Babavállalás - A közös félelmek
Számtalan cikk és tanulmány szól arról, hogy az elmúlt száz év leforgása alatt milyen mértékben kitolódott a gyerekvállalás ideje mind a férfiak, mind a nők életkorát tekintve, s hogy ez milyen hatással lehet a társadalom egészére, illetve az egyes családok mindennapjaira. Furcsa ellentmondás tapasztalható a fiatalok környezetében is: manapság nagyobb megdöbbenést vált ki az, ha egy fiatal pár 20-22 évesen családot alapít, mint az, ha egy nő 30 évesen sem szült még gyereket, a pasik 35-40 éves korig kitolt kamaszéveiről meg nem is beszélve. Pedig mióta a Szex és New York véget ért, már a szingliség sem akkora divat, mint a 2000-es évek elején, egyre többen élnek lazább-kötöttebb párkapcsolatban - ám továbbra is gyerek nélkül. Mi okozhat mégis szorongást vagy időszakos elutasítást egy olyan pár életében, akik már 5-6 éve vagy akár egy évtizede is együtt vannak, sőt, együtt élnek?Félhetünk egy babától, amikor látszólag olyan helyes kis rózsaszín/égszínkék csomag? Vagy ha nem a babától, akkor mitől tartunk...?
1. Korai-e a baba? Az, hogy korai vagy nem, nyilván mindenkinél egyéni kérdés. Van, aki már 20 évesen érett, felelősségteljes felnőtt, és nem okoz gondot számára lemondani a hétvégi shoppingolásról a csajokkal, ha lány, vagy a haverokkal való sörözést is be tudja szorítani az esti és a hajnali etetés közé, ha pasi. Ezzel szemben vannak, akiket még 40 éves korukban is a frász tör ki a gondolatra, hogy pelenkázzanak, büfiztessenek, és valaki annyira rájuk legyen utalva, amennyire csak egy baba képes erre.
2. Honnan tudod, hogy eljött az idő? Jó kérdés, mivel nem lesz sem isteni kinyilatkoztatás, sem egy szuperbiztos vizsga, amely garantálná, hogy szülőként 100%-ig megfelelsz majd, a pároddal pedig tutira passzoltok egymáshoz minden élethelyzetben, és boldogságban élitek majd le a következő 60 évet, miközben tökéletes és vidám csemetéket nevelgettek a szivárvány alatt. Sőt, az igazi nagy titok, amit még sokan három gyerek mellett is alig-alig vallanak be az, hogy néha még akkor sincs fogalmad arról, hogy felkészültél-e mindenre, ha már ott ugrál körülötted a siserehad. De ne aggódj! Azzal, hogy egy percre megijedsz, nem azt mutatod, hogy alkalmatlan lennél az anyaságra/apaságra, hanem éppen ellenkezőleg: felméred a helyzetet teljes súlyával és érzed a dolgok felelősségét. Ha még előtte állsz, akkor van lehetőséged dönteni, ha viszont már ott a gyerkőc a kezedben, akkor se pánikolj be - szakíts időt magadra!
A jelszó: relax! Attól, hogy szülő lettél, még nem szűnt meg a világ, és nem kell magad rossz anyának/apának érezned azért, mert néha felnőttekkel is szeretnél beszélgetni, és nem csupán pelenkákról meg popsitörlésről a játszóteres anyukákkal. Keríts néha egy szabad órát, amikor kávézni mész, vagy csak bámulsz magad elé csendben (mondjuk, hogy meditálsz, mert az úgyis sokkal menőbben hangzik!). Egyrészt szuperül feltölt ez a kis én-idő, másrészt meglátod majd, hogy már az ötödik (na, jó, lehet, hogy csak a tizedik) percben hiányozni fognak az apróságok, és alig várod majd, hogy újra együtt legyetek - így valójában duplán profitáltok ezekből a szabad délutánokból!
3. És végül a piszkos anyagiak... Sokan kérdezik a baráti társaságokban elsőként gyereket vállaló szülőket, hogy mennyit gyűjtögettek, mielőtt belevágtak a bébi-témába. Jó, hogy nem az a kérdés, hogy mennyi hitelt kell felvenni hozzá... Nyilván van egy alapvető elképzelése mindenkinek arról, hogy milyen körülményeket szeretne biztosítani a gyerekének, de sok esetben ezek irreális elvárások magatokkal szemben, másrészt a babák a tizedét sem igénylik. Pánikszerű pénzgyűjtés helyett ezért sokkal jobban jártok, ha körbekérdezitek az ismerős szülőket, hogy ki melyik terméket ajánlja - a tapasztalat azt mutatja, hogy a legdrágább nem feltétlenül a legjobb minőség, illetve a tartósabb cuccok közül (hinta, kiságy, babakocsi stb.) mit tudnának kölcsönözni nektek. Másrészt az is nagy tanulság, hogy a babaholmik nagy részét nem a bébik igényeinek készítik, sokkal inkább a szülők szemeinek és elvárásainak, úgyhogy csak lassan a testtel, meg a pénztárcával. És ha végképp úgy érzitek, hogy kevés, amit nyújtani tudtok...? Mindig azt tartsátok szem előtt, hogy gyerekeknek semmi más nem olyan fontos, mint ti, a szülei. Ha ti jelen vagytok, és biztonságot sugároztok, akkor a kicsik kiegyensúlyozottak lesznek akkor is, ha nincs egy vagon játékuk. Amúgy meg 100-ból 97 baba szívesebben játszik egy ásványvizes palackkal meg három kaviccsal, mint a legújabb csili-vili műanyag borzalommal. (A maradék 3 alszik, eszik, esetleg a látogatóba érkező nagynéni szemét próbálja kibökni egy műanyag kiskanállal.)
Hozzászólások