A halhatatlan divattrendek izgalmas történelme

Mióta festik a nők a körmüket, miért a negyedik ujj a gyűrűsujj, miért borotválják a nők a lábukat?A divat folyamatosan változik, de akadnak trendek, amelyek annak ellenére halhatatlanok, hogy csak kevesen emlékeznek arra, hogy miért is alakult ki régen egy-egy szokás. Az egyik internetes oldal most annak járt utána, hogy tíz ma is népszerű divattrend mikor, miért és hogyan alakult ki a történelemben.

Mióta festik a nők a körmüket: Tévedtél, ha azt hitted, hogy a manikűr csak egy néhány évtizedes találmány, mert a világ legrégibb manikűrkészlete az időszámításunk előtti 3200-ból származik. A manikűrkészletet tömör aranyból készítették az ókori babiloniak, akik szerették, ha rendezett a körmük.

Mellettük a Ming-dinasztia előkelőségei is imádták a festett körmöket, amihez anno tojásfehérje, csontenyv és gumi keverékéből készítettek körömlakkot. Angliában I. Erzsébet volt az első divatikon, aki szintén szívesen manikűrözött.

A történelemnek ebben az időszakában a hosszú köröm a kiváltságos társadalmi helyzetet jelképezte, mert hosszú körmökkel nem lehetett fizikai munkát végezni. A francia manikűr az 1920-as és 1930-as években indult hódító útjára, ám az 1960-as években a természetes körmökért kezdtek rajongani a nők, akik akkoriban ritkán lakkozták ki a körmeiket.

Miért vannak a férfiruhák gombjai a nőkével ellentétes oldalon: Ez azért alakult így, mert amikor a XIII. században feltalálták a gombokat, akkor azok nagyon drága technológiának számítottak. A gazdag nők innentől kezdve nem egyedül, hanem komorna segítségével öltöztek.

Mivel a legtöbb ember jobbkezes, ezért a komornáknak könnyebb volt a velük szemben álló asszonyt öltöztetni, ha a gombok a jobb oldalra estek. A férfiak esetében a hadseregnek köszönhető a baloldali gombviselés, ugyanis a fegyvert a domináns oldalon tartották, tehát a gombolás könnyebbé tette fegyver előkapását.

Miért hordják néhányan lecsúsztatva a nadrágjukat: 2014-ben a floridai Ocala városi tanács úgy határozott, hogy azok, akik a közterületen a csípővonalnál lejjebb tolják a nadrágot, szabálysértést követnek el, amiért akár 500 dolláros pénzbírságot vagy 6 hónapos börtönt is kaphatnak.

Ez a tendencia figyelhető meg New Jersey-től Tennessee-ig. A határozatot azért vezették be, mert a letolt nadrág az önérzet súlyos hiányára utal és a bandakultúrát idézi, tehát az erkölcsi züllöttség jelképe.

Ha most azt kérdezed, hogy egyáltalán honnan ered ez a szokás, akkor a Massachusettsi Egyetem történésze szerint erre nem lehet egyértelmű választ adni, viszont teóriák vannak ezzel kapcsolatban.

Az egyik elképzelés az, hogy a börtönben tilos övet viselniük a raboknak, ezért az egyenruhájuk gyakran lecsúszik. Később, amikor a foglyok szabadulnak, akkor nem hagynak fel ezzel a stílussal. A másik teória szerint a rabok azért hagyják lecsúszni a nadrágot, hogy ezzel jelezzék, hogy szexuálisan megközelíthetők.Miért hagyták el a férfiak a magas sarkú cipőt: Generációk óta a nőiesség jelképe a magas sarkú cipő, de a történelemben még a férfiak öltözékének is a része volt. Ennek több oka volt. Az egyik, hogy a férfiak magas sarkúban könnyebben tudtak lovagolni.

A férfiak a kengyel mögé akasztott sarkaknak hála, nehezebben veszítették el az egyensúlyukat, ha például kardozni, vagy nyilazni kellett. A XV. században, a perzsa-európai kulturális változás idején, az európai arisztokrata férfiak körében a gazdagságot jelképezte a magas sarkú lábbeli.

A felvilágosodás korában divatba jöttek az alacsonyabb sarkak, amiket sokkal praktikusabbnak találtak a férfiak, akik lassan leszoktak a magas sarkúról.

Miért viselnek a lányok rózsaszín, a fiúk pedig kék ruhát: Bárhova megyünk, ezzel a szokással mindenhol találkozunk, kezdve a kisbaba ruhákkal, a kiságyakon át a törülközőig. A kék holmi a fiú, a rózsaszín a lány babák kiváltsága, ám ez nem volt mindig így.

A kisbabákat több száz éven keresztül fehér holmiba öltöztették, mert azt volt a legkönnyebb fehérítővel fertőtleníteni, ezért azt tartották a legpraktikusabb megoldásnak. A színeket az 1900-as évektől használták a nemek megkülönböztetésére.

Hogy miért éppen kék és rózsaszín? Nos, a kéket határozottabb, erősebb árnyalatnak tartották, tehát jobban illett a fiúkhoz, míg a rózsaszín finom, légies, tehát csakis a lányok jelképe lehet. Amikor 1985 környékén ultrahangvizsgálatokkal már meg lehetett állapítani a magzat nemét, akkor a kereskedelem is rákapott a kék és rózsaszín babaholmik gyártására, hiszen a szülők szívesen vásároltak babaruhákat még a kicsi érkezése előtt.

Miért tartják a hosszú hajat nőiesebbnek: A frizuratrendek folyamatosan változnak, de az örök, hogy a nőktől elvárják a hosszú hajat. Ezt bizonyítja az is, hogy már az ókori görög istennőt, Aphroditét is hosszú hajjal ábrázolták.

Egy patológus-dermatológus professzor elmondta, hogy a haj egyfajta kommunikációs eszköz, mert üzen a szexualitásról, mesél a vallási beállítottságról és a hatalomra is utal, de az egészség és a vagyon jelképe is.Miért borotválják a nők a lábukat: A nők nem az emberiség kezdete óta borotválják a lábukat, sőt, még I. Erzsébet korában sem voltelvárás a csupasz női láb, pedig a királynő nagy divatdiktátor volt.

A királynő idejében divat volt a szemöldök száműzése, valamint a női homlokoknál is kiborotválták a hajtöveket, hogy hosszabbnak tűnjön az arcuk, ám a lábszőr senkit sem érdekelt, mert az nem látszott.

Ez a második világháborúban változott meg, mert akkoriban hiánycikknek számított a nejlonharisnya, ugyanis ejtőernyőzsinórt gyártottak abból. A nők lába tehát közszemlére került, ezért a kor hölgyei borotválni kezdték a szőrt. A háború után a szoknyák rövidültek, ami miatt egyre szélesebb körben terjedt el a láb borotválása.

Miért viseljük a jegygyűrűt a negyedik ujjunkon: A római időkig nyúlik vissza ez a divat, ugyanis ők hittek abban, hogy a verőér a szívből egyenesen a negyedik ujjba vezet, ezért a szerelem vénájának nevezték.

A rómaiak nagyon romantikusan úgy gondolták, hogy a negyedik ujjon lesz a legjobb helye a jegygyűrűnek, ám jött a modern tudomány, és kiderítette, hogy valójában minden ujjunkból vezet egy-egy véna a szívünkbe.

Miért viselnek a férfiak nyakkendőt: A történészek nagy része szerint az 1600-as években, a 30 éves háború idején jelent meg először a nyakbavaló, ami nem melegít, nem praktikus, hanem inkább kényelmetlen viselet, mégis a mai napig viselik a férfiak.

Állítólag XIII. Lajos annak érdekében, hogy megnyerje a háborút, olyan horvát zsoldosokat fogadott fel, akik egy darab rongyot kötöttek a nyakukba. A régi nyakkendők tehát gyakorlati feladatot láttak el, mert ezzel kötötték meg a katonák egyenruháját.

XIII. Lajos király azonban szabászati ékességnek találta, ezért úgy határozott, hogy a hivatalos rendezvényeken kötelező viseletté teszi az úgynevezett kravátlit.

Miért borotválják a nők a hónaljukat: A nők 95 százaléka borotválja a hónalját, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy honnan ered ez a trend. A szokás még egy 1915-ös Harper’s Bazaar hirdetésnek köszönhető.

A reklámig senkit sem zavart a nők hónaljszőre, de akkor a hirdetés rámutatott, hogy a modern táncosok és ujjatlan ruhák korában már kellemetlen jelenség a hónaljszőrzet. A reklám melletti képen egy ujjatlan ruhás nő szerepelt, akinek felemelt karja alól nem villant ki semmi.

Ennyi elég volt ahhoz, hogy egyre több nő szabaduljon meg a hónaljszőrtől, amit állítólag egyre szélesebb körben gusztustalannak tartottak. Most azonban úgy néz ki, hogy kezd ismét divatba jönni a természetes, szőrös, női hónalj, legalábbis ezt támasztja alá az a friss felmérés, amely szerint négyből egy nő nem borotválja a hónalját.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)