A rák legrégebbi nyomaira bukkantak az ember egy ősének csontkövületén
A rák legrégebbi, 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősemberi csontkövületen Dél-Afrika egy barlangjában - számolt be róla a BBC News.
Az agresszív daganat nyomát egy 1,7 millió éves korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott.
A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint egyesek állítják.
Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt Neander-völgyitől származik.
A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel.
A South African Journal of Science című szaklapban közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki. Annak ellenére, hogy a rák különböző formáit számos ősi emberelődnél megtalálták, sokan vélik úgy, hogy a rosszindulatú daganat kizárólag a modern társadalom problémája.
A Witwatersrandi Egyetem kutatója, Edward Odes elmondta a BBC-nek, hogy a modern orvostudomány képviselői között vannak, akik szerint a rákot a modern életmód és környezet okozza. "Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza" - fogalmazott Odes.
Patrick Randolph-Quinney, a Central Lancashire-i Egyetem munkatársa szerint a rák modernségének nézete onnan származik, hogy az egyiptomi múmiák röntgenezésekor nem találtak daganatra utaló jeleket.
A modern életmód és a környezetszennyezés azonban tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtáinak veszélyét. "Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei" - magyarázta Randolph-Quinney.
(Forrás: MTI)
Az agresszív daganat nyomát egy 1,7 millió éves korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott.A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint egyesek állítják.
Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt Neander-völgyitől származik.
A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel.
A South African Journal of Science című szaklapban közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki. Annak ellenére, hogy a rák különböző formáit számos ősi emberelődnél megtalálták, sokan vélik úgy, hogy a rosszindulatú daganat kizárólag a modern társadalom problémája.
A Witwatersrandi Egyetem kutatója, Edward Odes elmondta a BBC-nek, hogy a modern orvostudomány képviselői között vannak, akik szerint a rákot a modern életmód és környezet okozza. "Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza" - fogalmazott Odes.
Patrick Randolph-Quinney, a Central Lancashire-i Egyetem munkatársa szerint a rák modernségének nézete onnan származik, hogy az egyiptomi múmiák röntgenezésekor nem találtak daganatra utaló jeleket.
A modern életmód és a környezetszennyezés azonban tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtáinak veszélyét. "Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei" - magyarázta Randolph-Quinney.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások