Új védjegy garantálja a magyar sertéshús minőségét
Új védjegyet vezet be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), illetve a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására - jelentette be a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Feldman Zsolt kiemelte: a kidolgozott minőségtanúsítási rendszer hozzájárul a magyar sertéshús ismertségéhez Magyarországon és külföldön.
A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy a sertéshúsok és sertéshús készítmények értékesítését is segíti, és lehetővé teszi a fogyasztóknak a minőség nyomon követését és a megkülönböztetést - mondta. Tájékoztatása szerint a védjegyrendszerhez való csatlakozás ingyenes, a költségeket a minisztérium a VHT-n keresztül, a sertésstratégia megvalósítására elkülönített keretből finanszírozza.
A sertésállomány megduplázása mellett a sertésstratégia célja a minőségi hazai termékek támogatása, a sertéshús az országban az egyik legkeresettebb húsféle - tette hozzá. Az ágazati stratégia eddigi eredményei közül kiemelte, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól kezdve.
Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is - mondta.
Közölte, hogy a minőségi élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban nagyságrendekkel több forrás fog rendelkezésre állni.
Németh Antal, a VHT elnökének ismertetése szerint a védjegy használatát pályázat útján nyerhetik el a sertéshizlaló vállalkozások, őstermelők, vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek, vagy kereskedelmi és vendéglátóipari egységek. Eddig 10-12 cégnél tartottak vizsgálatot az auditorok márciusban, az első pályázók a védjegy alkalmazását 2 héten belül megkezdhetik. Az idén több száz jelentkezőt várnak, a vizsgálatok biztosítják, hogy a termék a termékpálya minden szintjén megfelel az előírásoknak.
A KMS-nek a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. Az elbírálást héttagú, független szakértői testület végzi, amely egyebek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a fogyasztóvédelem és az agrárkamara szakembereiből áll - mondta. Kiemelte, hogy a védjegy használóit folyamatosan ellenőrzik, egyebek között a bizonylatok mellett a helyszínen vizsgálják a tartást vagy a forgalmazást. Szavai szerint a rendszer célja, hogy növekedjen a hazai sertésállomány, emelkedjen az országban előállított sertéshúsok és készítmények fogyasztása.
Kunos Péter, az Ipsos Piackutató Zrt. regionális igazgatója ismertette: a védjegyekkel kapcsolatos reprezentatív, online kutatásuk szerint a fogyasztók 73 százaléka bízik a védjegyekben, 63 százalékuk kifejezetten keresi azokat. A fogyasztóknak a minőséget és az eredetet jelentő védjegyek a legfontosabbak, 68 százalékuk magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a minőségi garanciáért - mondta. A kutatás szerint a fogyasztók 86 százaléka a hazai terméket részesíti előnyben.
MTI
Feldman Zsolt kiemelte: a kidolgozott minőségtanúsítási rendszer hozzájárul a magyar sertéshús ismertségéhez Magyarországon és külföldön.A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy a sertéshúsok és sertéshús készítmények értékesítését is segíti, és lehetővé teszi a fogyasztóknak a minőség nyomon követését és a megkülönböztetést - mondta. Tájékoztatása szerint a védjegyrendszerhez való csatlakozás ingyenes, a költségeket a minisztérium a VHT-n keresztül, a sertésstratégia megvalósítására elkülönített keretből finanszírozza.
A sertésállomány megduplázása mellett a sertésstratégia célja a minőségi hazai termékek támogatása, a sertéshús az országban az egyik legkeresettebb húsféle - tette hozzá. Az ágazati stratégia eddigi eredményei közül kiemelte, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól kezdve.
Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is - mondta.
Közölte, hogy a minőségi élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban nagyságrendekkel több forrás fog rendelkezésre állni.
Németh Antal, a VHT elnökének ismertetése szerint a védjegy használatát pályázat útján nyerhetik el a sertéshizlaló vállalkozások, őstermelők, vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek, vagy kereskedelmi és vendéglátóipari egységek. Eddig 10-12 cégnél tartottak vizsgálatot az auditorok márciusban, az első pályázók a védjegy alkalmazását 2 héten belül megkezdhetik. Az idén több száz jelentkezőt várnak, a vizsgálatok biztosítják, hogy a termék a termékpálya minden szintjén megfelel az előírásoknak.
A KMS-nek a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. Az elbírálást héttagú, független szakértői testület végzi, amely egyebek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a fogyasztóvédelem és az agrárkamara szakembereiből áll - mondta. Kiemelte, hogy a védjegy használóit folyamatosan ellenőrzik, egyebek között a bizonylatok mellett a helyszínen vizsgálják a tartást vagy a forgalmazást. Szavai szerint a rendszer célja, hogy növekedjen a hazai sertésállomány, emelkedjen az országban előállított sertéshúsok és készítmények fogyasztása.
Kunos Péter, az Ipsos Piackutató Zrt. regionális igazgatója ismertette: a védjegyekkel kapcsolatos reprezentatív, online kutatásuk szerint a fogyasztók 73 százaléka bízik a védjegyekben, 63 százalékuk kifejezetten keresi azokat. A fogyasztóknak a minőséget és az eredetet jelentő védjegyek a legfontosabbak, 68 százalékuk magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a minőségi garanciáért - mondta. A kutatás szerint a fogyasztók 86 százaléka a hazai terméket részesíti előnyben.
MTI
Hozzászólások