Völner: Magyarország fellebbez a bangladesi bevándorlók ügyében hozott döntés ellen
Magyarország a Nagykamarához fordul az Emberi Jogok Európai Bírósága által az Ilias és Ahmed bangladesi bevándorlók kontra Magyarország ügyben hozott döntés miatt - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Az államtitkár felidézte a két bevándorló 23 napot tartózkodott a tranzitzónában, majd ismeretlen helyre távozott. A Helsinki Bizottság még a tranzitzónában jogi megbízást szerzett be tőlük, majd végigjárva a jogi fórumokat eljutott a strasbourgi bíróságig, amely a bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommilliónyi forint ügyvédi költséget ítélt meg.
Ha az érintettek nincsenek meg, akkor a kártérítés összege az "úgynevezett jogvédő szervezetet gazdagítja", amely be is jelentette a sajtóban, hogy igényt tart rá - közölte Völner Pál. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás külföldi migránspárti szervezetek által ösztönzött folyamat, és már az olasz hatóságok is kimutattak együttműködést az embercsempészek és a "migránsszervezetek" között.
Azt is mondta, hogy külföldi nyomásgyakorlás alatt áll az ország, ezt bizonyítja, hogy Soros György épp Brüsszelbe látogatott, ahol a migránspárti politikáját az Európai Unión keresztül rá akarja kényszeríteni Magyarországra is. Az EU nem hagyja, hogy az uniós előírásokat betartva, a schengeni határokat védve szuverén államként viselkedjen Magyarország - jelentette ki.
A bizottság ülésén téma volt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat is, amely ellen a teremben körülbelül húszan demonstráltak, magyar és uniós zászlót, valamint Szót kérünk! és Nem a civilek megbélyegzésére! feliratú táblákat feltartva. A tiltakozóknak Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika párt társelnök-frakcióvezetője segített vendégként bejutni a parlamentbe. Az ellenzéki politikus újságíróknak azt mondta, felháborító, hogy a bizottság helyhiányra hivatkozva ki akarta zárni az érintetteket az ülésről.
Völner Pál a tiltakozásra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, ha a törvényjavaslat átmegy, akkor bebizonyosodik, hogy semmiféle jogsérelem nem éri ezeket a szervezeteket, hiszen csak azt nyilvánvaló tényt kell magukról kijelenteniük, hogy külföldről kapnak támogatást. Úgy fogalmazott, ezek a szervezetek eddig "árnyékban mozogtak és az egész civil világra hivatkozva próbálták a kormányra rákényszeríteni az akaratukat", a bevándorlási hullám támogatását pedig egy "filantróp magatartásnak" akarják eladni.
A bizottsági ülésre érkező szervezetek nyomást akartak gyakorolni a kormányra, és kihasználták, hogy van néhány olyan "törmelékpárt, amely akár anarchistákat is hajlandó behozni az Országházba" - mondta az államtitkár.
Az államtitkár felidézte a két bevándorló 23 napot tartózkodott a tranzitzónában, majd ismeretlen helyre távozott. A Helsinki Bizottság még a tranzitzónában jogi megbízást szerzett be tőlük, majd végigjárva a jogi fórumokat eljutott a strasbourgi bíróságig, amely a bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommilliónyi forint ügyvédi költséget ítélt meg.Ha az érintettek nincsenek meg, akkor a kártérítés összege az "úgynevezett jogvédő szervezetet gazdagítja", amely be is jelentette a sajtóban, hogy igényt tart rá - közölte Völner Pál. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás külföldi migránspárti szervezetek által ösztönzött folyamat, és már az olasz hatóságok is kimutattak együttműködést az embercsempészek és a "migránsszervezetek" között.
Azt is mondta, hogy külföldi nyomásgyakorlás alatt áll az ország, ezt bizonyítja, hogy Soros György épp Brüsszelbe látogatott, ahol a migránspárti politikáját az Európai Unión keresztül rá akarja kényszeríteni Magyarországra is. Az EU nem hagyja, hogy az uniós előírásokat betartva, a schengeni határokat védve szuverén államként viselkedjen Magyarország - jelentette ki.
A bizottság ülésén téma volt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat is, amely ellen a teremben körülbelül húszan demonstráltak, magyar és uniós zászlót, valamint Szót kérünk! és Nem a civilek megbélyegzésére! feliratú táblákat feltartva. A tiltakozóknak Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika párt társelnök-frakcióvezetője segített vendégként bejutni a parlamentbe. Az ellenzéki politikus újságíróknak azt mondta, felháborító, hogy a bizottság helyhiányra hivatkozva ki akarta zárni az érintetteket az ülésről.
Völner Pál a tiltakozásra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, ha a törvényjavaslat átmegy, akkor bebizonyosodik, hogy semmiféle jogsérelem nem éri ezeket a szervezeteket, hiszen csak azt nyilvánvaló tényt kell magukról kijelenteniük, hogy külföldről kapnak támogatást. Úgy fogalmazott, ezek a szervezetek eddig "árnyékban mozogtak és az egész civil világra hivatkozva próbálták a kormányra rákényszeríteni az akaratukat", a bevándorlási hullám támogatását pedig egy "filantróp magatartásnak" akarják eladni.
A bizottsági ülésre érkező szervezetek nyomást akartak gyakorolni a kormányra, és kihasználták, hogy van néhány olyan "törmelékpárt, amely akár anarchistákat is hajlandó behozni az Országházba" - mondta az államtitkár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások