Ukrán válság - Orosz szakértő: Az oroszokat leginkább a szovjetellenesség zavarja
Az ukrajnai eseményekben az oroszokat leginkább a szovjetellenesség zavarja - állítja Andrej Zubov orosz történészprofesszor abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap közölt pénteken.
A professzor úgy vélte, hogy ma az egész posztszovjet térségben "a szovjet és a nem szovjet mentalitás párharcának vagyunk tanúi".
Rámutatott: a Szovjetunió felbomlását követően sem Oroszországban, sem Ukrajnában, de a balti köztársaságok kivételével egyetlen más posztszovjet köztársaságban sem került sor határozott szakításra a szovjet érával, múlttal. Megjegyezte: jellemző például, hogy a Krímben az elmúlt napokban az orosz állami zászló mellé a szovjet, s nem az orosz hadiflotta zászlaját tűzték ki.
A mai ukrajnai események, amikor sorra döntik le a Lenin-szobrokat, a középületekről sorra távolítják el az ötágú csillagokat és más szovjet jelképeket, a szovjet mentalitással rendelkező emberek számára "rendkívül érzékenyek". Mindazok, akik Harkivban, Donyeckben és másutt a Majdan ellen tüntetnek, bár azt állítják hogy oroszok, lényegében szovjetek" - magyarázza a dolgokat az egyik neves moszkvai egyetem, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IMO) professzora.
Az IMO professzorát a Vedomosztyi című orosz lapban a múlt héten megjelent írása miatt, amelyben az Anschluss-hoz hasonlította a Krím szerinte elképzelhető annektálását, kishíján elbocsátották az egyetemről.
Zubov szerint az oroszokat semmi sem bőszíti úgy fel, mint ha valaki a fasizmushoz hasonlítja a volt Szovjetuniót és a mai Oroszországot. Úgy látja, ez történt a Vedomosztyiban megjelent említett írása után is. A történészprofesszor azonban kitart korábbi álláspontja mellett.
"Adolf Hitler eljárását Ausztriában és Csehszlovákiában (a második világháború kezdetén) Oroszország ma a Krímben nagyon pontosan, részletekbe menően megismétli" - mutatott rá Zubov. Ahogy Hitler a csehszlovákiai szudétanémetek érdekei védelmével, úgy a mai Oroszország a krími oroszok érdekei védelmével érvel, holott ez "hazug kampány" - tette hozzá a történész. Leszögezte: ezzel semmiképpen sem Hitlert és Putyint kívánta hasonlítani egymáshoz.
A történész úgy látja, hogy a mai Oroszország újra felfedezte a "Brezsnyev-doktrínát". Ez a cseh lap magyarázata szerint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben azt jelentette, hogy a korabeli szocialista blokk országai a belpolitikájukban bizonyos mértékig önállóan dönthettek, de külpolitikájukat teljes mértékben a Szovjetunióhoz kellett igazítaniuk.
Szerinte ma "Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy a volt Szovjetunió egyetlen utódállam sem teljesen szabad és szuverén, s hogy mindegyiknek ilyen vagy olyan mértékben hallgatnia kell Oroszországra, s követnie kell annak bel- és külpolitikáját".
Nagyon veszélyes, hogy Oroszország Ukrajna miatt elszigetelődhet, magába fordulhat, ami diktatúrához vezethet - nyilatkozta Zubov a cseh napilapnak.
MTI
A professzor úgy vélte, hogy ma az egész posztszovjet térségben "a szovjet és a nem szovjet mentalitás párharcának vagyunk tanúi".Rámutatott: a Szovjetunió felbomlását követően sem Oroszországban, sem Ukrajnában, de a balti köztársaságok kivételével egyetlen más posztszovjet köztársaságban sem került sor határozott szakításra a szovjet érával, múlttal. Megjegyezte: jellemző például, hogy a Krímben az elmúlt napokban az orosz állami zászló mellé a szovjet, s nem az orosz hadiflotta zászlaját tűzték ki.
A mai ukrajnai események, amikor sorra döntik le a Lenin-szobrokat, a középületekről sorra távolítják el az ötágú csillagokat és más szovjet jelképeket, a szovjet mentalitással rendelkező emberek számára "rendkívül érzékenyek". Mindazok, akik Harkivban, Donyeckben és másutt a Majdan ellen tüntetnek, bár azt állítják hogy oroszok, lényegében szovjetek" - magyarázza a dolgokat az egyik neves moszkvai egyetem, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IMO) professzora.
Az IMO professzorát a Vedomosztyi című orosz lapban a múlt héten megjelent írása miatt, amelyben az Anschluss-hoz hasonlította a Krím szerinte elképzelhető annektálását, kishíján elbocsátották az egyetemről.
Zubov szerint az oroszokat semmi sem bőszíti úgy fel, mint ha valaki a fasizmushoz hasonlítja a volt Szovjetuniót és a mai Oroszországot. Úgy látja, ez történt a Vedomosztyiban megjelent említett írása után is. A történészprofesszor azonban kitart korábbi álláspontja mellett.
"Adolf Hitler eljárását Ausztriában és Csehszlovákiában (a második világháború kezdetén) Oroszország ma a Krímben nagyon pontosan, részletekbe menően megismétli" - mutatott rá Zubov. Ahogy Hitler a csehszlovákiai szudétanémetek érdekei védelmével, úgy a mai Oroszország a krími oroszok érdekei védelmével érvel, holott ez "hazug kampány" - tette hozzá a történész. Leszögezte: ezzel semmiképpen sem Hitlert és Putyint kívánta hasonlítani egymáshoz.
A történész úgy látja, hogy a mai Oroszország újra felfedezte a "Brezsnyev-doktrínát". Ez a cseh lap magyarázata szerint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben azt jelentette, hogy a korabeli szocialista blokk országai a belpolitikájukban bizonyos mértékig önállóan dönthettek, de külpolitikájukat teljes mértékben a Szovjetunióhoz kellett igazítaniuk.
Szerinte ma "Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy a volt Szovjetunió egyetlen utódállam sem teljesen szabad és szuverén, s hogy mindegyiknek ilyen vagy olyan mértékben hallgatnia kell Oroszországra, s követnie kell annak bel- és külpolitikáját".
Nagyon veszélyes, hogy Oroszország Ukrajna miatt elszigetelődhet, magába fordulhat, ami diktatúrához vezethet - nyilatkozta Zubov a cseh napilapnak.
MTI
Hozzászólások