A kötés késlelteti a demenciát
Pszichológiai érvek, hogy miért érdemes kézimunkával foglalkoznunk.Meleg sapka, sál, takaró, de tökéletes ajándék is lehet belőle, ha megtanulunk kötni, ám nem ez az egyetlen előnye a kézimunkának, hanem az is, hogy a kötés nagyszerű hatást gyakorol a mentális egészségünkre.
Jó közérzetet: Ann Futterman-Collier, az Észak-Arizonai Egyetem jóléti laboratóriumának professzora nagyon érdeklődik a textilterápia (szövés, varrás, kötés, csipkevarrás) hangulatjavító hatása iránt.
A szakember kísérletében 60, különböző mértékű stressztől szenvedő nőt, három csoportba osztottak be, majd más-más feladatokkal bízták meg az alanyokat. A nők textilekkel foglalkozhattak, írhattak, meditálhattak, miközben a kutatók megvizsgálták a résztvevők hangulatát.
A megfigyelést fiziológiai mérésre alapozták. A professzor és munkatársai nyálmintát vettek, megvizsgálták az alanyok szívritmusát, és próbálták meghatározni a nők stressz-szintjét, és annak változásait.
Ezt követően összehasonlították az eredményeket. Kiderült, hogy a kézimunkával foglalkozó csoport hangulat és közérzete jobb volt, valamint ezek a nők hatékonyabban győzték le a negatív gondolatokat.
Futterman-Collier következtetése igazolja Betsan Corkhill fizioterapeuta kutatásának eredményét, hiszen az azt mutatta ki, hogy a kötés jelentősen csökkenti a szorongás mértékét, a pánikroham gyakoriságát. Ennek oka az, hogy a kötés hatalmas agykapacitást igényel, ezért logikus, hogy minél jobban koncentrálunk egy ilyen nagy munkára, annál kevesebb tér marad a rossz gondolatoknak.
Egy 2013-ban készített tanulmányban 3500 önkéntes beszélt arról, hogy hogyan érezték magukat kötés után. Az alanyok 80 százaléka boldogabb volt. A kötés egyébként férfiaknak is ajánlott, hiszen őket is sok stressz éri, ráadásul a kézimunka dühkezelési technikaként is hatékony.A motoros funkciók fejlesztése: Ahogy a hangszer megszólaltatása, úgy a kötés is egy összetett folyamat, ami egyszerre több agyterületet stimulál, ezért javíthat a Parkinson-kóros betegek motoros funkcióin úgy, hogy közben elvonja a figyelmet a fájdalmas tünetekről.
Betsan Corkhil, a Stitchlinks alapító-igazgatója szerint a fájdalom nem onnan ered, ahol érezzük, hanem az agyunkból, ahol feldolgozásra kerülnek a különböző testrészekből származó jelek. Ám az agy nem képes egyszerre két ennyire megerőltető feladatra koncentrálni, emiatt a kötés képes elterelni a figyelmet a fájdalomról.
Dopamin- és szerotoninbomba: A dopamin hozzájárul a boldogságérzethez, a motiváltsághoz, a figyelem megtartásához. Az alvás, testmozgás, evés, a szex, de a kreatív tevékenység, így a kötés, is képes megnövelni a dopamin szintjét az agyban.
Az, hogy elismerést kapunk a hobbinkért, növeli a boldogságunkat, ez pedig fontos ahhoz, hogy megküzdjünk a kihívásokkal, csalódással, kudarccal. Ráadásul a kötőtűt bármikor elővehetjük, és kézimunkázhatunk társaságban, tévézés közben, vagy zenét hallgatva.
Dr. Barry Jacobs, a Princeton Egyetem neurológus professzora megállapította, hogy az ismétlődő mozdulatok hatására az állatok szervezetében több lesz a szerotonin, ami segít a nyugodt hangulat, jó közérzet kialakulásában.Késlelteti a demenciát: A Mayo klinika kutatásának eredményéből az derült ki, hogy azoknak az 50 és 65 év közötti nőknek és férfiaknak az esetében, akik fiatalon kezdtek kötni, 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, mint azoknál, akik nem űzték ezt a tevékenységet.
Egy másik felmérésben 1321, 70-89 év közötti férfi és nő vett részt. Őket arról kérdezték, hogy milyen gyakorisággal végeznek olyan tevékenységet, amelyhez szükség van a kognitív képességekre.
Az alanyok közül 1124-nek normális volt a kognitív állapota, míg 197-nél enyhe kognitív funkcióáramlás (MCI) állt fent. Kiderült, hogy a kézműves, számítógépes tevékenység, olvasás, és különböző játékok csökkentik az MCI kialakulásának valószínűségét. Az olyan társasági tevékenységeknek, mint az utazás, csak minimális volt a hatása.
A neurológusok szerint az intenzív figyelmet követelő kreatív feladatok természetes dopamintúltengést okoznak, a kézimunkázás pedig segít a kognitív képességek fejlesztésében, és késlelteti a demencia tüneteinek megjelenését.
A kötés tehát növeli egyes agyterületek működését, javít a memórián, ráadásul több nehézségi foka van, ezért az előrehaladott állapotban lévő betegek esetében is segíthet, de azok is próbálkozhatnak nehezebb mintákkal, akik csak enyhe tüneteket produkálnak.Felér egy meditációval: Ha már rutinból megy a kötés, akkor úgy bele tudunk feledkezni, mintha meditálnánk. Ennek oka az, hogy kötögetés közben majdnem ugyanazokat az öltőmozdulatokat ismételjük, így ki tudunk kapcsolódni, mert a munkát elvégzi az izommemória.
Korábban több vizsgálat is bebizonyította, hogy a ritmikusan ismétlődő mozdulatok következtében csökken a szívritmus és a vérnyomás, a test ellazul, az elme pedig kikapcsol. A kézimunka emiatt enyhíti a stresszt, depressziót, és blokkolja a negatív gondolatokat. A fonalak változatos színei, kellemes tapintása is simogatja a lelket. A szorongáson kívül, az evészavarban küzdő nők állapotán is segíthet a kötés.
(Forrás: divany.hu)
Jó közérzetet: Ann Futterman-Collier, az Észak-Arizonai Egyetem jóléti laboratóriumának professzora nagyon érdeklődik a textilterápia (szövés, varrás, kötés, csipkevarrás) hangulatjavító hatása iránt.
A szakember kísérletében 60, különböző mértékű stressztől szenvedő nőt, három csoportba osztottak be, majd más-más feladatokkal bízták meg az alanyokat. A nők textilekkel foglalkozhattak, írhattak, meditálhattak, miközben a kutatók megvizsgálták a résztvevők hangulatát.
A megfigyelést fiziológiai mérésre alapozták. A professzor és munkatársai nyálmintát vettek, megvizsgálták az alanyok szívritmusát, és próbálták meghatározni a nők stressz-szintjét, és annak változásait.
Ezt követően összehasonlították az eredményeket. Kiderült, hogy a kézimunkával foglalkozó csoport hangulat és közérzete jobb volt, valamint ezek a nők hatékonyabban győzték le a negatív gondolatokat.
Futterman-Collier következtetése igazolja Betsan Corkhill fizioterapeuta kutatásának eredményét, hiszen az azt mutatta ki, hogy a kötés jelentősen csökkenti a szorongás mértékét, a pánikroham gyakoriságát. Ennek oka az, hogy a kötés hatalmas agykapacitást igényel, ezért logikus, hogy minél jobban koncentrálunk egy ilyen nagy munkára, annál kevesebb tér marad a rossz gondolatoknak.
Egy 2013-ban készített tanulmányban 3500 önkéntes beszélt arról, hogy hogyan érezték magukat kötés után. Az alanyok 80 százaléka boldogabb volt. A kötés egyébként férfiaknak is ajánlott, hiszen őket is sok stressz éri, ráadásul a kézimunka dühkezelési technikaként is hatékony.A motoros funkciók fejlesztése: Ahogy a hangszer megszólaltatása, úgy a kötés is egy összetett folyamat, ami egyszerre több agyterületet stimulál, ezért javíthat a Parkinson-kóros betegek motoros funkcióin úgy, hogy közben elvonja a figyelmet a fájdalmas tünetekről.
Betsan Corkhil, a Stitchlinks alapító-igazgatója szerint a fájdalom nem onnan ered, ahol érezzük, hanem az agyunkból, ahol feldolgozásra kerülnek a különböző testrészekből származó jelek. Ám az agy nem képes egyszerre két ennyire megerőltető feladatra koncentrálni, emiatt a kötés képes elterelni a figyelmet a fájdalomról.
Dopamin- és szerotoninbomba: A dopamin hozzájárul a boldogságérzethez, a motiváltsághoz, a figyelem megtartásához. Az alvás, testmozgás, evés, a szex, de a kreatív tevékenység, így a kötés, is képes megnövelni a dopamin szintjét az agyban.
Az, hogy elismerést kapunk a hobbinkért, növeli a boldogságunkat, ez pedig fontos ahhoz, hogy megküzdjünk a kihívásokkal, csalódással, kudarccal. Ráadásul a kötőtűt bármikor elővehetjük, és kézimunkázhatunk társaságban, tévézés közben, vagy zenét hallgatva.
Dr. Barry Jacobs, a Princeton Egyetem neurológus professzora megállapította, hogy az ismétlődő mozdulatok hatására az állatok szervezetében több lesz a szerotonin, ami segít a nyugodt hangulat, jó közérzet kialakulásában.Késlelteti a demenciát: A Mayo klinika kutatásának eredményéből az derült ki, hogy azoknak az 50 és 65 év közötti nőknek és férfiaknak az esetében, akik fiatalon kezdtek kötni, 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, mint azoknál, akik nem űzték ezt a tevékenységet.
Egy másik felmérésben 1321, 70-89 év közötti férfi és nő vett részt. Őket arról kérdezték, hogy milyen gyakorisággal végeznek olyan tevékenységet, amelyhez szükség van a kognitív képességekre.
Az alanyok közül 1124-nek normális volt a kognitív állapota, míg 197-nél enyhe kognitív funkcióáramlás (MCI) állt fent. Kiderült, hogy a kézműves, számítógépes tevékenység, olvasás, és különböző játékok csökkentik az MCI kialakulásának valószínűségét. Az olyan társasági tevékenységeknek, mint az utazás, csak minimális volt a hatása.
A neurológusok szerint az intenzív figyelmet követelő kreatív feladatok természetes dopamintúltengést okoznak, a kézimunkázás pedig segít a kognitív képességek fejlesztésében, és késlelteti a demencia tüneteinek megjelenését.
A kötés tehát növeli egyes agyterületek működését, javít a memórián, ráadásul több nehézségi foka van, ezért az előrehaladott állapotban lévő betegek esetében is segíthet, de azok is próbálkozhatnak nehezebb mintákkal, akik csak enyhe tüneteket produkálnak.Felér egy meditációval: Ha már rutinból megy a kötés, akkor úgy bele tudunk feledkezni, mintha meditálnánk. Ennek oka az, hogy kötögetés közben majdnem ugyanazokat az öltőmozdulatokat ismételjük, így ki tudunk kapcsolódni, mert a munkát elvégzi az izommemória.
Korábban több vizsgálat is bebizonyította, hogy a ritmikusan ismétlődő mozdulatok következtében csökken a szívritmus és a vérnyomás, a test ellazul, az elme pedig kikapcsol. A kézimunka emiatt enyhíti a stresszt, depressziót, és blokkolja a negatív gondolatokat. A fonalak változatos színei, kellemes tapintása is simogatja a lelket. A szorongáson kívül, az evészavarban küzdő nők állapotán is segíthet a kötés.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások