A nép fia, a nép szava

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, úgy hívták Magyarország. Volt ebben az országban számtalan jobbnál jobb, szebbnél szebb, de főként tehetségesnél tehetségesebb előadó. Egyszer csak híre ment a vidéken, hogy megrendeznek egy rendkívül nívós és roppantul színvonalas nemzetközi dalversenyt, valahol északon, egy messzi országban.

Rengetegen jelentkeztek a nemes feladatra, hogy hazájukat képviseljék a megmérettetésen. Fiatalok és kicsit idősebbek, befutott énekesek és teljesen ismeretlenek, lehengerlő dívák és tökös legények…ám közülük csak egy indulhatott csatába. Ezért hát megrendezték saját országos tornájukat: A dal versenyét.

Erre már csak a szakavatott és kipróbált zsűri által válogatott „művészek” kaptak meghívást.
Számtalan próbát kellett kiállniuk − hát még drága közönségüknek −, míg végre elérkezett a döntő napja. Akkorra már jócskán megfogyatkoztak. Volt aki már a legelején elvérzett, s olyan is aki a döntő kapujában megremegett. A bírák a néppel karöltve könyörtelenül ítéletet mondtak mindenki felett, így a legvégén már csak négyen küzdöttek. S akinek a nép szinte közfelkiáltással odaítélte a győzelmet: a vidékről jött szegény legény, aki bár nem rendelkezett olyan ékes fegyvertárral, mint versenytársai; őszinteségével és jó költői készségével eljutott az emberek szívéhez.

Milyen szép kis történet lenne ez, ha itt véget érne. Csakhogy győzelme óta ByeAlex szinte csak negatív kritikát és rengeteg támadást kap. „Szégyellje magát az igénytelen közönség!”, „jól leégünk vele”, „ez egy vicc” hangzik a sok hasonló minőségű és még durvább hozzászólás minden önmagát szakértőnek vélő ember szájából. De vajon hol volt akkor ez a feldühödött és igazságtalanságot skandáló embertömeg, amikor szavazni kellett? Ja, hogy akkor pont más dolguk volt, vagy épp elfelejtettek voksolni, értem én. Csak akkor jobban tennék ha most mélyen hallgatnának, mert itt bizony a közönség döntött. Ráadásul minden kétséget kizáróan. Lehet hát lázadozni, és szebbnél szebb kommenteket megfogalmazni, a helyzeten ez mit sem változtat: az Eurovíziós Dalfesztiválon ByeAlex képviseli Magyarországot. És ha „beégünk” vele, az mit számít? Nekünk fontos az üzenete és ez a lényeg. Arról nem is beszélve, hogy az egész Eurovízió egy nagy vicc. A legrosszabb giccsparádé, ahol nagyban megy az erőfitogtatás. Akárkit küldünk is ki a nemzetközi porondra − lásd az elmúlt évek valóban igényes és minőségi produkciót − nekünk akkor is az utolsó helyek egyikére szól a bérletünk. Kis hazánknak a népszerűségi indexe alapján sajnos csak erre futja.