Újabb magyarnak ítéltek kártérítést Strasbourgban a 98 százalékos elvonás miatt
Újabb magyar közalkalmazottnak ítéltek meg kártérítést kedden Strasbourgban, a végkielégítés egy részének 98 százalékos adókulccsal történő elvonásával kapcsolatos jogvitában, miután májusban és egy héttel ezelőtt egy-egy hasonló ügyben ugyanígy döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A panaszos most egy 1973-as születésű, budapesti lakos volt, aki egy állami tulajdonú, korlátolt felelősségű gazdasági társaságnál volt alkalmazott 11 éven át, 2010 júliusáig, amikor is közös megegyezéssel távozott a cégtől.
Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. A strasbourgi bírói fórumhoz egyebek közt az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikkére - a tulajdonhoz való jog sérthetetlenségére - hivatkozva fordult. A bíróság helyt adott ezzel kapcsolatos panaszának, és 25 ezer euró pénzbeni és eszmei kárnak, valamint 3400 euró költségnek (összesen 8 millió 350 ezer forintnak) a megtérítését ítélte meg neki.
A május 14-én közzétett ítéletében a bíróság egy 1954-ben született, szintén budapesti panaszosnak 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót ítélt meg. A Külügyminisztérium volt alkalmazottját 2011. május 27-én bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét 98 százalékos adóval sújtották.
A június 25-én kihirdetett ítéletben a panaszos egy szolnoki lakos volt, aki a magyar adóhatóságnál dolgozott több mint három évtizeden át, 2011 márciusi elbocsátásáig. Neki 16 ezer euró kártérítést és 900 euró költségtérítést ítéltek meg.
MTI
A panaszos most egy 1973-as születésű, budapesti lakos volt, aki egy állami tulajdonú, korlátolt felelősségű gazdasági társaságnál volt alkalmazott 11 éven át, 2010 júliusáig, amikor is közös megegyezéssel távozott a cégtől.
Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. A strasbourgi bírói fórumhoz egyebek közt az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikkére - a tulajdonhoz való jog sérthetetlenségére - hivatkozva fordult. A bíróság helyt adott ezzel kapcsolatos panaszának, és 25 ezer euró pénzbeni és eszmei kárnak, valamint 3400 euró költségnek (összesen 8 millió 350 ezer forintnak) a megtérítését ítélte meg neki.
A május 14-én közzétett ítéletében a bíróság egy 1954-ben született, szintén budapesti panaszosnak 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót ítélt meg. A Külügyminisztérium volt alkalmazottját 2011. május 27-én bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét 98 százalékos adóval sújtották.
A június 25-én kihirdetett ítéletben a panaszos egy szolnoki lakos volt, aki a magyar adóhatóságnál dolgozott több mint három évtizeden át, 2011 márciusi elbocsátásáig. Neki 16 ezer euró kártérítést és 900 euró költségtérítést ítéltek meg.
MTI
Hozzászólások