A hazai kvantumtechnológiai kutatások eredményeit mutatták be Budapesten

A kvantumkommunikáció, a kvantumszámítógépek és a kvantumszenzorok fejlesztésében elért hazai eredményeket, valamint a technológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit tekintették át a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium pénteki záró szimpóziumán, a Magyar Telekom budapesti székházában - tájékoztatta a HUN-REN Kutatási Hálózat az MTI-t pénteken.A rendezvényen több mint 150, a kormányzatot, a tudományos életet és az ipart képviselő résztvevő vitatta meg a terület fejlődési irányait és az előttük álló kihívásokat.

A kvantumtechnológia a gazdaság, a kiberbiztonság, a kommunikáció és a méréstechnika területén egyaránt új lehetőségeket teremthet. A kvantumszámítógépek a jövőben összetett számítási feladatok megoldását tehetik lehetővé, a kvantumkommunikáció hozzájárulhat a biztonságos adatátvitelhez, a kvantumszenzorok pedig az ipari méréstechnikában és az orvosi diagnosztikában is előrelépést hozhatnak.

A technológia fejlődése ugyanakkor a kiberbiztonság és a nemzetbiztonság területén is új feladatokat jelent.

A kellően fejlett kvantumszámítógépek a jelenleg használt titkosítási eljárások egy részét is veszélyeztethetik, ezért már most fontos felkészülni a kvantumbiztos megoldások alkalmazására.

A szimpóziumon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az európai kvantumstratégiát és a kapcsolódó szabályozási kérdéseket, a Honvédelmi Minisztérium pedig a kvantumtechnológiák honvédelmi és nemzetbiztonsági alkalmazási lehetőségeit mutatta be.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont koordinálásával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) részvételével működő Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium az elmúlt hat évben a hazai kutatások összehangolásával, új kutatási infrastruktúrák kialakításával és nemzetközi szinten is jelentős tudományos eredmények elérésével járult hozzá a terület fejlődéséhez.

A kvantumkommunikáció területén a BME kutatói vállalati partnerekkel együttműködve többcsomópontos kvantumkommunikációs hálózatot hoztak létre, emellett szabadtéri optikai kvantumkommunikációs kísérleteket is végeztek. A fejlesztések célja olyan biztonságos adatátviteli megoldások kidolgozása, amelyek a jövő európai kvantumkommunikációs infrastruktúrájához is kapcsolódhatnak.

A kvantumszámítógépek fejlesztése a hardveres megoldásoktól a kvantumalgoritmusokig számos kutatási területet foglal magában. A BME kutatói félvezető és szupravezető rendszerek kombinálásával dolgoznak új típusú, szilárdtestalapú kvantumbitek létrehozásán. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban a kvantumszámítógépek működésének modellezésére és minősítésére alkalmas módszereket vizsgálnak, különös tekintettel a rendszerekben fellépő hibák és zajok megértésére, illetve hatásuk csökkentésére.

Az ELTE kutatói fotonikus kvantumszámítógépek alkotóelemeit, kvantumalgoritmusokat és kvantumszoftvereket fejlesztenek. Munkájuk része a Piquasso nevű szoftver is, amellyel fotonikus kvantumszámítógépek működése szimulálható, így a kvantumalgoritmusok hagyományos számítógépeken is tesztelhetők. A kutatások egyik ígéretes iránya a kvantumrendszerek és a mesterséges intelligencia összekapcsolása.

A következő évek feladatai közé tartozik a kvantumszámítási erőforrásokhoz való hozzáférés bővítése, az algoritmusok gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek feltárása és az ipari szereplők bevonása. Ezt a célt szolgálhatja a Kvantumtechnológia és Szuperszámítógép Platform (QSCP) kezdeményezés is, amely a kvantumtechnológia, a nagyteljesítményű számítástechnika és a mesterséges intelligencia területén dolgozó kutatók és vállalatok együttműködését kívánja erősíteni.

A kvantumszenzorok a kvantumrendszerek különleges érzékenységét használják fel fizikai mennyiségek mérésére. A Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME kutatói egyebek mellett gyémántalapú és atomi kvantumszenzorokat fejlesztenek, amelyek rendkívül gyenge mágneses terek érzékelésére is alkalmasak lehetnek. Az ilyen eszközök az anyagvizsgálatban, az ipari méréstechnikában és az orvosi diagnosztikában egyaránt új lehetőségeket nyithatnak meg.

Gali Ádám, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos igazgatója, a nemzeti laboratórium koordinátora a rendezvényen kiemelte: az egyik legfontosabb eredmény, hogy sikerült összefogni a hazai kvantumtechnológiai kutatások meghatározó szereplőit, és olyan szakértelmet, infrastruktúrát, valamint együttműködéseket kialakítani, amelyekre a jövőben is lehet építeni. Hozzátette: a következő időszakban a tudományos eredményekre alapozva egyre több konkrét technológiai fejlesztést és gyakorlati alkalmazást kell létrehozni.

Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy bár a kvantumtechnológiák fejlődését jelenleg elsősorban kutatóintézetek és egyetemek határozzák meg, hatásuk a gazdaság és a digitális infrastruktúrák számos területén érezhető lesz. A vállalat a kvantumtechnológiai kutatások aktív résztvevőjeként, kutatói partnereivel együttműködve dolgozik azon, hogy felkészüljön a titkosítás és az adatbiztonság jövőbeli változásaira.

A laboratóriumi program lezárása nem jelenti a hazai kvantumtechnológiai kutatások végét. Az elmúlt hat évben létrehozott infrastruktúra, a felhalmozott tudás és az intézmények közötti együttműködések alapot teremthetnek a kvantumkommunikációs hálózatok továbbfejlesztéséhez, a kvantumszenzorok gyakorlati alkalmazásához, valamint a kvantumszámítógépek és a hagyományos számítási rendszerek összekapcsolásához.

A záró szimpóziumon az elmúlt évek eredményeinek áttekintése mellett a kutatók és az ipari szereplők közötti együttműködés erősítését, valamint a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását jelölték meg a hazai kvantumtechnológia fejlődésének fontos irányaként - áll a közleményben.

(Forrás: MTI)