Választás 2014 - Az NVI és az NVB teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is teljesítette az országgyűlési választással kapcsolatos, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét.
Az NVI az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) tájékoztatta arról, melyik jelölt nem szerezte meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok két százalékát, melyik jelölt vagy pártlista esett ki a választási eljárási törvény alapján. A kampányköltések átláthatóvá tételéről szóló törvény szerint ezeknek a jelölteknek és listáknak ugyanis vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást. A választáson induló jelöltek fejenként egymillió forintos költségvetési támogatásban részesültek, és támogatást kaptak - a jelöltek számától függő mértékben - a listát állító pártok is.
Az NVI adatai szerint a választáson 101 jelölt lépett vissza és 1109 jelölt nem szerezte meg a választókerületben leadott voksok két százalékát. Emellett az NVI tájékoztatta az ÁSZ-t az országgyűlési képviselők áprilisi választásán elinduló valamennyi egyéni választókerületi jelölt, jelöltet vagy pártlistát állító valamennyi párt, valamint nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat elérhetőségi adatairól is. Az ÁSZ-nak - az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény rendelkezései alapján - kötelezően, hivatalból kell ellenőriznie a választáson képviselethez jutó jelöltek elszámolását a központi költségvetésből juttatott támogatásokkal.
Az országgyűlési képviselethez nem jutó jelöltek, pártok, nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok kampányköltéseit az ÁSZ a törvény értelmében más jelölt vagy jelölőszervezet kérelmére ellenőrzi. Az ÁSZ korábban tudatta: készen áll arra, hogy kérelem alapján bármely, adott esetben minden egyéni jelölt, párt vagy nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat elszámolását ellenőrizze.
A Nemzeti Választási Bizottság is teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az NVB a Legfőbb Ügyészséget (LÜ) tájékoztatta arról, mely pártok indítottak jelöltet az áprilisi országgyűlési képviselőválasztáson. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján ugyanis a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
A Legfőbb Ügyészségnek már a birtokában van a négy évvel ezelőtti választáson induló pártok listája, hiszen azt akkor megkérte az NVB elődjétől, az Országos Választási Bizottságtól. A 2010-es és a 2014-es választáson induló pártok listájának, valamint a nyilvántartásba vett pártok listájának egybevetésével határozza meg az LÜ azon pártok körét, amelyekkel szemben szükséges a keresetindítás, ez körülbelül egy hónapot vesz igénybe. A majd meginduló peres eljárások jogerős befejezésének időpontja függ a bíróságok leterheltségétől, valamint az egyes ügyek egyedi körülményeitől is, de az esetek többségében egy-másfél éven belül várható.
forrás:MTI
Az NVI az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) tájékoztatta arról, melyik jelölt nem szerezte meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok két százalékát, melyik jelölt vagy pártlista esett ki a választási eljárási törvény alapján. A kampányköltések átláthatóvá tételéről szóló törvény szerint ezeknek a jelölteknek és listáknak ugyanis vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást. A választáson induló jelöltek fejenként egymillió forintos költségvetési támogatásban részesültek, és támogatást kaptak - a jelöltek számától függő mértékben - a listát állító pártok is.
Az NVI adatai szerint a választáson 101 jelölt lépett vissza és 1109 jelölt nem szerezte meg a választókerületben leadott voksok két százalékát. Emellett az NVI tájékoztatta az ÁSZ-t az országgyűlési képviselők áprilisi választásán elinduló valamennyi egyéni választókerületi jelölt, jelöltet vagy pártlistát állító valamennyi párt, valamint nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat elérhetőségi adatairól is. Az ÁSZ-nak - az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény rendelkezései alapján - kötelezően, hivatalból kell ellenőriznie a választáson képviselethez jutó jelöltek elszámolását a központi költségvetésből juttatott támogatásokkal.Az országgyűlési képviselethez nem jutó jelöltek, pártok, nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok kampányköltéseit az ÁSZ a törvény értelmében más jelölt vagy jelölőszervezet kérelmére ellenőrzi. Az ÁSZ korábban tudatta: készen áll arra, hogy kérelem alapján bármely, adott esetben minden egyéni jelölt, párt vagy nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat elszámolását ellenőrizze.
A Nemzeti Választási Bizottság is teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az NVB a Legfőbb Ügyészséget (LÜ) tájékoztatta arról, mely pártok indítottak jelöltet az áprilisi országgyűlési képviselőválasztáson. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján ugyanis a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
A Legfőbb Ügyészségnek már a birtokában van a négy évvel ezelőtti választáson induló pártok listája, hiszen azt akkor megkérte az NVB elődjétől, az Országos Választási Bizottságtól. A 2010-es és a 2014-es választáson induló pártok listájának, valamint a nyilvántartásba vett pártok listájának egybevetésével határozza meg az LÜ azon pártok körét, amelyekkel szemben szükséges a keresetindítás, ez körülbelül egy hónapot vesz igénybe. A majd meginduló peres eljárások jogerős befejezésének időpontja függ a bíróságok leterheltségétől, valamint az egyes ügyek egyedi körülményeitől is, de az esetek többségében egy-másfél éven belül várható.
forrás:MTI
Hozzászólások