Hamarosan itt a nyár, ezzel együtt a darázsveszély!
Ahogy egyre melegszik az időjárás ilyenkor tavasszal, úgy bújnak elő rejtekhelyeikről a rovarok. Az emberek is egyre több időt töltenek a természetben, így a rovarokkal való találkozás elkerülhetetlen. A darázscsípés nemcsak kellemetlen, hanem potenciális veszélyforrás is…
Ki a természetbe!
A hosszú téli napok után alig várjuk a hétvégéket, hogy egyre több időt töltsünk a szabadban, ki-ki kirándulással, kertészkedéssel, szabadtéri játékkal vagy egyszerűen csak kiülve a városi cukrászda teraszára, élvezni a melengető napsugarakat. A tavasz és a nyár kellemes oldalai mellett számolnunk kell némi kellemetlenséggel is, ezek pedig a megjelenő rovarok, melyek legtöbbször csípéseikkel okoznak nehéz perceket számunkra. A legtöbb esetben a pillanatnyi fájdalomnál nagyobb problémát nem okoznak, de jó, ha tudunk arról is, mi a teendőnk, ha mégis nagyobb lenne a baj.
Darazsak és méhek
A szabadban a leggyakrabban a darazsak és a méhek okozhatnak riadalmat számunkra, ám ha helyesen járunk el velük, akkor nem fognak megcsípni minket, persze előfordulhat olyan eset, amikor vétlenek vagyunk a kellemetlen, csípéssel járó „találkozásban”.
Tudnunk kell, hogy szárazabb nyarakon a vízpartok fokozottan ki vannak téve a méhecskék és darazsak jelenlétének, hiszen ilyenkor ezek az állatok is szomjasak, így a vizes helyekre járnak inni. Ne ijedjünk meg tehát, ha a kerti tó vagy a medencénk környékén több méhet látunk, mint ami megszokott, ez egy teljesen természetes jelenség.
A legtöbb ember már gyerekkorában megtanulja, hogy mit nem szabad tenni a szabadban, nehogy megcsípjenek a méhek, a szülők ezt a tudást igyekeznek átadni mihamarabb gyermekeiknek. Csak emlékeztetőül: ha egy méhecske közel repül hozzánk, ne próbáljuk meg lecsapni, és ne hadonásszunk, csapkodjunk magunk körül. Ezt ugyanis a méhecske veszélynek érzékeli, és előfordulhat, hogy belénk csíp. A gyümölcsök, cukros, édes ételek illata vonzza a méheket, így a szabadban elfogyasztott ételekkel fokozottan legyünk körültekintőek, a megmaradt ételeket mindig csomagoljuk be zárható dobozba, szalvétába. Ha gyümölcsöt fogyasztunk, akkor vigyázzunk arra, nehogy egy méhecske a gyümölcsre szálljon, mi pedig véletlenül bekapjuk, hiszen ez az egyik legnagyobb veszélyforrás.
A darazsak és a méhek szúrása nem csupán fájdalmas, hanem az arra érzékeny egyéneknél súlyos szövődményekkel is járhat, Magyarországon a lakosság 2-3 %-a érintett a méhek szúrására adott allergiás reakcióban. Helyi tüneteket mindenkinek okoz a méhcsípés, ilyenek lehetnek a bőrpír, bőrduzzanat, égő, viszkető érzés, a súlyosabb esetben pedig különféle görcsök, ájulás, légzésbénulás is felléphet. Aki tudja magáról, hogy allergiás reakciókat vált ki nála a méhcsípés, tavasztól őszig mindig tartson magánál kalciumot, hogy azonnal cselekedni tudjon méhcsípés esetén és ne következzenek be a súlyosabb reakció jelei.
Ki a természetbe!
A hosszú téli napok után alig várjuk a hétvégéket, hogy egyre több időt töltsünk a szabadban, ki-ki kirándulással, kertészkedéssel, szabadtéri játékkal vagy egyszerűen csak kiülve a városi cukrászda teraszára, élvezni a melengető napsugarakat. A tavasz és a nyár kellemes oldalai mellett számolnunk kell némi kellemetlenséggel is, ezek pedig a megjelenő rovarok, melyek legtöbbször csípéseikkel okoznak nehéz perceket számunkra. A legtöbb esetben a pillanatnyi fájdalomnál nagyobb problémát nem okoznak, de jó, ha tudunk arról is, mi a teendőnk, ha mégis nagyobb lenne a baj.
Darazsak és méhek
A szabadban a leggyakrabban a darazsak és a méhek okozhatnak riadalmat számunkra, ám ha helyesen járunk el velük, akkor nem fognak megcsípni minket, persze előfordulhat olyan eset, amikor vétlenek vagyunk a kellemetlen, csípéssel járó „találkozásban”.
Direkt nem támadnak az emberre, csak abban az esetben, ha félelmet, veszélyt éreznek. Fészküket, kaptárjaikat a legjobb elkerülni, és ha rajzásukat tapasztaljuk, akkor a legjobb, amit tehetünk, ha szakembert hívunk, aki vagy méhész, és be tudja fogni őket, vagy darázsirtással foglalkozik, és elpusztítja őket. Sokszor olyan helyekre fészkelnek be, amely nehezen hozzáférhető és csak tetőbontással oldható meg az eltávolításuk. Tudnunk kell azt is, hogy a tűzoltók vagy a katasztrófavédelem emberei csak akkor hívhatók a méhek rajzása esetén, ha közvetlen emberélet van veszélyben.
Tudnunk kell, hogy szárazabb nyarakon a vízpartok fokozottan ki vannak téve a méhecskék és darazsak jelenlétének, hiszen ilyenkor ezek az állatok is szomjasak, így a vizes helyekre járnak inni. Ne ijedjünk meg tehát, ha a kerti tó vagy a medencénk környékén több méhet látunk, mint ami megszokott, ez egy teljesen természetes jelenség.
A legtöbb ember már gyerekkorában megtanulja, hogy mit nem szabad tenni a szabadban, nehogy megcsípjenek a méhek, a szülők ezt a tudást igyekeznek átadni mihamarabb gyermekeiknek. Csak emlékeztetőül: ha egy méhecske közel repül hozzánk, ne próbáljuk meg lecsapni, és ne hadonásszunk, csapkodjunk magunk körül. Ezt ugyanis a méhecske veszélynek érzékeli, és előfordulhat, hogy belénk csíp. A gyümölcsök, cukros, édes ételek illata vonzza a méheket, így a szabadban elfogyasztott ételekkel fokozottan legyünk körültekintőek, a megmaradt ételeket mindig csomagoljuk be zárható dobozba, szalvétába. Ha gyümölcsöt fogyasztunk, akkor vigyázzunk arra, nehogy egy méhecske a gyümölcsre szálljon, mi pedig véletlenül bekapjuk, hiszen ez az egyik legnagyobb veszélyforrás.
A darazsak és a méhek szúrása nem csupán fájdalmas, hanem az arra érzékeny egyéneknél súlyos szövődményekkel is járhat, Magyarországon a lakosság 2-3 %-a érintett a méhek szúrására adott allergiás reakcióban. Helyi tüneteket mindenkinek okoz a méhcsípés, ilyenek lehetnek a bőrpír, bőrduzzanat, égő, viszkető érzés, a súlyosabb esetben pedig különféle görcsök, ájulás, légzésbénulás is felléphet. Aki tudja magáról, hogy allergiás reakciókat vált ki nála a méhcsípés, tavasztól őszig mindig tartson magánál kalciumot, hogy azonnal cselekedni tudjon méhcsípés esetén és ne következzenek be a súlyosabb reakció jelei.
Hozzászólások