Szijjártó: főleg az olajiparban, a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban fejlesztik a magyar-kazah együttműködést

Magyarország főleg az olajiparban, a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban tudja fejleszteni együttműködését Kazahsztánnal - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva hétfői asztanai tárgyalásai közben.A miniszter, aki közép-ázsiai körúton jár, hozzátette: látogatásának legfőbb célja kellőképpen felkészíteni Magyarországot a visegrádi csoport (V4) következő, július 1-jén kezdődő soros elnöki tisztére. A magyar elnökség legfontosabb feladata ugyanis az lesz, hogy a V4-ek jelentős mértékben fejlesszék a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködést. Magyarországnak ehhez nagyon komoly gazdasági érdeke fűződik, Kazahsztánban elsősorban az olajipar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén - mondta.

Több éves tárgyalássorozat eredményeképpen lehetővé vált, hogy a Mol kazah és kínai vállalatokkal közösen megkezdje az idén a kitermelést egy nagyon jelentős kazahsztáni olajlelőhelyen.

Ezen az olajmezőn akár napi 45 ezer hordó olaj kitermelése is lehetséges rövid időn belül. Másrészt 40 millió euró értékben létrejött egy magyar-kazah mezőgazdasági befektetési alap, amelynek révén Magyarország mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológiát exportál a rendkívül gyorsan fejlődő kazah piacra.


Harmadrészt a Fővárosi Vízművek több nagy kazah város vízgazdálkodásának modernizálására vonatkozó tárgyalásokat folytat, tekintettel arra, hogy a közép-ázsiai országban nagyon gyors az urbanizáció, és ezt a folyamatot a közműveknek is követniük kell. Szijjártó Péter elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelem rendkívül dinamikusan bővül, az idei első negyedévben a hatszorosára nőtt a forgalom. Ennek fő oka, hogy Magyarország jelentősen növelte kőolajimportját Kazahsztánból, és növelte gyógyszerexportját a közép-ázsiai országba.


A miniszter átadta a Nemzetközi Türk Akadémia elnökének, Darhan Kidiralinak azt a jegyzéket, amely szerint Magyarország megfigyelői státusban csatlakozni szeretne az akadémiához. A tudományos és kulturális kutatást, valamint együttműködést segítő Nemzetközi Türk Akadémiát 2012-ben hozta létre Kazahsztán, Törökország, Azerbajdzsán és Kirgizisztán. Az akadémia üdvözölte a magyar kezdeményezést, így Magyarország lehet az első megfigyelő tagja az intézménynek - mondta Szijjártó Péter.


A miniszter szerint a két ország közötti oktatási kapcsolatok is dinamikusan bővülnek: Budapest 200 kazah diák számára ajánlott fel ösztöndíjat magyarországi felsőoktatási intézményekbe, amely lehetőséggel Asztana élni szeretne. Magyarország támogatja, hogy az Európai Unió kössön vízumkönnyítési megállapodást Kazahsztánnal, és hogy erősítsék stratégiai energetikai együttműködésüket, mert Kazahsztán fontos szerepet játszhat az európai energiabiztonság megteremtésében - mondta.


Magyarország és Kazahsztán a híd szeretné betölteni az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió (Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizisztán, Örményország) közötti együttműködésben, mert "Európa csak abban az esetben tudja visszaszerezni versenyképességét, csak akkor tud lépést tartani a világ dinamikusan fejlődő térségeivel, ha Eurázsia keleti és nyugati része végre civilizáltan és hatékonyan együtt tud működni" - jelentette ki. Az együttműködés építésében Magyarországnak és Kazahsztánnak mint két stratégiai partnernek nagyon fontos szerepe lehet a jövőben - tette hozzá.


Szijjártó Péter kazah hivatali kollégájával, Kajrat Abdrahmanovval találkozott, fogadta őt Kaszim-Zsomart Tokajev, a szenátus elnöke, és programjában szerepel találkozó Bakitzsan Szagintajev miniszterelnökkel, valamint Timur Szulejmenov gazdasági miniszterrel és Kajrat Kelimbetovval, az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ kormányzója. A magyar diplomácia vezetője az Astana EXPO 2017 világkiállításon meglátogatta a kazah és a magyar pavilont.


(Forrás: MTI)