rekord volt. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Lengyelország Magyarország hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Kiemelte: a további szoros gazdasági kapcsolatok támogatására a magyar Eximbank 492 millió eurós hitelkeretet nyitott, ez a hitelkeret igénybe vehető ahhoz, hogy elmélyítsék, erősítsék a magyar és lengyel vállalkozások gazdasági együttműködését, ahhoz is, hogy a forrást igénybe véve közös lengyel-magyar vállalkozások jöjjenek létre, illetve ahhoz is felhasználható, hogy a 2 ország cégei közösen lépjenek harmadik államok piacára.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra: Lengyelország és Magyarország kormányának szándéka az, hogy Kelet-Magyarországot és Lengyelország keleti iparvidékét közvetlenül autópályával kössék össze, és "azon dolgoznak", hogy Krakkó és Budapest között közvetlen légi járat legyen.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta: stratégiai célkitűzésük, hogy elősegítsék a nemzetközi piacokon már bizonyított magyar cégek lengyel piacra jutását, amelyek innovatív megoldásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Lengyelország további gazdasági fejlődéséhez.
Ennek érdekében a kereskedőház krakkói irodája konkrét üzleti lehetőségeket kínál a magyar és a lengyel cégeknek, és végigkísérik a teljes exportfolyamatot, segítik az üzleti partnerkeresést, illetve az üzleti tárgyalások, kiállítások lebonyolítását.
Ducsai-Oláh Zsanett szólt arról is, hogy a kétoldalú gazdasági és társadalmi kapcsolatok erősítésének egyik kiemelten fontos területe a közlekedési és energetikai hálózat fejlesztése. Kiemelte: az észak-déli közlekedési és energiafolyosó megteremtése közös stratégia célként is felfogható, emellett további üzleti kapcsolatok alakíthatók ki a telekommunikáció, a megújuló energiaipar, a gépipar és az élelmiszeripar területén is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások