Szilágyi Péter: a külhoni magyar pedagógusok munkájának mércéje, lesz-e magyar jövő

A külhoni magyar pedagógusok munkájának mércéje nem csak az, hogy milyen lesz a magyar jövő Tordán, Zentán vagy Rimaszombaton, hanem hogy egyáltalán lesz-e magyar jövő, lesz-e kit tanítani évtizedek, évszázadok múlva is - mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az "Év tanára" díjkiosztó ünnepségén, szombaton Budapesten.

Nincs még egy olyan hivatás, amely ilyen mértékben befolyásolná az egész társadalom alakulását - hangoztatta Szilágyi Péter, hozzátéve, ez nemes feladat és egyben hatalmas felelősség is. Azoknak, akik a határokon túl magyar nyelven oktatnak, még ennél is többet kell tenniük: egyszerre kell átadniuk a szükséges tudást, a szellemi iránymutatást és a magyarságukhoz való szüntelen ragaszkodást - fogalmazott.


A helyettes államtitkár emlékeztetett: a legfontosabb nemzetpolitikai célok között szerepel, hogy minden magyar gyermek számára biztosított legyen az anyanyelvi oktatás a határon túl is, ebben a Bethlen Gábor Alapkezelő is jelentős segítséget nyújt. Szólt arról is, hisznek abban, hogy a magyar iskola választásában a magyar óvodáknak is kiemelt szerepük van, ezért a kormány döntése alapján 17,1 milliárd forintból útjára indították a Kárpát-medencei óvodaépítési és -fejlesztési programot, amellyel 68 új bölcsőde, óvoda épülhet a Kárpát-medencében, és további 215 fejlesztésére lesz lehetőség.


Szilágyi Péter szavai szerint fontos, hogy a külhoni tanárok tudják és érezzék, megbecsülik őket, ehhez járul hozzá az Év tanára díj. Megjegyezte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség együttműködésében évek óta zajlik az egységes Kárpát-medencei oktatási tér megteremtése, amelyben a kezdeményezés jelentős mérföldkő.


Az "Év tanára" díjakat a tánc világnapja alkalmából rendezett Tánc és lélek: a magyarság megtartó közösségei című programon adták át a Magyarság Házában. Az "Év tanára" pályázatot a Középsuli.hu szervezte, és idén először a Bethlen Gábor Alapkezelővel együttműködve határon túli magyar pedagógusokat is jelöltek a díjra a pedagógusszervezetek.


Kovács Robertina, a Középsuli.hu főszerkesztője az átadáson kiemelte: az idén második alkalommal átadott díjjal az volt a céljuk, hogy elismerjék a pedagógusok áldozatos munkáját. Hozzátette: a jelölések után szakmai bizottság döntötte el, ki kerüljön a döntőbe, és végül a honlap olvasói szavazták meg a díjazottakat.


A "határon innen" kategóriában az Év tanára Csörszné Tar Enikő, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium angol szakos tanára lett. A kategória második helyezettje Baksa Ádám, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium testnevelő tanára, a harmadik helyezettje pedig Meskóné Sütő Ágnes, a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolájának matematika-informatika szakos tanára.


A "határon túli" kategóriában az Év tanára Unger Enikő, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Szaklíceum és Művészeti Szaklíceum földrajz szakos tanára lett. A kategória második helyezettje Bernád Ildikó, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola matematika-fizika szakos tanára, a harmadik helyezettje pedig Szórád Endre, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium kémiatanára.


Különdíjas lett Koszecz Györgyi, a békéscsabai Erzsébethelyi Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára és Tömpe László, a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakgimnázium földrajz szakos tanára.


(Forrás: MTI)