Vezérkarifőnök-helyettes: a Donnál harcoló honvédeket győztesként várták haza
A Don-kanyarban harcoló magyar honvédeket győztesként várták haza - jelentette ki Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes hétfőn Budapesten, a doni áttörés 72. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
Kiemelte: a történészek feladata, hogy tárják fel mindazt, amit a második világháborúban harcoló 2. magyar hadseregről tudni lehet, és oszlassák el az elmúlt évtizedek félremagyarázásait. Utóbbiak közül kiemelte: nem igaz, hogy az akkori magyar vezetők "koncként" dobták oda a magyar katonákat, mivel az akkor itthon rendelkezésre álló legjobb fegyverzettel látták el őket.
Ezzel együtt az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben, többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között "meglepően sokáig" tudták tartani magukat a magyar katonák - hangsúlyozta a vezérkarifőnök-helyettes.
Mindenkinek emlékeznie kell azokra, akik megjárták azt a poklot, amelyet a Don menti harcok jelentettek - mondta Orosz Zoltán, hozzátéve: sokan haltak hősi halált a Don partján.
A vezérkarifőnök-helyettes felhívta a figyelmet továbbá, hogy a 2. magyar hadsereg vesztesége sok ezer családot érintett, hadiözvegyek, hadiárvák maradtak hátra. A doni áttörés évfordulóján a tisztelet, a főhajtás az ő részükre is megadatik - emelte ki.
A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megrendezett koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett még mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje, valamint Varga Antal (Fidesz-KDNP), a főváros I. kerületének alpolgármestere.
1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az élőerő veszteségét egyes források mintegy 93 500, más források 120 ezer, illetve 148 ezer emberre teszik, a sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes.
MTI
Kiemelte: a történészek feladata, hogy tárják fel mindazt, amit a második világháborúban harcoló 2. magyar hadseregről tudni lehet, és oszlassák el az elmúlt évtizedek félremagyarázásait.
Ezzel együtt az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben, többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között "meglepően sokáig" tudták tartani magukat a magyar katonák - hangsúlyozta a vezérkarifőnök-helyettes.
Mindenkinek emlékeznie kell azokra, akik megjárták azt a poklot, amelyet a Don menti harcok jelentettek - mondta Orosz Zoltán, hozzátéve: sokan haltak hősi halált a Don partján.
A vezérkarifőnök-helyettes felhívta a figyelmet továbbá, hogy a 2. magyar hadsereg vesztesége sok ezer családot érintett, hadiözvegyek, hadiárvák maradtak hátra. A doni áttörés évfordulóján a tisztelet, a főhajtás az ő részükre is megadatik - emelte ki.
A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megrendezett koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett még mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje, valamint Varga Antal (Fidesz-KDNP), a főváros I. kerületének alpolgármestere.
1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az élőerő veszteségét egyes források mintegy 93 500, más források 120 ezer, illetve 148 ezer emberre teszik, a sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes.
MTI
Hozzászólások