„Utána kellett járnunk”

Egy nyolcéves kislány viselkedése keltett aggodalmat egy zicsi buszmegállóban, ami rendőrségii eljáráshoz, majd közösségi riadalomhoz vezetett. Bár kiderült, bűncselekmény nem történt, az ügy jó példa arra, hogyan hat a közösségi média, és a rendőrség dolgozik akkor is, ha súlyos bűneset gyanúja merül fel, ám a tények mégsem támasztják alá.December 17-én reggel Zicsen egy férfi arra lett figyelmes, hogy egy buszmegállóban egyedül álló kislány nagyon zaklatott. Megszólította, mire a gyermek elmondta: korábban egy férfi megállt mellette egy autóval, édességet és üdítőt kínált neki, és azt akarta, hogy szálljon be hozzá. A kislány meg is mutatta a gépkocsit, egy fehér autót, ami néhány méterrel arrébb állt, de mire a férfi közelebb mehetett volna hozzá, hogy megnézze, a sofőr elhajtott. A férfi felhívta a segélyhívót, és bejelentést tett, a hatóság pedig ezután adatot gyűjtött az esetről.

A kislány ezt követően az iskolában a tanárának is beszámolt minderről. Ezzel párhuzamosan a történet más szálakon is tovább terjedt. A férfi, aki először beszélt a megállóban a zaklatottnak tűnő kislánnyal, egy ott várakozó nőnek is elmesélte, mit mondott neki a gyermek. A nő ezután bement a közeli boltba vásárolni, és a hallottakat továbbadta az eladónak. És ezzel indult minden.

– A boltos közvetett módon értesült az esetről – meséli Tápler Violetta őrnagy, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság fővizsgálója. – Akkoriban terjedt az a pletyka, hogy egy fehér Mercedesből, amellyel romániai munkások járnak, lányokat szólítanak le az utcán. Azonban erről semmilyen rendőrségi feljelentést nem kaptunk.

A boltos felidézte, hogy néhány nappal korábban ő is látta ezt a Mercedest, amint egy fiatal nő mellett álltak meg.

A hír gyorsan terjedt a közösségi oldalakon, a fényképet sokan megosztották, és rövid idő alatt indulatokkal teli, lincshangulatra emlékeztető kommentek jelentek meg.

– Minden jel arra mutatott, hogy valóban összefügg a két eset, ezért utána kellett járnunk – folytatja az őrnagy.

A jármű rendszámának ellenőrzése során a nyomozók hamar kulcsfontosságú megállapításra jutottak: a fehér Mercedes még az állítólagos buszmegállói eset előtt elhagyta az országot, és azóta sem tért vissza. Ez egyértelműen kizárta, hogy a jármű a gyermek által említett helyszínen lett volna abban az időben. Bár általános szabály, hogy a trauma elkerülése érdekében kiskorúakat csak akkor hallgatnak ki, ha szükséges, de mivel nem volt más érdemi információ, szakemberek bevonásával mégis sor került erre. A rendőrség nagy körültekintéssel járt el a gyermek meghallgatása során.

– Mikor először hallgattuk meg a kislányt mint egyetlen tanút, részletes, ám valószerűtlen leírást adott egy „gonosz” férfiról, akinek fekete haja és szakálla volt, farmert és Nike cipőt viselt. Azt állította, hogy a férfi egy nyalókát bekent egy fültisztító pálcával, egy dobozos üdítőbe pedig beleöntött valamit, amit ő kábítószernek hitt, majd arról is beszélt, hogy a barátnőjéhez futott a férfi elől.

A kihallgatás után öt nappal sor került a szakértői vizsgálatra is. A gyermek elmondása azonban egyre inkább egy meseszerű történetre emlékeztetett. Ekkor arról beszélt a kislány, hogy a megálló mögött van egy rejtekhely, egy titkos ajtó, amit be lehet zárni, és oda bújtak el a barátnőjével a gonosz férfi elől, aki úgy néz ki, mint egy betörő. Több olyan kifejezést és fordulatot is használt, amelyek nyilvánvalóan felnőttektől, illetve az iskolai prevenciós beszélgetésekből származhattak.

A kirendelt pszichológus és a gyermekvédelmi szakértők vizsgálata végül megerősítette: a kislány elmondása nem valós eseményeken alapult, hanem a képzelet és hallott történetek keverékéből állt össze. Bűncselekmény elkövetésére utaló adat nem merült fel.

– A szakértő szerint semmilyen traumatikus jegy nem volt kimutatható a lánynál: „A fantáziahazugság érhető tetten, ilyenkor maga is elhiszi azt, amit a felnőttnek mond a félrevezetés szándéka nélkül. A gyerek nem hazudik, ilyenkor az igazat mondja, csak nem a felnőttek igazságát. Az nem állapítható meg, hogy valaki befolyásolta, hogy valótlan dolgokat állítson, vagy a valóságtól eltérően az érdekeinek megfelelően nyilatkozzon.”

A nyomozás során számos tanút hallgattunk ki, kamerakutatást végeztünk, amelyből egyértelműen kiderült, az említett kocsi biztosan nem lehetett ott abban az időpontban, amikor a kislány állítása szerint az eset történt. Végül a gyermek a tanárjának ismerte el, hogy valójában nem szólította le senki, és nem fenyegette meg.

A szakértői meghallgatások során további fontos körülmények is felszínre kerültek. Kiderült, hogy a lány az online térben látott tartalmakból, videókból és történetekből is merített ötleteket. Ezek az élmények – akaratlanul – beépültek az elmondásába. A történet napról napra változott és bővült, új részletek jelentek meg, például az, hogy a jármű „német autó” volt, illetve további, egyre konkrétabb elemek merültek fel, amelyek korábban nem szerepeltek a beszámolókban.

A pedagógusok és a szakemberek azt is megfigyelték, hogy a történet elmesélésével a gyermek az osztályban fokozott figyelmet kapott, ami növelte a népszerűségét. Ez a visszajelzés tudattalanul tovább erősíthette a történet fenntartását és bővítését. Az ügy végül bűncselekmény hiányában zárult le.

A rendőrség hangsúlyozta: minden gyermekjelzést komolyan vesznek, és kötelességük kivizsgálni azt, ugyanakkor a közösségi médiában terjedő, ellenőrizetlen információk súlyos társadalmi károkat okozhatnak. Az eset tanulsága, hogy a hatósági vizsgálat eredményét mindig meg kell várni, mielőtt bárkiről ítélet születik.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: RENDŐRSÉG