XVII. magyar közbiztonság-történeti szimpozion
A Károlyi-kormány bukásának rendészeti okairól, a magyar rendvédelmi modellekről, a fegyverhasználatról és a Csatáry-ügyről szóló előadások is szerepeltek a XVII. magyar közbiztonság-történeti szimpozion programján Budapesten pénteken.
Őry Károlyi a Károlyi-kormányról szóló előadásában kiemelte: kormányzati tapasztalat nélküli politikai erő került az ország élére. A területi integritást, a történeti Magyarország területi egységét elsöpörte a történelem, de Károlyi jó szándékú pacifizmumától vezettetve még arra se törekedett, hogy legalább némi katonai ellenállást fejtsen ki az országba benyomuló idegen - például román - hadseregekkel szemben.
Holott az ország több pontján, például Balassagyarmaton már a civil lakosság spontán fegyvert fogott hazája védelmében - tette hozzá a szakember.
Az 1918 januárjában meghirdetett wilsoni pontokban nem bízhatott a Károlyi-kormány, hiszen már az év októberében az Egyesült Államok jelezte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia vonatkozásában nem tarja magát az önrendelkezés elvéhez - emlékeztetett Őry Károly. Az előadó szerint azon sem lehet csodálkozni, hogy a tisztikar egy része még a Tanácsköztársaságot is örömmel fogadta, ugyanis végre fegyveresen szembeszállhatott az országba nyomuló idegen hadseregekkel.
Parádi József a dualizmus és a két világháború közti időszak rendvédelméről szólva hangsúlyozta, hogy hatékony volt és tapasztalatai ma is segíthetnek egy olcsóbb és jobb rendvédelmi szervezet kialakításában. Zétényi Zsolt ügyvéd, a rendszerváltás utáni első parlament MDF-es országgyűlési képviselője a magyar királyi csendőrség és a jelenlegi rendőrség fegyverhasználati szabályait összehasonlítva kifejtette: nem volt köztük lényeges különbség. A gyakorlatot pedig mindig döntően befolyásolja az állomány állapota és az egyes esetek kivizsgálása. A két korszak szabályozása között az egyetlen jelentős eltérés, hogy míg a csendőrnek bizonyos esetekben használnia kellett fegyverét, addig a mai rendőr számára ez sohasem kötelezettség.
Zétényi Zsolt felidézte a világháború előtti rendelkezéseket, melyek szerint "nőket, gyerekeket, aggokat és bámészkodó tétlen embereket lehetőleg kímélni kell", továbbá, hogy a csendőr sem ragadtathatta magát fegyverhasználatra azért, mert a tömeg kiabált, fütyült, vagy éppen őt szidalmazta. A mai szabályozáson egyértelműen felismerhető, hogy készítői ismerték és esetenként hasznosították a világháború előtti rendelkezéseket - tette hozzá.
A bűnüldöző hatóságok szerint a második világháborúban zsidókkal kegyetlenkedő Csatáry László ügyéről tartott előadásában Verbovszki Sándor arról beszélt, hogy feltárt dokumentumok alapján korántsem bizonyítottak az idős férfi ellen emelt vádak. Csatáry László tagadta, hogy háborús bűntettet követett volna el. Az ügyészség azért emelt vádat, mert álláspontja szerint Csatáry 1944-ben szándékosan segítette a Kassáról koncentrációs táborokba deportált zsidók megkínzását és törvénytelen kivégzését. Csatáry László még a per kezdete előtt, 2013 nyarán, 99 évesen elhunyt.
A katonailag szervezett fegyveres őrtestületek a polgári magyar állam rendvédelmének szolgálatában című szimpoziont a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, valamint a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Alapítvány rendezte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások