Új Ptk. - Vékás Lajos: az új polgári törvénykönyv kiemelkedik a jogalkotásból
A szombaton hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) kiemelkedik az elmúlt évek jogalkotásából, az első magyar magánjogi kódex, amely demokratikus keretek között jött létre és lép hatályba, illetve amely a magántulajdon és a piacgazdaság talaján jött létre és azt kívánja támogatni - mondta a kódex kodifikációját irányító Vékás Lajos akadémikus a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.
Egy polgári törvénykönyv általában a magántulajdon alapvető viszonyait szabályozza az emberek és szervezeteik között, és ebből a szempontból az utolsó napjait élő régi Ptk. csodaszámba megy, hiszen létrejöttekor hiányoztak a megalkotásához szükséges feltételek. A régi Ptk. 1953 és 1959 között formálódott, 1960-ban lépett hatályba, amikor Magyarországon nem magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer volt - idézte fel az akadémikus.
A nagy jogászelődök által alkotott törvénykönyv mégis alkalmas volt arra, hogy három évtizeden át, 1990-ig rendezze például a személyi tulajdon viszonyait, az emberek ingó- és ingatlan-adásvételével kapcsolatos ügyleteit - tette hozzá a professzor.
A rendszerváltás után megteremtődtek a feltételei az új Ptk. megalkotásának, amely kiemelkedik a tavaly elfogadott 252 törvény vagy akár a kormányzati ciklus összes, több mint 800 törvénye közül is - mondta Vékás Lajos, aki elmondta azt is: javaslatának megfelelően március 15-én lép hatályba az új kódex, emlékeztetve arra, hogy 1848-ban a 15. törvénycikk már előirányozta egy új polgári törvénykönyv megalkotását, amely most válhat valóra.
A Ptk. újdonságai közül az akadémikus kiemelte az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj, amely a jelenlegi nem vagyoni kártérítést váltja fel, és abban különbözik attól, hogy a személyiségi jogaiban - például becsületében - megsértettnek már elegendő a bíróság előtt a jogsértést bizonyítania, nem kell az azzal okozott hátrányt is, ami gyakran nehézkes és megalázó volt a jogsértést elszenvedő számára.
A jogi személyek szabályozásában dominálnak a diszpozitív, azaz a megengedő normák, amelyeknek köszönhetően a több tízezer egyesület és százezernyi kft. alapítói, működtetői maguk alakíthatják a szervezetek életét. A szabadság korlátai ott húzódnak, ahol a kisebbség, a hitelezők, a munkavállalók vagy a törvényesség érdekét kell védeni, ami kötelező normákban jelenik meg - fogalmazott.
A régihez képest fordított polgári jogi alapállásban tehát mindent szabad, amit nem tilt a törvény, nem pedig tiltó szabályok között eligazodva kell megtalálni azt, amit a törvényhozó enged. Ennek a szemléletváltásnak a hátterében az a megfontolás húzódik meg, hogy a törvényhozó a magánautonómia világában nem lehet képes előre meghatározni több százezer szervezet milliónyi tagjának tevékenységét - magyarázta a szakember.
A hitelbiztosítékok rendezésével kapcsolatban Vékás Lajos elmondta: már 1996-ban, majd 2000-ben is megreformálták a zálogjogot, de most az egész rendszer megújult.
A magánautonómia a szerződéses viszonyokban is megjelenik, a magántulajdonosokat szerződéseikben megilleti a szabad alanyválasztás és tartalomalakítás joga, a törvény csak kísérő szabályozást nyújt azokra az esetekre, amelyeket a felek maguk nem rendeztek szerződéseikben - tette hozzá a szakember.
A családjog törvény korábban külön jogszabály volt, március 15-étől a Ptk. része, alapértéke pedig a család védelme, ami a részletszabályokban is megjelenik - emelte ki.
Vékás Lajos elmondta: az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt - a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben - nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.
Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket - tette hozzá az akadémikus.
A szombaton életbe lépő új Ptk. a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.
Az új kódex csaknem kétszerese a még hatályosnak, 1596 paragrafus, amelyek mintegy tízezer normát tartalmaznak.
A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex a 2014. március 15. után létrejövő jogviszonyokra vonatkozik.
Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén.
Az új Ptk.-t 2013 februárjában fogadták el, az, hogy csak most lép hatályba, egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.
MTI
Egy polgári törvénykönyv általában a magántulajdon alapvető viszonyait szabályozza az emberek és szervezeteik között, és ebből a szempontból az utolsó napjait élő régi Ptk. csodaszámba megy, hiszen létrejöttekor hiányoztak a megalkotásához szükséges feltételek. A régi Ptk. 1953 és 1959 között formálódott, 1960-ban lépett hatályba, amikor Magyarországon nem magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer volt - idézte fel az akadémikus.A nagy jogászelődök által alkotott törvénykönyv mégis alkalmas volt arra, hogy három évtizeden át, 1990-ig rendezze például a személyi tulajdon viszonyait, az emberek ingó- és ingatlan-adásvételével kapcsolatos ügyleteit - tette hozzá a professzor.
A rendszerváltás után megteremtődtek a feltételei az új Ptk. megalkotásának, amely kiemelkedik a tavaly elfogadott 252 törvény vagy akár a kormányzati ciklus összes, több mint 800 törvénye közül is - mondta Vékás Lajos, aki elmondta azt is: javaslatának megfelelően március 15-én lép hatályba az új kódex, emlékeztetve arra, hogy 1848-ban a 15. törvénycikk már előirányozta egy új polgári törvénykönyv megalkotását, amely most válhat valóra.
A Ptk. újdonságai közül az akadémikus kiemelte az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj, amely a jelenlegi nem vagyoni kártérítést váltja fel, és abban különbözik attól, hogy a személyiségi jogaiban - például becsületében - megsértettnek már elegendő a bíróság előtt a jogsértést bizonyítania, nem kell az azzal okozott hátrányt is, ami gyakran nehézkes és megalázó volt a jogsértést elszenvedő számára.
A jogi személyek szabályozásában dominálnak a diszpozitív, azaz a megengedő normák, amelyeknek köszönhetően a több tízezer egyesület és százezernyi kft. alapítói, működtetői maguk alakíthatják a szervezetek életét. A szabadság korlátai ott húzódnak, ahol a kisebbség, a hitelezők, a munkavállalók vagy a törvényesség érdekét kell védeni, ami kötelező normákban jelenik meg - fogalmazott.
A régihez képest fordított polgári jogi alapállásban tehát mindent szabad, amit nem tilt a törvény, nem pedig tiltó szabályok között eligazodva kell megtalálni azt, amit a törvényhozó enged. Ennek a szemléletváltásnak a hátterében az a megfontolás húzódik meg, hogy a törvényhozó a magánautonómia világában nem lehet képes előre meghatározni több százezer szervezet milliónyi tagjának tevékenységét - magyarázta a szakember.
A hitelbiztosítékok rendezésével kapcsolatban Vékás Lajos elmondta: már 1996-ban, majd 2000-ben is megreformálták a zálogjogot, de most az egész rendszer megújult.
A magánautonómia a szerződéses viszonyokban is megjelenik, a magántulajdonosokat szerződéseikben megilleti a szabad alanyválasztás és tartalomalakítás joga, a törvény csak kísérő szabályozást nyújt azokra az esetekre, amelyeket a felek maguk nem rendeztek szerződéseikben - tette hozzá a szakember.
A családjog törvény korábban külön jogszabály volt, március 15-étől a Ptk. része, alapértéke pedig a család védelme, ami a részletszabályokban is megjelenik - emelte ki.
Vékás Lajos elmondta: az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt - a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben - nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.
Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket - tette hozzá az akadémikus.
A szombaton életbe lépő új Ptk. a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.
Az új kódex csaknem kétszerese a még hatályosnak, 1596 paragrafus, amelyek mintegy tízezer normát tartalmaznak.
A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex a 2014. március 15. után létrejövő jogviszonyokra vonatkozik.
Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén.
Az új Ptk.-t 2013 februárjában fogadták el, az, hogy csak most lép hatályba, egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.
MTI
Hozzászólások