XXI. Század Intézet: Magyarország a második legstabilabb uniós tagállam
Magyarország - Málta után - a második legstabilabb uniós tagállam a 2016 és 2019 közötti politikai, gazdasági és biztonsági folyamatok vizsgálata alapján - állapította meg a XXI. Század Intézet az Európai Stabilitás Index 2016-2019 című kutatásában, amelynek a következtetéseit hétfőn juttatták el az MTI-hez.
Az elemzésben kiemelték, hogy Magyarországnak és a hozzá hasonló tagállamoknak jelentős előnyt jelenthet a válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt csaknem fél évtizedben. Jobb helyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni.
Ezzel szemben Magyarországon a politikai stabilitás rendkívül erős, a kormánypártok támogatottsága 2006 óta töretlen - emelték ki.
Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság - folytatták -, mint a 2008-as globális gazdasági válság, amikor a politikailag instabil, eleve gyengélkedő gazdasággal rendelkező állam elsőként fordult az IMF-hez és más nemzetközi szervezetekhez segítségért. A stabilitási rangsorban a harmadik és negyedik helyre - a szintén a visegrádi négyekhez tartozó - Lengyelország és Csehország került. A középmezőnyben helyezkedik el a meghatározó tagállamok közül Ausztria, Hollandia és Németország. Ezekben az országokban a politikai stabilitás mellett a gazdasági és társadalmi stabilitás is erőteljesen csökkent az elmúlt években - írták. Ebben a csoportban találhatók a balti államok is.
A kutatás alapján a legnagyobb bajban Spanyolország van, ahol 2019 novemberében négy éven belül a negyedik választást kellett megtartani, de így is csak hónapok után sikerült felállítani egy parlamenti többséggel éppen csak rendelkező koalíciós kormányt. Az országot emellett a katalán szeparatizmus erősödése miatt a szétesés is fenyegeti, számottevő a terrorfenyegetettség, gyenge a gazdasági növekedés, magas az államadósság, az unióban a második legmagasabb a munkanélküliek aránya, ráadásul egy rendkívül súlyos demográfiai válság is nagy társadalmi kockázatokat jelent - állapították meg.
Igen instabil Görögország is, de nincs sokkal jobb helyzetben Olaszország és Franciaország sem, amelyek szintén a stabilitási rangsor végén helyezkednek el. Az Európai Stabilitás Index a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitáson belül hat-hat területet vizsgál. Az országok elemzése és rangsorolása során az Eurostat, a KSH, az OECD, a Statista, a World Bank, a Trading Economics, a NATO, a Global Terrorism Index, valamint a The Global Economist adatbázisait vették alapul. Az intézet a kutatásban az adott ország kormányzati honlapját, dokumentumait, valamint a vizsgált területeken megjelenő bejelentéseket, híreket, politikai eseményeket és közvélemény-kutatási adatokat is felhasználta - tájékoztattak.
(Forrás: MTI)
Az elemzésben kiemelték, hogy Magyarországnak és a hozzá hasonló tagállamoknak jelentős előnyt jelenthet a válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt csaknem fél évtizedben. Jobb helyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni.
Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus a leginstabilabb déli tagállamokat sújtja leginkább, nekik már egy eleve rendkívül nehéz helyzetből kell megbirkózniuk a járvánnyal és a gazdasági hatásaival - írták.
Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság - folytatták -, mint a 2008-as globális gazdasági válság, amikor a politikailag instabil, eleve gyengélkedő gazdasággal rendelkező állam elsőként fordult az IMF-hez és más nemzetközi szervezetekhez segítségért. A stabilitási rangsorban a harmadik és negyedik helyre - a szintén a visegrádi négyekhez tartozó - Lengyelország és Csehország került. A középmezőnyben helyezkedik el a meghatározó tagállamok közül Ausztria, Hollandia és Németország. Ezekben az országokban a politikai stabilitás mellett a gazdasági és társadalmi stabilitás is erőteljesen csökkent az elmúlt években - írták. Ebben a csoportban találhatók a balti államok is.
A kutatás alapján a legnagyobb bajban Spanyolország van, ahol 2019 novemberében négy éven belül a negyedik választást kellett megtartani, de így is csak hónapok után sikerült felállítani egy parlamenti többséggel éppen csak rendelkező koalíciós kormányt. Az országot emellett a katalán szeparatizmus erősödése miatt a szétesés is fenyegeti, számottevő a terrorfenyegetettség, gyenge a gazdasági növekedés, magas az államadósság, az unióban a második legmagasabb a munkanélküliek aránya, ráadásul egy rendkívül súlyos demográfiai válság is nagy társadalmi kockázatokat jelent - állapították meg.
Igen instabil Görögország is, de nincs sokkal jobb helyzetben Olaszország és Franciaország sem, amelyek szintén a stabilitási rangsor végén helyezkednek el. Az Európai Stabilitás Index a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitáson belül hat-hat területet vizsgál. Az országok elemzése és rangsorolása során az Eurostat, a KSH, az OECD, a Statista, a World Bank, a Trading Economics, a NATO, a Global Terrorism Index, valamint a The Global Economist adatbázisait vették alapul. Az intézet a kutatásban az adott ország kormányzati honlapját, dokumentumait, valamint a vizsgált területeken megjelenő bejelentéseket, híreket, politikai eseményeket és közvélemény-kutatási adatokat is felhasználta - tájékoztattak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások