Varga Judit: a fejlődés záloga a demográfiai trendekben történő fordulat (2. rész)

Magyarország és Európa hosszú távú társadalmi fejlődésének és gazdasági fenntarthatóságának záloga a demográfiai trendekben történő fordulat bekövetkezése, ezt a célt kiszámítható, célzott, rugalmas családpolitikával lehet elérni - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken, a témában rendezett budapesti konferencián.A magyar családpolitika alapelve ezért az, hogy a gyerekvállalás nem hozhatja hátrányba a családokat anyagi szempontból sem, sőt előnyükre kell szolgálnia. Ennek megfelelően Magyarországon a családok kiemelt támogatást kapnak - mutatott rá Varga Judit a Családtudományi Szövetség által szervezett II. Párkapcsolati kultúra és demográfia című konferencián tartott előadásában.
    

Közölte: 2021-ben a GDP több mint 5 százaléka került a gyermeket nevelő családokhoz, és ezzel Magyarország az OECD-tagállamok között is élenjáró volt. A miniszter hangsúlyozta: a családi kapcsolatok életünk alapelemei, emberi létünk mozgatórugói, legyen szó egyénről, egy nemzetről, vagy az egész emberiségről.

A világban egyre terjedő individualizmus ellenére az egyes embernek a család jelenti a legfontosabb köteléket, a biztonságot, a gondoskodó közeget - mondta.
    

Varga Judit kijelentette, a világok harca közepette védjük a hagyományos értékeket: a nagy világfolyamatok a nemzeti identitást alkotó alapvető építőkockákat, a kötőanyagot, a családot, a hagyományos közösségeket, az egyházi közösségeket támadják, hiszen tudják jól, hogy ezek adják végül a nemzetet, a nemzeti alkotmányos identitásokat az Európai Unió területén is.
    

A nemzet fennmaradásának az elsődleges alapja nem a bevándorlás, vagy a más kultúrákból származó emberek betelepítése, hanem a gyermekvállalás, a család, a "saját belső erőnkben való hit" - mondta a miniszter, majd úgy folytatta: az elöregedő és megfogyatkozó Európa jövőjét csakis a családok megerősítése és széleskörű támogatása jelentheti.
    

Varga Judit jelezte, az egyik, Európa megreformálására vonatkozó magyar javaslat az: jó lenne az európai szerződéseket akként módosítani, hogy deklarálják az európai családok támogatását. Szólt arról, miniszterként gyakran szembesül azzal, hogy Magyarország alaptörvényének értékválasztásait, különösen a hagyományos családmodell melletti elkötelezettségét és az ebből adódó szakpolitikai döntéseket kétkedve, vagy egyenesen elítélően fogadják a modernnek mondott világban.


Emögött pedig alapvetően egy progresszív liberális tévképzet elterjedése áll, ugyanis hajlamosak arra, hogy a házasság és a család védelmét előtérbe helyező konzervatív politikánkat valamilyen avíttas, múltba révedő gondolatént mutassák be - mondta a miniszter, rámutatva: a konzervatív gondolkodás ezzel szemben azt jelenti, hogy az általánosan érvényes elvek mentén szeretnénk élni.
    

Varga Judit közölte: a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény újítása, a nemzeti hitvallás is azt rögzíti, hogy az együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet. Az alaptörvény a házasság intézményének védelme mellett kötelezte el magát. "A nemzet fennmaradásának letéteményeseként a családot, a társadalom legkisebb egységét tételezte" - fogalmazott.
    

Az alaptörvény alapvetéseit ért kritikákra reagálva Varga Judit kiemelte: a magyar jogrendszer nem határozza meg senki számára, hogyan éljen. A házasság és a család fogalmára épülő társadalomkritika nem irányul az egyéni emberi méltóság sérelmére, de alapvetésnek tartja, hogy a nemzet, a társadalom és az állam fennmaradásának alapja a család, amely a házasságra és a szülő-gyermek viszonyára épül - mondta.
    

Varga Judit emlékeztetett, az Alkotmánybíróság az 1990-es években kimondta, hogy a házasság intézménye "kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége". A Európai Parlament "véleményvezéreit megcáfolva", ezt az Alkotmánybíróság első, liberálisok által is nagyra tartott korszakának határozatát idézve a miniszter kijelentette: nem lehet kirekesztő az, ha a jog bizonyos, a társadalom alapkövének tartott intézmények jelentéstartalmát abban a formában kívánja fenntartani, ahogy az évezredes történelmünk során kialakult és társadalmi együttélésünk alapját képezte és képezi.
    

Varga Judit hangsúlyozta azt is, a szülőknek és a leendő szülőknek tartós stabilitásra és kiszámítható jogi helyzetre van szükségük. Ebben a tekintetben - mint mondta - a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének van kiemelt jelentősége, és ezért a magyar intézkedések fókuszában az áll: a családokat a karrier és a gyermekvállalás összeegyeztetésében a lehető legnagyobb mértékben segítse.
    

A magyar családpolitika alappillére, hogy azt az édesanyákra kell alapozni - emelte ki Varga Judit, majd rámutatott: a bölcsődei fejlesztések, a családi adókedvezmények, a gyed szabályai valódi választási lehetőséget teremtenek az anyáknak. A miniszter a házasság és a hagyományos család intézményét érintő kihívások, globális trendek között említette "a gyermekek fejlődését károsan befolyásoló lobbitevékenységeket" is.


Magyarország felismerte a globális trendben jelentkező veszélyeket: az alaptörvény 9. módosítása rögzítette éppen ezért, hogy az ország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést - mondta, majd rámutatott: ezért alkotta meg az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvényt, amely az alaptalan vádak ellenére arról szól, hogy a gyermekek bizonyos, életkoruknál, fejlettségüknél fogva nehezen érthető tartalmakkal megfelelő formában, a szülő által megválasztott nevelés keretein belül és az oktatási rendszer garanciális keretrendszerében találkozhassanak.


(Forrás: MTI)