Trócsányi László: három ütemben emelik a bírók bérét
Három ütemben, először már idén októbertől 5 százalékkal nő a bírák illetménye, majd jövő januártól és 2018 januárjától további 5-5 százalékos emelést kapnak - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában.
A bírósági szervezet költségvetése önálló fejezetként szerepel az állami büdzsében, a kormány csak továbbítja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ez irányú igényét - mutatott rá a tárcavezető, aki a kormány igazságügyért felelős tagjaként támogatta, hogy a pedagógusok, az egészségügyi, a szociális és a kulturális ágazati, valamint a rendvédelmi dolgozók mellett a bírák és az ügyészek is nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljenek.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a bírák érezzék, megbecsülik a munkájukat. Az Országgyűlés döntése értelmében a bírósági költségvetési fejezet személyi része tartalmazza a béremeléshez szükséges forrást, Trócsányi László szerint ezzel a parlament kifejezésre juttatta az igazságszolgáltatás szereplőinek jelentőségét a társadalomban.
A miniszter emlékeztetett: nagyon rég volt bírói fizetésemelés, s ha a bírói fizetések nem vonzóak, a legmagasabb kvalitásúak nem ezt a pályát választják. Az igazságszolgáltatástól kiemelkedő színvonalú, felelősségteljes munkát várnak el. "A bírói pályának vonzónak kell lenni, ehhez olyan béreket kell adni, amelyek igazságosak" - fogalmazott, külön megemlítve, hogy a bírói béremelés valamennyi bíróra vonatkozik.
Arra a kérdésre, hogy az illetményemeléssel párhuzamosan életpályamodellt is kidolgoznak-e a bíráknak, a miniszter azt válaszolta, hogy a bírák jogállását külön törvény szabályozza, az igazságügyi tárca azonban az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárság útján szorosan együttműködik e téren is az Országos Bírósági Hivatallal.
Trócsányi László a minisztérium 2017-es költségvetését stabilnak nevezte, hozzátéve, hogy feladataik változatlanok. A szervezeti változtatások közül kiemelte, hogy jövő januártól az Igazságügyi Hivatal beolvad a minisztériumba, a szakmai irányítási feladatokat a tárca, a hatósági feladatokat pedig a kormányhivatalok veszik át.
Ugyancsak megemlítette az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet jövő januártól történő összeolvadását. Az új, önálló jogi személyként létrejövő intézet a belügyminiszter szervezeti és az igazságügyi miniszter törvényességi felügyelete alatt működik majd.
Tárcája költségvetéséből kiemelte a jogászképzés színvonalának emelését célzó félmilliárd forintos keretet, amelyet a jogi karok kutatási és oktatásfejlesztési programjainak támogatásához, valamint a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjak és a Tanulmányi Jogászösztöndíjak finanszírozásához használ fel a tárca.
A jogászképzéssel kapcsolatban a miniszter a jogi szakvizsga, valamint a továbbképzések rendszerének áttekintését hangsúlyozta. A héten tartotta első ülését Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorának vezetésével az a munkacsoport, amely a hivatásrendek képzési rendjét tekinti át.
Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, az állampolgárok szempontjából sem mindegy, hogy az igazságügy szereplői mennyire naprakész tudással rendelkeznek. Példaként említette az ügyvédi továbbképzés rendszerét, amelyet a készülő ügyvédi törvényben rögzítenének, és amelynek normaszövege várhatóan a jövő év elejére készül el a Magyar Ügyvédi Kamarával szoros együttműködésben.
Hangsúlyozta: a tárca a hivatásrendek függetlenségét tiszteletben tartja, pusztán a továbbképzések jogszabályi alapját határozzák meg, azt is a hivatásrendekkel egyeztetve. A készülő ügyvédi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy szeretnék önkéntes alapon integrálni a jogtanácsosokat az ügyvédi kamarába, mivel jelenleg nincs érdekképviseletük és így őket is be tudnák vonni a döntéshozatalba.
A hivatásrendekkel történő párbeszédet kiemelkedő fontosságúnak tartja a miniszter, és rámutatott: a hivatalában eltöltött két év munka után azt látja, hogy a hivatásrendek közötti belső határok kezdenek leomlani, egyre többször tartanak szakmai egyeztetéseket, mindez azonban a függetlenségüket nem érinti.
Az alkotmányos párbeszéd tehát a gyakorlatban is érvényesülni kezd, amihez az igazságügyi tárca minden támogatást meg kíván adni. Példaként említve az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az ügyvédi, a végrehajtói, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarákat, valamint a jogi karokat azt mondta: " egy hajóban kell evezniük még akkor is, ha külön lapátjuk van".
Kifejtette: e független szervezetek a közvélemény előtt együttesen jelenítik meg az igazságügyet és a jogtudományt, amellyel nekik is tisztában kell lenniük, mert csak így érhető el, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erős maradjon.
Tárcájáról azt mondta: egy jogügyi minisztériumról van szó, amely a jogalkotásban aktív szerepet tölt be, és célja, hogy alkotmányos és a jó erkölcsnek megfelelő jogszabályok szülessenek, ezért is hívják a tárcát Igazságügyi Minisztériumnak.
(Forrás: MTI)
A bírósági szervezet költségvetése önálló fejezetként szerepel az állami büdzsében, a kormány csak továbbítja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ez irányú igényét - mutatott rá a tárcavezető, aki a kormány igazságügyért felelős tagjaként támogatta, hogy a pedagógusok, az egészségügyi, a szociális és a kulturális ágazati, valamint a rendvédelmi dolgozók mellett a bírák és az ügyészek is nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljenek.A miniszter fontosnak nevezte, hogy a bírák érezzék, megbecsülik a munkájukat. Az Országgyűlés döntése értelmében a bírósági költségvetési fejezet személyi része tartalmazza a béremeléshez szükséges forrást, Trócsányi László szerint ezzel a parlament kifejezésre juttatta az igazságszolgáltatás szereplőinek jelentőségét a társadalomban.
A miniszter emlékeztetett: nagyon rég volt bírói fizetésemelés, s ha a bírói fizetések nem vonzóak, a legmagasabb kvalitásúak nem ezt a pályát választják. Az igazságszolgáltatástól kiemelkedő színvonalú, felelősségteljes munkát várnak el.
Arra a kérdésre, hogy az illetményemeléssel párhuzamosan életpályamodellt is kidolgoznak-e a bíráknak, a miniszter azt válaszolta, hogy a bírák jogállását külön törvény szabályozza, az igazságügyi tárca azonban az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárság útján szorosan együttműködik e téren is az Országos Bírósági Hivatallal.
Trócsányi László a minisztérium 2017-es költségvetését stabilnak nevezte, hozzátéve, hogy feladataik változatlanok. A szervezeti változtatások közül kiemelte, hogy jövő januártól az Igazságügyi Hivatal beolvad a minisztériumba, a szakmai irányítási feladatokat a tárca, a hatósági feladatokat pedig a kormányhivatalok veszik át.
Ugyancsak megemlítette az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet jövő januártól történő összeolvadását. Az új, önálló jogi személyként létrejövő intézet a belügyminiszter szervezeti és az igazságügyi miniszter törvényességi felügyelete alatt működik majd.
Tárcája költségvetéséből kiemelte a jogászképzés színvonalának emelését célzó félmilliárd forintos keretet, amelyet a jogi karok kutatási és oktatásfejlesztési programjainak támogatásához, valamint a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjak és a Tanulmányi Jogászösztöndíjak finanszírozásához használ fel a tárca.
A jogászképzéssel kapcsolatban a miniszter a jogi szakvizsga, valamint a továbbképzések rendszerének áttekintését hangsúlyozta. A héten tartotta első ülését Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorának vezetésével az a munkacsoport, amely a hivatásrendek képzési rendjét tekinti át.
Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, az állampolgárok szempontjából sem mindegy, hogy az igazságügy szereplői mennyire naprakész tudással rendelkeznek. Példaként említette az ügyvédi továbbképzés rendszerét, amelyet a készülő ügyvédi törvényben rögzítenének, és amelynek normaszövege várhatóan a jövő év elejére készül el a Magyar Ügyvédi Kamarával szoros együttműködésben.
Hangsúlyozta: a tárca a hivatásrendek függetlenségét tiszteletben tartja, pusztán a továbbképzések jogszabályi alapját határozzák meg, azt is a hivatásrendekkel egyeztetve. A készülő ügyvédi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy szeretnék önkéntes alapon integrálni a jogtanácsosokat az ügyvédi kamarába, mivel jelenleg nincs érdekképviseletük és így őket is be tudnák vonni a döntéshozatalba.
A hivatásrendekkel történő párbeszédet kiemelkedő fontosságúnak tartja a miniszter, és rámutatott: a hivatalában eltöltött két év munka után azt látja, hogy a hivatásrendek közötti belső határok kezdenek leomlani, egyre többször tartanak szakmai egyeztetéseket, mindez azonban a függetlenségüket nem érinti.
Az alkotmányos párbeszéd tehát a gyakorlatban is érvényesülni kezd, amihez az igazságügyi tárca minden támogatást meg kíván adni. Példaként említve az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az ügyvédi, a végrehajtói, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarákat, valamint a jogi karokat azt mondta: " egy hajóban kell evezniük még akkor is, ha külön lapátjuk van".
Kifejtette: e független szervezetek a közvélemény előtt együttesen jelenítik meg az igazságügyet és a jogtudományt, amellyel nekik is tisztában kell lenniük, mert csak így érhető el, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erős maradjon.
Tárcájáról azt mondta: egy jogügyi minisztériumról van szó, amely a jogalkotásban aktív szerepet tölt be, és célja, hogy alkotmányos és a jó erkölcsnek megfelelő jogszabályok szülessenek, ezért is hívják a tárcát Igazságügyi Minisztériumnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások