Búcsú rituálé - így engedd el az elhunyt szeretteid
A ki nem mondott szavak, meg nem történt bocsánat kérések, elhallgatott vallomások, egyaránt visszatarthatják az embert attól, hogy végre tovább léphessen.
Az életünk során számtalanszor találkozunk az elengedéssel. Szakítások, felmondások, elszakadások. Ám egyik sem olyan fájdalmas, mint mikor egy szerettünktől kell örökké búcsút venni. Ilyenkor számtalan tényező az útjában állhat annak, hogy tovább lépjünk. Eszünkbe jut mennyi mindent nem tudtunk elmondani. Hogy nem tudtunk bocsánatot kérni, vagy éppen elmondani mennyire szerettük őt. Ezek a beragadt gondolatok, meghiúsult gesztusok korlátozóan hatnak ránk. Mennyivel könnyebb lenne, ha kimondhatnánk őket és célt érnének szavaink, érzelmeink. Erre nyújthat megoldást egy kis rituálé, melynek keretei között kinyithatjuk szívunk ajtaját, kiengedhetjük, ami benne van és ezután megkönnyebbülve búcsút vehetünk szerettünktől.
A rituáléhoz szükséges egy fehér gyertya, egy papír és egy toll. Csendesedj el, gyújtsd meg a fehér gyertyát és kezdj el írni. Vess le mindent a papírra, amit még szerettél volna elmondani a szeretettednek. Írhatsz olyan dolgokról is, melyek halála után történtek az életedben és szívesen megosztanád vele. Amint ez kész, hunyd le a szemed és képzeld el, ahogyan ott ül veled szemben és figyel rád, meghallgat téged. Nyisd ki a szemed és ennek tudatásban olvasd fel a neki írt levelet. Ha úgy érzed, hogy a levélben írtakon kívül, még mindig van benned, amit elmondanál, akkor megteheted. Mikor ezzel is végeztél, tedd a gyertya lángjába a levelet és engedd, hogy elégjen. A biztonság kedvéért érdemes egy üres konzerves dobozt oda készíteni, melybe belehelyezheted a papírt és megvárhatod, hogy elégjen. Ismét csukd be a szemed és lásd magad előtt, ahogy elbúcsúzol tőle. Köszönd meg jelenlétét, figyelmét és engedd útjára. A búcsúzás után nyisd ki a szemed, végy egy nagy levegőt és fújd el a gyertyát, vagy ha időd engedi, akkor várd meg, hogy teljesen leégjen.
(forrás: mysacredspace)
Az életünk során számtalanszor találkozunk az elengedéssel. Szakítások, felmondások, elszakadások. Ám egyik sem olyan fájdalmas, mint mikor egy szerettünktől kell örökké búcsút venni. Ilyenkor számtalan tényező az útjában állhat annak, hogy tovább lépjünk. Eszünkbe jut mennyi mindent nem tudtunk elmondani. Hogy nem tudtunk bocsánatot kérni, vagy éppen elmondani mennyire szerettük őt. Ezek a beragadt gondolatok, meghiúsult gesztusok korlátozóan hatnak ránk. Mennyivel könnyebb lenne, ha kimondhatnánk őket és célt érnének szavaink, érzelmeink. Erre nyújthat megoldást egy kis rituálé, melynek keretei között kinyithatjuk szívunk ajtaját, kiengedhetjük, ami benne van és ezután megkönnyebbülve búcsút vehetünk szerettünktől.
A rituáléhoz szükséges egy fehér gyertya, egy papír és egy toll. Csendesedj el, gyújtsd meg a fehér gyertyát és kezdj el írni. Vess le mindent a papírra, amit még szerettél volna elmondani a szeretettednek. Írhatsz olyan dolgokról is, melyek halála után történtek az életedben és szívesen megosztanád vele. Amint ez kész, hunyd le a szemed és képzeld el, ahogyan ott ül veled szemben és figyel rád, meghallgat téged. Nyisd ki a szemed és ennek tudatásban olvasd fel a neki írt levelet. Ha úgy érzed, hogy a levélben írtakon kívül, még mindig van benned, amit elmondanál, akkor megteheted. Mikor ezzel is végeztél, tedd a gyertya lángjába a levelet és engedd, hogy elégjen. A biztonság kedvéért érdemes egy üres konzerves dobozt oda készíteni, melybe belehelyezheted a papírt és megvárhatod, hogy elégjen. Ismét csukd be a szemed és lásd magad előtt, ahogy elbúcsúzol tőle. Köszönd meg jelenlétét, figyelmét és engedd útjára. A búcsúzás után nyisd ki a szemed, végy egy nagy levegőt és fújd el a gyertyát, vagy ha időd engedi, akkor várd meg, hogy teljesen leégjen.
(forrás: mysacredspace)
Hozzászólások