Anya-gyermek kapcsolata a betegségek tükrében
Már a várandósság idején elkezdődik az anya-gyermek kapcsolat, ezért fontos, hogy egy harmonikus kapcsolat alakuljon ki, hiszen a baba már méhen belül is érzi a szeretetet vagy a hiányát.
Sokan már attól a pillanattól kezdve elkezdenek a babához beszélni, amikor megtudják várandósak, de vannak akik csak a magzatmozgást követően. Mivel a baba hallja az anya szívhangját, az anyai erekben áramló vér lüktetését, a belek korgását, és a külvilág zajai is beszűrődnek hozzá , hallja az anya és a családtagok hangját a baba megismeri, megérzi azt, ha hozzá beszélnek. Szoros összeköttetésben van az édesanyával, megérzi a hangulatát, dühét, csalódását, kétségbeesését, minden érzését. Ha a negatív érzések nem tartósak, akkor nem hat ki, de ha tartósan fennállnak, sajnos kihatnak a babára is!
Azok a kismamák akik énekelnek a babának, szülés után sokkal könnyebben megtudják nyugtatni a babát azokkal az énekekkel.
Az anya-gyermek kapcsolat kialakítása nagyon fontos a szülést követő napokban, hetekben. ha ez valamilyen okból nem történik meg, nem alakulhat ki bensőséges viszony kettejük között, hiszen a baba ilyen esetekben is érzi a gondoskodást, a felé irányuló szeretetet.
A gyermek az első hét évében a szülők, de főleg az anya rezgései alapján tájékozódik. Az első hét év az anyai minták, hét éves kor után az apai mintákat veszik át, tanulják meg.
Érzékelik a szülők közti szeretet, de a feszültséget, haragot, szomorúságot, hiányérzetet is. Ezért ha egészséges gyermeket szeretnénk, legyünk boldogok, kiegyensúlyozottak, és vidámak, szeressük magunkat, egymást, gyermekünket.
A szülő mintát mutat viselkedéssel, szavakkal, gondolkodással, érzelmekkel.
Ha a gyerek azt érzi, hogy az anya erején felül teljesít a munkahelyen, de mivel otthon is sok terhet visz, folyamatosan fáradt, kimerült, de félti a munkahelyét, ezért nem akar otthon maradni, a gyermek megbetegszik, hogy otthon maradhasson, meggyógyuljon, figyeljen magára.
A gyermek a szülő problémáját tükrözi, ezért a megoldáshoz a betegség megértése vezet. Ha a gyermekkel van akár fizikai akár lelki probléma, először a szőlőben, de főleg az édesanyában kell megkeresni a probléma gyökerét. Ha anya rendben van, a gyermek is meggyógyul!
Sokszor előbukkan a bepisilés , ami egyértelműen a szorongásra hívja fel a figyelmet, a bekakilás pedig a tehetetlenség érzetét szimbolizálja.
ha a betegség jelentésével foglalkozunk, mint ebben az esetben az anya szorongásával, akkor a gyermeknél is elmúlik a bepisilés anélkül, hogy bármit is tettünk volna a gyermekkel.
Ha rájövünk a betegségek jelentésére, és megoldjuk, a betegség, spontán, gyógyszerek nélkül eltűnnek!
Mivel önmagunkkal nem vagyunk hajlandók úgy törődni, ezért a gyermekünk felvállalja, és ezzel tanít bennünket arra, hogy vegyük komolyabban az élet problémáit!
Sokan már attól a pillanattól kezdve elkezdenek a babához beszélni, amikor megtudják várandósak, de vannak akik csak a magzatmozgást követően. Mivel a baba hallja az anya szívhangját, az anyai erekben áramló vér lüktetését, a belek korgását, és a külvilág zajai is beszűrődnek hozzá , hallja az anya és a családtagok hangját a baba megismeri, megérzi azt, ha hozzá beszélnek. Szoros összeköttetésben van az édesanyával, megérzi a hangulatát, dühét, csalódását, kétségbeesését, minden érzését. Ha a negatív érzések nem tartósak, akkor nem hat ki, de ha tartósan fennállnak, sajnos kihatnak a babára is!
Azok a kismamák akik énekelnek a babának, szülés után sokkal könnyebben megtudják nyugtatni a babát azokkal az énekekkel.
Az anya-gyermek kapcsolat kialakítása nagyon fontos a szülést követő napokban, hetekben. ha ez valamilyen okból nem történik meg, nem alakulhat ki bensőséges viszony kettejük között, hiszen a baba ilyen esetekben is érzi a gondoskodást, a felé irányuló szeretetet.
A gyermek az első hét évében a szülők, de főleg az anya rezgései alapján tájékozódik. Az első hét év az anyai minták, hét éves kor után az apai mintákat veszik át, tanulják meg.
Érzékelik a szülők közti szeretet, de a feszültséget, haragot, szomorúságot, hiányérzetet is. Ezért ha egészséges gyermeket szeretnénk, legyünk boldogok, kiegyensúlyozottak, és vidámak, szeressük magunkat, egymást, gyermekünket.
A szülő mintát mutat viselkedéssel, szavakkal, gondolkodással, érzelmekkel.
Ha a gyerek azt érzi, hogy az anya erején felül teljesít a munkahelyen, de mivel otthon is sok terhet visz, folyamatosan fáradt, kimerült, de félti a munkahelyét, ezért nem akar otthon maradni, a gyermek megbetegszik, hogy otthon maradhasson, meggyógyuljon, figyeljen magára.
A gyermek a szülő problémáját tükrözi, ezért a megoldáshoz a betegség megértése vezet. Ha a gyermekkel van akár fizikai akár lelki probléma, először a szőlőben, de főleg az édesanyában kell megkeresni a probléma gyökerét. Ha anya rendben van, a gyermek is meggyógyul!
Sokszor előbukkan a bepisilés , ami egyértelműen a szorongásra hívja fel a figyelmet, a bekakilás pedig a tehetetlenség érzetét szimbolizálja.
ha a betegség jelentésével foglalkozunk, mint ebben az esetben az anya szorongásával, akkor a gyermeknél is elmúlik a bepisilés anélkül, hogy bármit is tettünk volna a gyermekkel.
Ha rájövünk a betegségek jelentésére, és megoldjuk, a betegség, spontán, gyógyszerek nélkül eltűnnek!
Mivel önmagunkkal nem vagyunk hajlandók úgy törődni, ezért a gyermekünk felvállalja, és ezzel tanít bennünket arra, hogy vegyük komolyabban az élet problémáit!
Hozzászólások