Víz-világtalálkozó - Új utakat keres az UNESCO ökohidrológiai intézete
Új szemléletet képvisel és új utakat keres a fenntarthatóság biztosításához az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) ökohidrológiai intézete - mondta el Maciej Zalewski, az intézet igazgatója a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmával csütörtökön az MTI-nek.
A lengyelországi Lódzban működő Európai Ökohidrológiai Regionális Központ a lengyel tudományos akadémia és az UNESCO égisze alatt működik. Az ökohidrológia alkalmazott tudomány, amely a hidrológiai és a biológiai folyamatok közötti összefüggéseket vizsgálja.
Az ökohidrológia - hangsúlyozta Maciej Zalewski - szemléletváltást jelent a környezetvédelemben a struktúraorientált megközelítéstől a folyamatorientált szemlélet felé. A "passzív" szemléletű, a környezetbe be nem avatkozásra épülő környezetvédelemmel szemben az ökohidrológia abból indul ki, hogy mivel az emberiség már beavatkozott a természetbe, a korábbi állapot helyreállításához is beavatkozás szükséges. "Európa területének 70 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A védelem kifejezés így értelmét veszti, hiszen folyamatosan beavatkozunk a természetbe" - tette hozzá az igazgató.
Az ökohidrológia egyik központi elve a kettős szabályozás. E szerint hidrológiai szabályozással befolyásolni lehet egy adott terület élővilágát, a biótát, és fordítva, a biótán keresztül a vizek is szabályozhatók.
Maciej Zalewski az intézet kutatásairól szólva példaként említette az eutrofizációt, a természetes vizeknek a megemelkedett nitrogén- és foszforszint miatti elalgásodását. A vízpartok közelében folytatott mezőgazdasági művelés okozta jelenség ellen korábbi elméletek 15 méteres védőzóna kialakítását javasolták, ezt azonban a földtulajdonosok között sokan ellenezték. Különleges anyagból álló, a nitrogént és foszfort megkötő baktériumoknak kedvező eutrofizációs "gátak" segítségével azonban 15 helyett már ötméteres védőzóna is elegendő. "A folyamat megértése megnyitja a kaput új technológiák kifejlesztése előtt" - hangsúlyozta Zalewski.
Annak ellenére, hogy költséges vízelvezető rendszereket építenek ki, sok városban pusztít árvíz - folytatta. A lódzi intézet ezért olyan megoldásokon dolgozik, amelyek erősítik az esővíznek a talajon keresztül történő természetes elszivárgását.
Lódz példáján bemutatva Maciej Zalewski felhívta a figyelmet arra is, hogy azokban a városrészekben, ahol sok zöldterület és sok vízfelület is van, sokkal alacsonyabb az allergiás betegek száma, mint a sűrűn beépített negyedben. "Miért ne használnánk fel tehát az esővizet, biológiai úton megtisztítva, vízi ökoszisztémák kialakítására a városokban? A víz és a bióta közötti összefüggések megértésével az életminőséget is javítani lehet a városokban" - mondta.
MTI
A lengyelországi Lódzban működő Európai Ökohidrológiai Regionális Központ a lengyel tudományos akadémia és az UNESCO égisze alatt működik. Az ökohidrológia alkalmazott tudomány, amely a hidrológiai és a biológiai folyamatok közötti összefüggéseket vizsgálja.
Az ökohidrológia - hangsúlyozta Maciej Zalewski - szemléletváltást jelent a környezetvédelemben a struktúraorientált megközelítéstől a folyamatorientált szemlélet felé. A "passzív" szemléletű, a környezetbe be nem avatkozásra épülő környezetvédelemmel szemben az ökohidrológia abból indul ki, hogy mivel az emberiség már beavatkozott a természetbe, a korábbi állapot helyreállításához is beavatkozás szükséges. "Európa területének 70 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A védelem kifejezés így értelmét veszti, hiszen folyamatosan beavatkozunk a természetbe" - tette hozzá az igazgató.
Az ökohidrológia egyik központi elve a kettős szabályozás. E szerint hidrológiai szabályozással befolyásolni lehet egy adott terület élővilágát, a biótát, és fordítva, a biótán keresztül a vizek is szabályozhatók.
Maciej Zalewski az intézet kutatásairól szólva példaként említette az eutrofizációt, a természetes vizeknek a megemelkedett nitrogén- és foszforszint miatti elalgásodását. A vízpartok közelében folytatott mezőgazdasági művelés okozta jelenség ellen korábbi elméletek 15 méteres védőzóna kialakítását javasolták, ezt azonban a földtulajdonosok között sokan ellenezték. Különleges anyagból álló, a nitrogént és foszfort megkötő baktériumoknak kedvező eutrofizációs "gátak" segítségével azonban 15 helyett már ötméteres védőzóna is elegendő. "A folyamat megértése megnyitja a kaput új technológiák kifejlesztése előtt" - hangsúlyozta Zalewski.
Annak ellenére, hogy költséges vízelvezető rendszereket építenek ki, sok városban pusztít árvíz - folytatta. A lódzi intézet ezért olyan megoldásokon dolgozik, amelyek erősítik az esővíznek a talajon keresztül történő természetes elszivárgását.
Lódz példáján bemutatva Maciej Zalewski felhívta a figyelmet arra is, hogy azokban a városrészekben, ahol sok zöldterület és sok vízfelület is van, sokkal alacsonyabb az allergiás betegek száma, mint a sűrűn beépített negyedben. "Miért ne használnánk fel tehát az esővizet, biológiai úton megtisztítva, vízi ökoszisztémák kialakítására a városokban? A víz és a bióta közötti összefüggések megértésével az életminőséget is javítani lehet a városokban" - mondta.
MTI
Hozzászólások