A világ legboldogabb népének boldogságtippjei
Hat dolog, amit érdemes ellesni a dánoktól.
Évről évre összeállítják a világ legboldogabb népének listáját, amelynek első helyén sok esztendeje a dánok állnak, emiatt érdemes ellesni tőlük azt a hat boldogságtippet, amit Helen Russell a The Year of Living Danishly című könyvében gyűjtött össze.
Tegyük szebbé a lakást: Ha csak egy kicsit is érdeklődünk a lakberendezés iránt, akkor valószínűleg ismerjük a skandináv stílust, és talán az sem ismeretlen tény a számunkra, hogy a világ összes országa közül Dániában költik a legtöbbet bútorokra.
A dán lakások legtöbbje ugyanúgy néz ki, tehát a falak fehérek, a padló parketta vagy fából készült, a berendezést pedig minőségi bútorok alkotják. Az otthonok központi helyisége az étkező, ahol a családi reggelik, ebédek, vacsorák zajlanak. Dánia egyébként rengetek tervezőre lehet büszke, emiatt nem meglepő, hogy azok, akikkel Russell beszélgetett, dizájntársadalomnak nevezték az országot.
Az 1920-as években, amikor gazdasági válság zavarta meg a dánok nyugalmát, akkor a kormány eldöntötte, hogy a jólét és a boldogság szempontjából a dizájnnak kell az elsőbbséget élveznie. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy jó döntést hoztak.
Egy londoni egyetem tudósai megvizsgálták ezt a jelenséget, majd arra a következtetésre jutottak, hogy az embert boldogabbá teszi az, ha valami szépre néz. Ha pedig egy kiváló művészeti alkotást látunk, akkor az olyan hatást kelt, mint amikor szerelmesek vagyunk.
Ne panaszkodjunk az adók miatt: Ez egy olyan pont, amit felesleges összehasonlítani a magyar helyzettel, ám az elgondolkodtató, hogy a világ legboldogabb népe az EU legdrágább országában él, ezért az adó is szörnyen magas, mégis a dánok panaszkodás nélkül fizetik.
Ennek oka a bizalom, ugyanis a dánok hisznek abban, hogy az állam bölcsen fogja elkölteni a nép jövedelméből elvett összeget az egészségügyre, oktatásra, családdal kapcsolatos juttatásokra, és bíznak benne, hogy mindenki magára vállalja a terhet.
Betartják a törvényt és a rendet: A dánok imádnak előre tervezni, ha pedig ezzel elkészültek, akkor pihennek. A rutin is a mindennapok szerves része. November 11-én kacsát esznek, húsvétkor mintákat vágnak, februárban különleges bucit esznek.
A közös tevékenységek, a rendszeresen ismétlődő ünnepek azt jelentik a dánok számára, hogy mindenki tudja, hogy mi és mikor történik, ez pedig erősíti az összetartozást és a biztonságérzetet az emberekben.
Bizalom: Állítólag ez az első számú oka annak, hogy a dánok ilyen boldogok. A bizalom úgy mutatkozik meg a mindennapokban, hogy például a dán szülők nyugodtan kint hagyják a gyereküket a babakocsiban, amíg beülnek egy kávéra. Igaz, ezt itthon nem túl jó ötlet kipróbálni.
Dániában 10 helyiből 8 feltétel nélkül megbízik a másikban. Az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány az elmúlt 50 évben hatról háromra csökkent.
Ennek oka valószínűleg az, hogy Dániában már az óvodákban és iskolákban is azt tanítják, hogy a világ valójában jó hely, gazdasági szempontból is, hiszen a dánok tisztában vannak vele, hogy az adóból lehet fenntartani a jóléti rendszert, ami őket szolgálja, ráadásul ez a skandináv ország a legkevésbé korrupt az Európai Unióban.
A munka és a magánélet egyensúlya: Az egészséges étrend, rendszeres testmozgás mellett ez az a tanács, ami az összes életmódtippben megtalálható, de még a horoszkópokban is, ami nem véletlen, hiszen a dánok boldogsága bizonyítja, hogy a munka és a magánélet egyensúlyban tartása mennyire fontos.
A skandináv országban egy átlag helyi 34 órát dolgozik egy héten. Emellett a dánoknak külön szava van a munkahelyi légkörre, ami az arbejdsglæde, ami magyarul azt jelenti, hogy „boldogság a munkahelyen”. Ez a kifejezés számunkra azért ismeretlen, mert csak az északi országokban létezik.
Természetesen Dániában sincs hiány a stresszből, illetve az antidepresszánsból, ám jellemzően a dánok, ha boldogtalanok, akkor tesznek azért, hogy ezen változtassanak, ráadásul az, akinek segítségre van szüksége, kivehet 6 hónap szabadságot úgy, hogy fél év múlva örömmel fogadják vissza a munkahelyére.
Hygge: Ebben az egyetlen szóban benne van a dán életérzés, ugyanis a világ legboldogabb népe rájött, hogy a családdal való kávézás, étkezés, iszogatás olyan remek pihenőidő, ami nagyszerű hatást gyakorol a lélekre, főleg a sötét téli napokon.
A hygge (kiejtve nagyjából a hűge felel meg) lehet főnév, de melléknév is. Russell szerint a legjobb fordítás a „bármiféle zavaró vagy érzelmileg felkavaró dolog teljes hiánya”.
Emellett a gyertyáknak is fontos szerepe van a skandináv országban, hiszen a dánok mindenki másnál többet égetnek évente ezekből.
A hygge kifejezéshez tartozó történet az, hogy október és március között olyan hideg, sötét van Dániában, hogy azt a család nélkül nehezen lehetett túlélni (élelmiszerszerzés szempontjából is). Habár ma már létezik a központi fűtés, online vásárlás, és a Netflix, mégis a dánok életéből nem koptak ki, nem ritkultak az összejövetelek.
(Forrás: divany.hu)
Évről évre összeállítják a világ legboldogabb népének listáját, amelynek első helyén sok esztendeje a dánok állnak, emiatt érdemes ellesni tőlük azt a hat boldogságtippet, amit Helen Russell a The Year of Living Danishly című könyvében gyűjtött össze.Tegyük szebbé a lakást: Ha csak egy kicsit is érdeklődünk a lakberendezés iránt, akkor valószínűleg ismerjük a skandináv stílust, és talán az sem ismeretlen tény a számunkra, hogy a világ összes országa közül Dániában költik a legtöbbet bútorokra.
A dán lakások legtöbbje ugyanúgy néz ki, tehát a falak fehérek, a padló parketta vagy fából készült, a berendezést pedig minőségi bútorok alkotják. Az otthonok központi helyisége az étkező, ahol a családi reggelik, ebédek, vacsorák zajlanak. Dánia egyébként rengetek tervezőre lehet büszke, emiatt nem meglepő, hogy azok, akikkel Russell beszélgetett, dizájntársadalomnak nevezték az országot.
Az 1920-as években, amikor gazdasági válság zavarta meg a dánok nyugalmát, akkor a kormány eldöntötte, hogy a jólét és a boldogság szempontjából a dizájnnak kell az elsőbbséget élveznie. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy jó döntést hoztak.
Egy londoni egyetem tudósai megvizsgálták ezt a jelenséget, majd arra a következtetésre jutottak, hogy az embert boldogabbá teszi az, ha valami szépre néz. Ha pedig egy kiváló művészeti alkotást látunk, akkor az olyan hatást kelt, mint amikor szerelmesek vagyunk.
Ne panaszkodjunk az adók miatt: Ez egy olyan pont, amit felesleges összehasonlítani a magyar helyzettel, ám az elgondolkodtató, hogy a világ legboldogabb népe az EU legdrágább országában él, ezért az adó is szörnyen magas, mégis a dánok panaszkodás nélkül fizetik.Ennek oka a bizalom, ugyanis a dánok hisznek abban, hogy az állam bölcsen fogja elkölteni a nép jövedelméből elvett összeget az egészségügyre, oktatásra, családdal kapcsolatos juttatásokra, és bíznak benne, hogy mindenki magára vállalja a terhet.
Betartják a törvényt és a rendet: A dánok imádnak előre tervezni, ha pedig ezzel elkészültek, akkor pihennek. A rutin is a mindennapok szerves része. November 11-én kacsát esznek, húsvétkor mintákat vágnak, februárban különleges bucit esznek.
A közös tevékenységek, a rendszeresen ismétlődő ünnepek azt jelentik a dánok számára, hogy mindenki tudja, hogy mi és mikor történik, ez pedig erősíti az összetartozást és a biztonságérzetet az emberekben.
Bizalom: Állítólag ez az első számú oka annak, hogy a dánok ilyen boldogok. A bizalom úgy mutatkozik meg a mindennapokban, hogy például a dán szülők nyugodtan kint hagyják a gyereküket a babakocsiban, amíg beülnek egy kávéra. Igaz, ezt itthon nem túl jó ötlet kipróbálni.
Dániában 10 helyiből 8 feltétel nélkül megbízik a másikban. Az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány az elmúlt 50 évben hatról háromra csökkent.
Ennek oka valószínűleg az, hogy Dániában már az óvodákban és iskolákban is azt tanítják, hogy a világ valójában jó hely, gazdasági szempontból is, hiszen a dánok tisztában vannak vele, hogy az adóból lehet fenntartani a jóléti rendszert, ami őket szolgálja, ráadásul ez a skandináv ország a legkevésbé korrupt az Európai Unióban.
A munka és a magánélet egyensúlya: Az egészséges étrend, rendszeres testmozgás mellett ez az a tanács, ami az összes életmódtippben megtalálható, de még a horoszkópokban is, ami nem véletlen, hiszen a dánok boldogsága bizonyítja, hogy a munka és a magánélet egyensúlyban tartása mennyire fontos.A skandináv országban egy átlag helyi 34 órát dolgozik egy héten. Emellett a dánoknak külön szava van a munkahelyi légkörre, ami az arbejdsglæde, ami magyarul azt jelenti, hogy „boldogság a munkahelyen”. Ez a kifejezés számunkra azért ismeretlen, mert csak az északi országokban létezik.
Természetesen Dániában sincs hiány a stresszből, illetve az antidepresszánsból, ám jellemzően a dánok, ha boldogtalanok, akkor tesznek azért, hogy ezen változtassanak, ráadásul az, akinek segítségre van szüksége, kivehet 6 hónap szabadságot úgy, hogy fél év múlva örömmel fogadják vissza a munkahelyére.
Hygge: Ebben az egyetlen szóban benne van a dán életérzés, ugyanis a világ legboldogabb népe rájött, hogy a családdal való kávézás, étkezés, iszogatás olyan remek pihenőidő, ami nagyszerű hatást gyakorol a lélekre, főleg a sötét téli napokon.
A hygge (kiejtve nagyjából a hűge felel meg) lehet főnév, de melléknév is. Russell szerint a legjobb fordítás a „bármiféle zavaró vagy érzelmileg felkavaró dolog teljes hiánya”.
Emellett a gyertyáknak is fontos szerepe van a skandináv országban, hiszen a dánok mindenki másnál többet égetnek évente ezekből.
A hygge kifejezéshez tartozó történet az, hogy október és március között olyan hideg, sötét van Dániában, hogy azt a család nélkül nehezen lehetett túlélni (élelmiszerszerzés szempontjából is). Habár ma már létezik a központi fűtés, online vásárlás, és a Netflix, mégis a dánok életéből nem koptak ki, nem ritkultak az összejövetelek.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások