XXI. Század Intézet: a veszélyek korában felértékelődik a kormányzóképesség
A világ és benne Magyarország 2020-ban a veszélyek korába lépett, a koronavírus-járvány és a háború szörnyűségei, illetve a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet alapjaiban változtatta meg az életet. Ilyen helyzetben felértékelődik azoknak a politikusoknak a szerepe, akik képesek erőt sugározni, és helytállnak a válságkezelésben, egyszóval kormányzóképesek - olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.
A tanulmány szerint az elmúlt évek eseményei után bizonyossággal nevezhető a jelenlegi időszak a veszélyek korának, amelyben azok az országok maradhatnak sikeresek, amelyek élén válságálló, a megváltozott környezetre gyorsan reagálni képes kormányok állnak.
Hozzátették: a járvány és a háború mellett krízishelyzetként lehet tekinteni olyan természeti kihívásra is, mint az árvízveszély. A néhány héttel ezelőtti dunai árvíz az évtized legnagyobb áradása volt, utoljára 2013-ban volt megközelítő mértékű tapasztalható. Az olyan veszélyhelyzetekben, mint például a járvány, a háború vagy az árvíz, az emberek többsége összefogást és együttműködést vár el a politikai szereplőktől, és azokat, akik az ilyen megpróbáltatásokat is politikai haszonszerzésre használják, megbüntetik - írták.
Ez történt a 2020-as koronavírus-járvány idején, amikor a balliberális oldal támadta a kormányzatot és a járványügyi szerveket, a viselkedésük következtében bezuhant a támogatottságuk, míg a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozó kormányoldalé megerősödött - áll az elemzésben. Hangsúlyozták, hogy a veszélyhelyzetek vizsga elé állítják a politikai szereplőket: azok erősödhetnek meg, akik felelősségteljesen viselkednek és kormányzóképes erőként tudnak fellépni.
Úgy folytatták, hogy ebből a szempontból érdemes megvizsgálni Magyar Péter fellépését a 2024-es árvízi védekezés során, hiszen új politikai szereplőként most először mutatta meg, miként viselkedik egy tényleges válsághelyzetben.
A XXI. Század Intézet szerint Magyar Péter látványosan támadta a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, ami meglehetősen kontraproduktív volt rá nézve. Bár gyorsan lecsapott az árvíz témájára, a kapkodással komoly hibákat is elkövetett, ugyanis szemmel láthatóan csupán önös politikai haszonszerzésére használta fel az árvízhelyzetet, és még a gátak mellől is a kormányzatot, illetve a védekezést szervező hivatalos szerveket támadta.
A politikus szavait a honvédség, a katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek is visszautasították, emellett a kormányzat képviselői is világosan reagáltak, mint fogalmaztak: a gátakon nincsen helye a politikának. Orbán Viktor ennek megfelelően arról beszélt, hogy a gátakon nincsenek pártjelvények, csak védekező emberek, de még a kormányt állandóan támadó Gyurcsány Ferenc is felmérte, hogy ebben a helyzetben mi egy politikus teendője - értékeli az elemzés, hozzátéve, hogy még a DK vezetője sem támadta a kormányt vagy a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, kifejezetten visszafogottan kommunikált a vészterhes napokban.
Mindez az elemzés szerint kísérteties módon feleleveníti a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború kitörésének időszakában a balliberális ellenzék viselkedését, amely ugyancsak ezt a taktikát választotta akkor. Magyar Péter a közösségi oldalán azt írta például az árvízi védekezésnél, hogy szerinte tíz éve nem történt árvízvédelmi fejlesztés Magyarországon, egészen pontosan azt kérdezte Orbán Viktortól: "miért nem épültek meg a 2013-ban megígért dunai gátszakaszok", és úgy tett, mintha semmi sem történt volna ez ügyben az elmúlt egy évtizedben.
Az elemzés szerint ennek a viselkedésnek meg is lett a politikai következménye: a Nézőpont Intézet vizsgálta a pártpreferenciákban bekövetkezett változást, és Magyar Péter pártjának gyengülését regisztrálta. A katasztrófahelyzet előtti héten a kormánypártok 45 százalékos aránnyal vezették a pártversenyt, utánuk tíz százalékponttal lemaradva következett a Tisza Párt (35 százalék), ezenfelül még két párt, a DK (6 százalék) és a Mi Hazánk (5 százalék) szavazótábora volt a bejutási küszöb felett.
A védekezést követően a Fidesz–KDNP szavazótábora az árvíz előtti héthez képest két százalékponttal 47 százalékra emelkedett. A kutatócég kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök az első naptól naponta ellenőrizte személyesen az árvízvédelem legkritikusabb pontjait és adott helyzetjelentést a védekezésről. Hozzátették, hogy a Tisza Párt szavazótábora ugyanebben az időszakban két százalékponttal csökkent 33 százalékra. A kormánypártok mostani népszerűsége a nyári támogatottságnak felel meg, ugyanakkor Magyar Péter pártja elveszítette a pártversenyt az árvízi védekezés során - állapították meg.
"A fentiek fényében világosan látható a különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között: előbbi válsághelyzetekben a társadalmi elvárásoknak megfelelően cselekszik, és sikeresen tudja kezelni azokat, míg utóbbi nem tud felelős vezetőként fellépni, nem mutat fel kormányzóképes alternatívát. Hasonló volt a helyzet a korábbi balliberális szereplők esetében is, akik mind a 2013-as árvíz, mind a járvány elleni védekezés során, mind a háború ügyében szembementek a társadalmi többség elvárásaival és támadták a védekezést, illetve háborúpárti álláspontot képviseltek" - áll az elemzésben.
(Forrás: MTI)
A tanulmány szerint az elmúlt évek eseményei után bizonyossággal nevezhető a jelenlegi időszak a veszélyek korának, amelyben azok az országok maradhatnak sikeresek, amelyek élén válságálló, a megváltozott környezetre gyorsan reagálni képes kormányok állnak.Hozzátették: a járvány és a háború mellett krízishelyzetként lehet tekinteni olyan természeti kihívásra is, mint az árvízveszély. A néhány héttel ezelőtti dunai árvíz az évtized legnagyobb áradása volt, utoljára 2013-ban volt megközelítő mértékű tapasztalható. Az olyan veszélyhelyzetekben, mint például a járvány, a háború vagy az árvíz, az emberek többsége összefogást és együttműködést vár el a politikai szereplőktől, és azokat, akik az ilyen megpróbáltatásokat is politikai haszonszerzésre használják, megbüntetik - írták.
Ez történt a 2020-as koronavírus-járvány idején, amikor a balliberális oldal támadta a kormányzatot és a járványügyi szerveket, a viselkedésük következtében bezuhant a támogatottságuk, míg a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozó kormányoldalé megerősödött - áll az elemzésben.
Úgy folytatták, hogy ebből a szempontból érdemes megvizsgálni Magyar Péter fellépését a 2024-es árvízi védekezés során, hiszen új politikai szereplőként most először mutatta meg, miként viselkedik egy tényleges válsághelyzetben.
A XXI. Század Intézet szerint Magyar Péter látványosan támadta a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, ami meglehetősen kontraproduktív volt rá nézve. Bár gyorsan lecsapott az árvíz témájára, a kapkodással komoly hibákat is elkövetett, ugyanis szemmel láthatóan csupán önös politikai haszonszerzésére használta fel az árvízhelyzetet, és még a gátak mellől is a kormányzatot, illetve a védekezést szervező hivatalos szerveket támadta.
A politikus szavait a honvédség, a katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek is visszautasították, emellett a kormányzat képviselői is világosan reagáltak, mint fogalmaztak: a gátakon nincsen helye a politikának. Orbán Viktor ennek megfelelően arról beszélt, hogy a gátakon nincsenek pártjelvények, csak védekező emberek, de még a kormányt állandóan támadó Gyurcsány Ferenc is felmérte, hogy ebben a helyzetben mi egy politikus teendője - értékeli az elemzés, hozzátéve, hogy még a DK vezetője sem támadta a kormányt vagy a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, kifejezetten visszafogottan kommunikált a vészterhes napokban.
Mindez az elemzés szerint kísérteties módon feleleveníti a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború kitörésének időszakában a balliberális ellenzék viselkedését, amely ugyancsak ezt a taktikát választotta akkor. Magyar Péter a közösségi oldalán azt írta például az árvízi védekezésnél, hogy szerinte tíz éve nem történt árvízvédelmi fejlesztés Magyarországon, egészen pontosan azt kérdezte Orbán Viktortól: "miért nem épültek meg a 2013-ban megígért dunai gátszakaszok", és úgy tett, mintha semmi sem történt volna ez ügyben az elmúlt egy évtizedben.
Az elemzés szerint ennek a viselkedésnek meg is lett a politikai következménye: a Nézőpont Intézet vizsgálta a pártpreferenciákban bekövetkezett változást, és Magyar Péter pártjának gyengülését regisztrálta. A katasztrófahelyzet előtti héten a kormánypártok 45 százalékos aránnyal vezették a pártversenyt, utánuk tíz százalékponttal lemaradva következett a Tisza Párt (35 százalék), ezenfelül még két párt, a DK (6 százalék) és a Mi Hazánk (5 százalék) szavazótábora volt a bejutási küszöb felett.
A védekezést követően a Fidesz–KDNP szavazótábora az árvíz előtti héthez képest két százalékponttal 47 százalékra emelkedett. A kutatócég kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök az első naptól naponta ellenőrizte személyesen az árvízvédelem legkritikusabb pontjait és adott helyzetjelentést a védekezésről. Hozzátették, hogy a Tisza Párt szavazótábora ugyanebben az időszakban két százalékponttal csökkent 33 százalékra. A kormánypártok mostani népszerűsége a nyári támogatottságnak felel meg, ugyanakkor Magyar Péter pártja elveszítette a pártversenyt az árvízi védekezés során - állapították meg.
"A fentiek fényében világosan látható a különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között: előbbi válsághelyzetekben a társadalmi elvárásoknak megfelelően cselekszik, és sikeresen tudja kezelni azokat, míg utóbbi nem tud felelős vezetőként fellépni, nem mutat fel kormányzóképes alternatívát. Hasonló volt a helyzet a korábbi balliberális szereplők esetében is, akik mind a 2013-as árvíz, mind a járvány elleni védekezés során, mind a háború ügyében szembementek a társadalmi többség elvárásaival és támadták a védekezést, illetve háborúpárti álláspontot képviseltek" - áll az elemzésben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások