Kiderült, hogy a magyaroknak mennyire fontos a barátság
Az online kutatás szerint inni járunk össze a legszívesebben.
A NESCAFÉ és az Index végezte el azt a nem reprezentatív online kutatást, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magyaroknak mennyire fontos a barátság, hisznek-e a két nem közötti barátságban, és mennyire tartják a kapcsolatot a közösségi oldalakon.
A felmérés eredményéből kiderült, hogy a válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy a barátaival leginkább iszogatni szoktak, míg 14 százaléknál a közös étkezés jelenti a barátokkal töltött időt.
Meglepő módon a közös bulizást vagy koncertre járását csak a válaszadók 5 százaléka említette, míg kirándulni ennél is kevesebben (4 százalék) menne a barátokkal. A közös társasjátékozás, sportolás pedig csak 1-1 százalékot kapott. A válaszadók 18 százaléka más, a felsoroltak között nem szereplő, tevékenységet űz a leggyakrabban a barátaival.
A kutatás arra is kitért, hogy hogyan szerzünk barátunk. Ebből a szempontból a munkahely volt a legnépszerűbb, hiszen tízből hárman ott szerezték a legjobb barátokat. Az is kiderült, hogy 100 magyarból 16 a már meglévő barátokon keresztül szerez új ismerősöket.
A válaszadók 13 százaléka akkor ismerte meg a legtöbb barátját, amikor főiskolára járt, míg 10 százalék a középiskolás évek alatt. Az általános iskola esetében 100 válaszadóból 3 mondta azt, hogy ebben az időszakban sikerült leginkább szélesítenie a baráti körét. Az óvoda egyáltalán nem bizonyult olyan helynek, ahonnan említésre méltó mennyiségű barátokat szereztek volna.
Jellemzően 100-ból 9 magyar a szűkebb vagy a tágabb értelembe vett lakóhelyén ismerkedett meg a legtöbb barátjával, míg 5 százalék elsősorban az internetnek köszönheti a barátait.
Mint tudjuk, a barátságban nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb, ezért erre is kitért az online kutatás.
Ezt igazolja, hogy a felmérésben résztvevők nagyjából harmada (31%) vallotta, hogy a legjobb barátját 14 és 18 éves kora között ismerte meg, 100-ból 25-en pedig a középiskolában.
Az általános iskolás évek során, valamint 19-23 éves korban a válaszadók 23 százaléka (az iskolában 15 százalék), illetve 22 százaléka (a felsőoktatásban 14 százalék) ismerte meg azt a barátját, akivel a mai napig nagyon közel állnak egymáshoz.
Az is kiderült, hogy a magyarok elsősorban akkor fordulnak a legjobb barátokhoz, ha szabadidős tevékenységet keresnek. A kutatás résztvevői közük 31 százalék mondta ezt, míg 16 százalék az érzelmi életét, szerelmi ügyeit is kibeszéli a legjobb barátjával, ám a család, pénz, munka ritkán kerül szóba.
A barátokkal való kapcsolattartásra a legtöbb alany azt válaszolta, hogy leginkább digitális platformot használ. 100-ból 40 magyar a Facebook Messengerén, 19 százalék e-mailben, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék pedig a WhatsAppon érdeklődik a barátai iránt.
A rendszeres személyes kapcsolattartás csak a válaszadók 5 százalékára volt jellemző. Fontos azonban megjegyezni, hogy nagy eltérés figyelhető meg a résztvevők életkorában. A 40 év felettiek sokkal inkább telefonon (27 százalék) vagy e-mailben (29 százalék) keresték a barátokat.
A kamaszok (13-18 év közöttiek) maximum azért veszik a kezükbe a telefont, hogy azon lépjenek be valamelyik közösségi oldalra, amin keresztül beszélhetnek a barátokkal, hiszen több, mint kétharmaduk a Facebook Messengert használja erre a célra.
Köszönhetően a sokszínű nyelvünknek, különbséget teszünk a barátok és a haverok között. A kutatás szerint a válaszadók 33 százalékának 11-20 haverja van, míg 32 százaléknak 10 vagy kevesebb.
A barátinál lazább, de jó viszonyt 21 és 50 fő között a válaszadók 24 százaléka ápolt, míg 4 százalék 51-nél több, de 100-nál nem több emberrel volt ilyen a kapcsolata, 3 százalék pedig arról vallott, hogy 100-nál több haverja van.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogy kinek mennyi ismerőse van a Facebookon. Az válaszadók 30 százalékának 251-500 ismerőse volt. 21 százaléknak 101 és 250 között mozgott ez a szám. 14 százalék 500-750 embert jelölt be ismerősnek, vagy igazolt vissza, míg 700 és 1000 barátról 7 százalék számolt be.
A válaszadók 6 százalékának 1000-nél is több Facebook-ismerőse volt, de 12 százalék arról nyilatkozott, hogy egyáltalán nincs Facebook-oldala, esetleg a barátainak száma nem haladja meg a tízet a közösségi oldalon.
55 százalék 5 vagy annál kevesebb ismerőssel szokott beszélni a közösségi felületen. 27 százalék 6 és 10 közötti emberre ír rá, esetleg kommentál egy posztja alá. 12 százaléknak 11-20 emberrel van ilyen kapcsolata. 50-nél több emberrel csak a válaszadók 1 százaléka kommunikál a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren vagy egyéb közösségi felületeken.
A felmérés arra is kitért, hogy az online kapcsolattartás mélyít vagy sekélyessé tesz. A válaszadók 67 százaléka szerint a közösségi oldalak segítik a kapcsolattartást, de 30 százalék szerint a kommunikáció modern módszere elsekélyesít.
Minden ötödik magyar szerint az internetes kommunikáció segít elmélyíteni egy kapcsolatot. A kutatás résztvevőinek több, mint kétharmada (68 százalék) árulta el, hogy van olyan ismerőse, akivel csak így tudja tartani a kapcsolatot.
Akik nem utasították el a modern kommunikációt, leginkább a Facebookot használták. Ez 100-ból 61 magyarra volt igaz. 14 százalék inkább e-mailt használ, 11 százalék pedig Vibert. Az is kérdés volt, hogy a válaszadók szerint mennyi barátjuk lenne a közösségi oldalak nélkül.
Erre 19 százalék válaszolta azt, hogy kevesebb barátja lenne. Ezzel szemben 73 százalék úgy vélte, hogy nem változna a számuk, míg 8 százalék szerint több barátot szerezne a közösségi oldalak nélkül.
Az online kérdőív arra is kíváncsi volt, hogy a magyarok hisznek-e a férfi és nő közötti barátságban. Itt a válaszadók 74 százaléka gondolta úgy, hogy ez lehetséges, míg 26 százalék kételkedett. Ez az arány nemekre lebontva úgy nézett ki, hogy a férfiak 71, míg a nők 79 százaléka állította, hogy lehet barátság a két nem között.
A válaszadók 85 százaléka szerint az online ismeretségekből könnyen alakulhat ki barátság, esetleg szerelem. A résztvevők fele úgy gondolta, hogy a férfi-nő kapcsolatoknak jót tesznek az online lehetőségek, de csak addig, amíg ismerkedő fázisban vannak.
100-ból 30 magyar szerint az internet adta lehetőségek az ismerkedésben és a már kialakult kapcsolatban is hasznosak, de a válaszadók ötöde inkább úgy vélekedett, hogy az ilyesmiből semmi jó nem sülhet ki.
A válaszadók 57 százaléka szerint téma függő, hogy egy kérdésben a barátjára vagy inkább a szerelemére hallgat. 16 százalék a párja véleményét veszi figyelembe, míg 11 százalék a barátja szavára hallgat, 14 százalék pedig csak önmagára.
Arra a kérdésre, hogy kire bíznánk inkább a titkunkat, a válaszadók 28 százaléka a barátokat mondta, míg 24 százalék a szerelmét, de 35 százalék ezt is téma alapján döntené el. A nők fele a szerelmét, a másik fele pedig a legjobb barátját tisztelné meg a bizalmával. A férfiak 58 százaléka a barátját, 42 százaléka a párját avatná be a titkába.
(Forrás: divany.hu)
A NESCAFÉ és az Index végezte el azt a nem reprezentatív online kutatást, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magyaroknak mennyire fontos a barátság, hisznek-e a két nem közötti barátságban, és mennyire tartják a kapcsolatot a közösségi oldalakon.A felmérés eredményéből kiderült, hogy a válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy a barátaival leginkább iszogatni szoktak, míg 14 százaléknál a közös étkezés jelenti a barátokkal töltött időt.
Meglepő módon a közös bulizást vagy koncertre járását csak a válaszadók 5 százaléka említette, míg kirándulni ennél is kevesebben (4 százalék) menne a barátokkal. A közös társasjátékozás, sportolás pedig csak 1-1 százalékot kapott. A válaszadók 18 százaléka más, a felsoroltak között nem szereplő, tevékenységet űz a leggyakrabban a barátaival.
A kutatás arra is kitért, hogy hogyan szerzünk barátunk. Ebből a szempontból a munkahely volt a legnépszerűbb, hiszen tízből hárman ott szerezték a legjobb barátokat. Az is kiderült, hogy 100 magyarból 16 a már meglévő barátokon keresztül szerez új ismerősöket.
A válaszadók 13 százaléka akkor ismerte meg a legtöbb barátját, amikor főiskolára járt, míg 10 százalék a középiskolás évek alatt. Az általános iskola esetében 100 válaszadóból 3 mondta azt, hogy ebben az időszakban sikerült leginkább szélesítenie a baráti körét. Az óvoda egyáltalán nem bizonyult olyan helynek, ahonnan említésre méltó mennyiségű barátokat szereztek volna.
Jellemzően 100-ból 9 magyar a szűkebb vagy a tágabb értelembe vett lakóhelyén ismerkedett meg a legtöbb barátjával, míg 5 százalék elsősorban az internetnek köszönheti a barátait.
Mint tudjuk, a barátságban nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb, ezért erre is kitért az online kutatás.
Ennek alapján a magyarok a középiskolás éveik alatt szerezték a minőségi barátságokat.
Ezt igazolja, hogy a felmérésben résztvevők nagyjából harmada (31%) vallotta, hogy a legjobb barátját 14 és 18 éves kora között ismerte meg, 100-ból 25-en pedig a középiskolában.
Az általános iskolás évek során, valamint 19-23 éves korban a válaszadók 23 százaléka (az iskolában 15 százalék), illetve 22 százaléka (a felsőoktatásban 14 százalék) ismerte meg azt a barátját, akivel a mai napig nagyon közel állnak egymáshoz.
Az is kiderült, hogy a magyarok elsősorban akkor fordulnak a legjobb barátokhoz, ha szabadidős tevékenységet keresnek. A kutatás résztvevői közük 31 százalék mondta ezt, míg 16 százalék az érzelmi életét, szerelmi ügyeit is kibeszéli a legjobb barátjával, ám a család, pénz, munka ritkán kerül szóba.A barátokkal való kapcsolattartásra a legtöbb alany azt válaszolta, hogy leginkább digitális platformot használ. 100-ból 40 magyar a Facebook Messengerén, 19 százalék e-mailben, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék pedig a WhatsAppon érdeklődik a barátai iránt.
A rendszeres személyes kapcsolattartás csak a válaszadók 5 százalékára volt jellemző. Fontos azonban megjegyezni, hogy nagy eltérés figyelhető meg a résztvevők életkorában. A 40 év felettiek sokkal inkább telefonon (27 százalék) vagy e-mailben (29 százalék) keresték a barátokat.
A kamaszok (13-18 év közöttiek) maximum azért veszik a kezükbe a telefont, hogy azon lépjenek be valamelyik közösségi oldalra, amin keresztül beszélhetnek a barátokkal, hiszen több, mint kétharmaduk a Facebook Messengert használja erre a célra.
Köszönhetően a sokszínű nyelvünknek, különbséget teszünk a barátok és a haverok között. A kutatás szerint a válaszadók 33 százalékának 11-20 haverja van, míg 32 százaléknak 10 vagy kevesebb.
A barátinál lazább, de jó viszonyt 21 és 50 fő között a válaszadók 24 százaléka ápolt, míg 4 százalék 51-nél több, de 100-nál nem több emberrel volt ilyen a kapcsolata, 3 százalék pedig arról vallott, hogy 100-nál több haverja van.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogy kinek mennyi ismerőse van a Facebookon. Az válaszadók 30 százalékának 251-500 ismerőse volt. 21 százaléknak 101 és 250 között mozgott ez a szám. 14 százalék 500-750 embert jelölt be ismerősnek, vagy igazolt vissza, míg 700 és 1000 barátról 7 százalék számolt be.A válaszadók 6 százalékának 1000-nél is több Facebook-ismerőse volt, de 12 százalék arról nyilatkozott, hogy egyáltalán nincs Facebook-oldala, esetleg a barátainak száma nem haladja meg a tízet a közösségi oldalon.
55 százalék 5 vagy annál kevesebb ismerőssel szokott beszélni a közösségi felületen. 27 százalék 6 és 10 közötti emberre ír rá, esetleg kommentál egy posztja alá. 12 százaléknak 11-20 emberrel van ilyen kapcsolata. 50-nél több emberrel csak a válaszadók 1 százaléka kommunikál a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren vagy egyéb közösségi felületeken.
A felmérés arra is kitért, hogy az online kapcsolattartás mélyít vagy sekélyessé tesz. A válaszadók 67 százaléka szerint a közösségi oldalak segítik a kapcsolattartást, de 30 százalék szerint a kommunikáció modern módszere elsekélyesít.
Minden ötödik magyar szerint az internetes kommunikáció segít elmélyíteni egy kapcsolatot. A kutatás résztvevőinek több, mint kétharmada (68 százalék) árulta el, hogy van olyan ismerőse, akivel csak így tudja tartani a kapcsolatot.
Akik nem utasították el a modern kommunikációt, leginkább a Facebookot használták. Ez 100-ból 61 magyarra volt igaz. 14 százalék inkább e-mailt használ, 11 százalék pedig Vibert. Az is kérdés volt, hogy a válaszadók szerint mennyi barátjuk lenne a közösségi oldalak nélkül.
Erre 19 százalék válaszolta azt, hogy kevesebb barátja lenne. Ezzel szemben 73 százalék úgy vélte, hogy nem változna a számuk, míg 8 százalék szerint több barátot szerezne a közösségi oldalak nélkül.
Az online kérdőív arra is kíváncsi volt, hogy a magyarok hisznek-e a férfi és nő közötti barátságban. Itt a válaszadók 74 százaléka gondolta úgy, hogy ez lehetséges, míg 26 százalék kételkedett. Ez az arány nemekre lebontva úgy nézett ki, hogy a férfiak 71, míg a nők 79 százaléka állította, hogy lehet barátság a két nem között.
A válaszadók 85 százaléka szerint az online ismeretségekből könnyen alakulhat ki barátság, esetleg szerelem. A résztvevők fele úgy gondolta, hogy a férfi-nő kapcsolatoknak jót tesznek az online lehetőségek, de csak addig, amíg ismerkedő fázisban vannak.100-ból 30 magyar szerint az internet adta lehetőségek az ismerkedésben és a már kialakult kapcsolatban is hasznosak, de a válaszadók ötöde inkább úgy vélekedett, hogy az ilyesmiből semmi jó nem sülhet ki.
A válaszadók 57 százaléka szerint téma függő, hogy egy kérdésben a barátjára vagy inkább a szerelemére hallgat. 16 százalék a párja véleményét veszi figyelembe, míg 11 százalék a barátja szavára hallgat, 14 százalék pedig csak önmagára.
Arra a kérdésre, hogy kire bíznánk inkább a titkunkat, a válaszadók 28 százaléka a barátokat mondta, míg 24 százalék a szerelmét, de 35 százalék ezt is téma alapján döntené el. A nők fele a szerelmét, a másik fele pedig a legjobb barátját tisztelné meg a bizalmával. A férfiak 58 százaléka a barátját, 42 százaléka a párját avatná be a titkába.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások