Maximalizmus – Miért ölhet meg?
Nagyobb eséllyel lesz az öngyilkos, aki mindig a tökéletességre törekszik.
Gordon Flett, az új tanulmány szerzője leírta, hogy a maximalizmus sok átlagembernek csak annyit jelent, hogy valaki sok eredményt ér el az életében, és az eszükbe sem jut, hogy ez az életforma mennyire pusztító lehet. A maximalisták számára a rendezett külsőség csak látszat, és csalóknak, imposztoroknak érzik magukat, ami nagyon le tudja őket meríteni.
Elizabeth Lombardo, PhD, klinikai pszichológus, és több témába vágó könyv szerzője, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen emberekben ott rejlik a mindent-vagy-semmit gondolkodás, ami mögött ott van a hibázástól való bénító félelem. Emellett a maximalisták csak akkor hiszik, hogy jó emberek, ha újabb és újabb dolgokat tudnak elérni.
Mivel tökéletes senki sem lehet, ezért szomorú látni, hogy a maximalistákat milyen rossz helyre tudja juttatni a gondolkodásmódjuk. A férfiak esetében például négyszer gyakoribb az öngyilkosság, mint a nők esetében, pedig a gyengébbik nem hajlamosabb a maximalizmusra.
Mindennek más negatív hatásai is vannak. Az anorexiások például legalább annyira küszködhetnek a mindent-vagy-semmit gondolkodással, mint a túlsúlyosok, mert ők úgy gondolhatják, hogy nem tökéletesek, ha esznek egy süteményt, ezért esznek még egyet. Mivel ennek nincs vége, ezért ez tényleg mindent vagy semmit helyzet.
A maximalistáknál nagyobb eséllyel jelentkezhet krónikus vagy megmagyarázhatatlan kimerültség vagy a fibromyalgiához hasonló fájdalomszindrómák, mert ezek az emberek úgy érzik, nincs idejük arra, hogy önmagukkal foglalkozzanak. Ez a gondolkodás kezelhetetlen mennyiségű stresszt okoz, aminek a következménye lehet a szívbetegségektől kezdve az IBS gyomorpanaszokig számos probléma.
Hogyan lehet segíteni a maximalistáknak?
Ennek több megközelítése is létezik. Először is, egy maximalistának sosem szabad azt mondani, hogy „úgysem kell tökéletesnek lennie”, mert ez a legrosszabb, amit mondhatnak neki. Ehelyett azt kell kihangsúlyozni, hogy mit szeretnek benne, mik az erősségei. Ezekkel egyszerűbb átvezetni őket egy problémás helyzeten.
A maximalisták emellett imádják a „kell” szót. Amikor egy maximalista azt mondja, hogy „Nekem kell a legjobbnak lennem!”, akkor vissza kell kérdezni, hogy miért kellene neki a legjobbnak lennie, tehát más perspektívában kell megmutatni nekik az adott helyzetet.
Amennyiben a maximalisták a „mindent vagy semmit”-ből, a „semmit” felé hajlanak, akkor számukra is létezik megoldás. Ők a hibáktól a félnek. Ezt fel lehet oldani azzal, hogy megmutatják nekik a hibát, majd feldobják arra a megoldásokat.
Amennyiben például egy maximalista azt mondja, hogy szeretne edzeni, de nincs rá ideje, akkor fel kell neki vetni, hogy mit von le abból, hogy sosincs ideje, és mit tud ebből tanulni.
(Forrás: hazipatika.com)
Gordon Flett, az új tanulmány szerzője leírta, hogy a maximalizmus sok átlagembernek csak annyit jelent, hogy valaki sok eredményt ér el az életében, és az eszükbe sem jut, hogy ez az életforma mennyire pusztító lehet. A maximalisták számára a rendezett külsőség csak látszat, és csalóknak, imposztoroknak érzik magukat, ami nagyon le tudja őket meríteni.Elizabeth Lombardo, PhD, klinikai pszichológus, és több témába vágó könyv szerzője, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen emberekben ott rejlik a mindent-vagy-semmit gondolkodás, ami mögött ott van a hibázástól való bénító félelem.
Mivel tökéletes senki sem lehet, ezért szomorú látni, hogy a maximalistákat milyen rossz helyre tudja juttatni a gondolkodásmódjuk. A férfiak esetében például négyszer gyakoribb az öngyilkosság, mint a nők esetében, pedig a gyengébbik nem hajlamosabb a maximalizmusra.
Mindennek más negatív hatásai is vannak. Az anorexiások például legalább annyira küszködhetnek a mindent-vagy-semmit gondolkodással, mint a túlsúlyosok, mert ők úgy gondolhatják, hogy nem tökéletesek, ha esznek egy süteményt, ezért esznek még egyet. Mivel ennek nincs vége, ezért ez tényleg mindent vagy semmit helyzet.
A maximalistáknál nagyobb eséllyel jelentkezhet krónikus vagy megmagyarázhatatlan kimerültség vagy a fibromyalgiához hasonló fájdalomszindrómák, mert ezek az emberek úgy érzik, nincs idejük arra, hogy önmagukkal foglalkozzanak. Ez a gondolkodás kezelhetetlen mennyiségű stresszt okoz, aminek a következménye lehet a szívbetegségektől kezdve az IBS gyomorpanaszokig számos probléma.
Hogyan lehet segíteni a maximalistáknak?Ennek több megközelítése is létezik. Először is, egy maximalistának sosem szabad azt mondani, hogy „úgysem kell tökéletesnek lennie”, mert ez a legrosszabb, amit mondhatnak neki. Ehelyett azt kell kihangsúlyozni, hogy mit szeretnek benne, mik az erősségei. Ezekkel egyszerűbb átvezetni őket egy problémás helyzeten.
A maximalisták emellett imádják a „kell” szót. Amikor egy maximalista azt mondja, hogy „Nekem kell a legjobbnak lennem!”, akkor vissza kell kérdezni, hogy miért kellene neki a legjobbnak lennie, tehát más perspektívában kell megmutatni nekik az adott helyzetet.
Amennyiben a maximalisták a „mindent vagy semmit”-ből, a „semmit” felé hajlanak, akkor számukra is létezik megoldás. Ők a hibáktól a félnek. Ezt fel lehet oldani azzal, hogy megmutatják nekik a hibát, majd feldobják arra a megoldásokat.
Amennyiben például egy maximalista azt mondja, hogy szeretne edzeni, de nincs rá ideje, akkor fel kell neki vetni, hogy mit von le abból, hogy sosincs ideje, és mit tud ebből tanulni.
(Forrás: hazipatika.com)
Hozzászólások