A szülő is hibás, ha elhallgatja a jegyét a gyerek

Félelemből nem merik elmondani otthon a diákok, hogy milyen osztályzatot kaptak.
Ismerős jelenség az, amikor délután elkérjük a csemeténk ellenőrzőjét, hogy megnézzük, hogy milyen jegyeket is kapott az iskolában, és hogyan áll a különböző tantárgyakból. Ilyenkor többféleképpen is lejátszódhat a jelenet.

A legegyszerűbb esetben szó nélkül hozza az ellenőrző könyvet, mi pedig büszkén megdicsérhetjük, hogy milyen szépen teljesít az iskolában.

A másik szituáció lehet ugyanez, csak éppen a bizonyítványosztásnál döbbenünk meg, hogy miért kettes matematikából a gyerek, amikor a jegyei alapján négyesnek kellene lennie. Ilyenkor derül ki, hogy csak a jó jegyekről tudtunk.

A harmadik variáció, amikor hiába is kérjük a kis könyvet, mert a csemete sorra jön a kifogásokkal, hogy az iskolában hagyta, beszedte a tanár, vagy most éppen nem ér rá, mert rohan el valakihez, és majd holnap megmutatja.

A diákok és a jegyek eltitkolása már több évtizedes probléma a szülők és gyerekek között. A diákok képesek különböző dolgot kitalálni csak azért, hogy eltüntessék az egyeseket, ketteseket. Ha kell, akkor képesek ehhez meghamisítani a naplót, és az egyest átírják négyesre, vagy beírnak maguknak néhány ötöst.

Amikor ezek kiderülnek, akkor rendszeresen jön a veszekedés, és a különböző szankciók, mint a tévé, internet megvonás, szobafogság, vagy az, hogy napokig nem szólunk a gyerekhez.

Ám ennyivel nem lehet megoldani ezt a problémát, mert a következő egyesnél meg fog ismétlődni az egész szituáció, ugyanis a diák ugyanúgy félni fog attól, hogy elmondja a rossz jegyet. Ezért muszáj kiderítenünk, hogy miért dönt úgy a gyermekünk, hogy inkább kockáztatja a lebukást, és a büntetést, ahelyett, hogy őszinte lenne!

A titkolózás hátterében állhat az, hogy szülőként azt éreztetjük a gyerekünkkel, hogy sokkal többet várunk el tőle, és ezért csalódást okoz nekünk, ha egyszer becsúszik egy egyes vagy kettes az ellenőrzőjébe.

Ha azt akarjuk, hogy a diák ne gondolja ezt, akkor ne a jegyet értékeljük, hanem azt, hogy mennyi erőt és energiát fektetett abba a gyermek, hogy például hármast kapjon, mert könnyű egy engedékeny tanárnál ötöst kapni, míg egy kemény tanárnál már a hármas is felér egy ötössel.

Fontos az is, hogy éreztessük a gyermekkel, hogy nekünk bármit elmondhat, nem kell titkolóznia. Ha esetleg problémája van az iskolában, akkor azt is nyugodtan megoszthatja velünk. Mindemellett azt is gondoljuk át, hogy mennyire irreális elvárásokat állítottunk a gyermekünk elé!

A jegyek eltitkolásának egy másik oka is lehet, ez pedig a fizikai erőszaktól való félelem, ugyanis a mai napig akad olyan diák, akit rendszeresen megütnek, megvernek, ha rossz jegyet kap. Ezek a történetek azokban is félelmet ébreszthetnek, akiket még sosem ütöttek meg a szülei.

Ebben az esetben elég csak az, hogy sose alkalmazzunk testi fenyítést egy rossz jegy miatt, és biztosítjuk a gyermekünket arról, hogy sohasem fordulhat elő az, hogy megütjük őt.

Többek között a jegyek eltitkolása ellen is, ma már egyre több helyen bevezették az e-ellenőrzőt és az e-naplót, amelynek az a lényege, hogy a diáknak már nincs ellenőrzője, tehát nem tud jegyeket hamisítani.

Ennél a rendszernél a szülő kap egy jelszót, amivel be tud lépni az internetes oldalra, és saját maga nézheti meg, hogy milyen jegyei vannak a gyermeknek.

Sokak szerint ez nem jó megoldás a problémára, hiszen csak tovább rombolja, az amúgy sem valami erős, szülő-gyermek bizalmat, ezért mindenképpen szükség van arra, hogy őszintén megbeszéljük a csemetével a problémákat, és, ha kell, akkor segítsünk neki a tanulásban.

(Forrás: divany.hu)