Miért nem tudnak igazán boldogok lenni az intelligens emberek?

Hat ok miatt érezhetik bizonytalanak, szomorúnak, magányosnak magukat az átlagosnál okosabbak.Néha a tudatlanság áldás, legalábbis ezt bizonyíthatja az, ha egy intelligens ember annak ellenére nem tud teljesen boldog lenni, hogy egészséges, van munkája, amit szeret, de anyagilag és magánéletileg sem panaszkodhat.

Az egyik honlap most megpróbálta összeszedni azokat az okokat, amelyek miatt az intelligens emberek magányosak, szomorúak, bizonytalanok, pedig mindenük megvan, hogy boldogoknak érezzék magukat.

Sokan szenvednek pszichológiai problémáktól a magas IQ-val rendelkezők közül: Több tanulmány talált összefüggést a magas IQ és a pszichológiai rendellenességek (például szorongás, bipolarizmus) között.

Azt, hogy ezek a briliáns elme mellékhatásai-e, még a tudomány dolga kideríteni, ám az gyanítható, hogy lehet valamiféle összefüggés. Az intelligens emberek a depresszióra is hajlamosak, hiszen könnyen elszomoríthatja magát az, aki mindig az élet nagy dolgain, a halálon és a lét értelmén gondolkodik, ez pedig depresszióhoz vezethet.

Az intelligens emberek magasra helyezik a lécet: Az okos emberek tisztában vannak azzal, hogy mit akarnak, ennél kevesebbel pedig nem hajlandóak beérni, függetlenül attól, hogy pontosan miről van szó. Ebből következik, hogy számukra nehéz feladat az, hogy elégedettek legyenek önmagukkal, a teljesítményükkel és a kapcsolataikkal.

A nagyon okos személyeket gyakran nem nevezhetjük praktikusnak, a világképük pedig kissé idealisztikus, emiatt sokszor kénytelenek szembesülni azzal, hogy a világ nem teljesen olyan, mint képzelik, ezt pedig csalódásként élik meg.

Nem elég a valóság: Azok az emberek, akik túlságosan intelligensek, egyszerűen nem tudnak megpihenni, illetve arra gondolni, hogy most minden szép és jó, nem tudják élvezni az apró dolgokat. Ennek az oka valószínűleg az, hogy számukra unalmas a valóság egyértelműsége. Ők különlegességre, fantasztikumra, örökkévalóságra vágynak.

Ha éreztük már úgy, hogy egy másik korban vagy bolygón kellene élnünk, akkor képzeljük el, hogy a nagyon okos emberek folyamatosan úgy érzik, hogy nem tartoznak ide. Úgy nehéz lenne boldognak lenni, ha állandóan elvágyódik az ember.Az intelligens emberek túlelemeznek mindent: A magas IQ-val megáldott emberekre jellemző, hogy mindig túlagyalják a dolgokat, és mindenre keresik a magyarázatot. Ez gyakran fárasztó, főleg abban az esetben, ha az eredmény negatív és frusztráló.

Itt mutatkozik meg csak igazán, hogy a tudatlanság néha igazi áldás, hiszen minél kevesebbet tud valaki, annál inkább gondatlan, boldog. Ha mindig képes valaki meglátni mások igazi arcát, akkor nagyot lehet csalódni a világban.

Aki filozofikus magasságokba emelkedik, globális dolgokon és az élet örök kérdésein rágódik, annak bizony nincs könnyű, boldog élete.

A mély beszélgetések és a megértés hiánya: Az egyik legjobb dolog a világon az, ha van, aki megérti azt, amiről beszélünk. Nagyon megnyugtató, ha egy hozzánk hasonlóan gondolkodó személlyel ülhetünk le egy csendes helyen, ahol elmélyülten beszélgethetünk, megértik az ötletünket, osztoznak a véleményünkben.

Ilyen élményben ritkán van részük az intelligens embereknek, emiatt sokan magányosnak érzik magukat, és az jár a fejükben, hogy nincs a világon senki, aki megértené, értékelné őket. Mára tudományosan igazolt tény, hogy a magasabb IQ-val rendelkező személyeknek sokkal kevesebb társas kapcsolatra van szükségük, mint az átlagos IQ-val rendelkező embereknek.

Ez nem jelenti azt, hogy az okosabbaknak nincs szüksége társas kapcsolatokra, jó beszélgetésekre, ugyanis arról van szó, hogy ők nem az időjárásról, az ételekről és a hétvégi buliról akarnak csevegni, hanem lenyűgöző, jelentőségteljes dolgokról szeretnének diskurálni.

Sajnos a mai rohanó világban egyre kevesebbszer lehet komoly beszélgetést folytatni, tehát nincs könnyű dolga az intelligens embereknek.Az intelligens emberek szigorúbbak saját magukkal szemben: Az is okozhat boldogtalanságot, hogy az intelligens emberek túlságosan szigorúak önmagukkal szemben. Ez nem csak azt jelenti, hogy a munkájuk, hibájuk miatt szidják magukat, hanem azt is, hogy alaposan kielemzik minden lépésüket.

Már-már úgy tűnhet, hogy az okosabb emberek addig boncolgatják a tetteiket, amíg nem találnak egy hibát magukban. Ez ahhoz hasonlít, amikor este az ágyban gondolkodunk, és eszünkbe jut egy régi dolog, majd azt vesszük észre, hogy már azon agyalunk, hogy mit kellett volna akkor tennünk, másképpen csinálnunk.

Ezek a pillanatok alaposan tönkre tudják tenni az ember hangulatát, ezt pedig az intelligens emberek jól tudják, mert gyakran bűntudatot, elégedetlenséget, rosszkedvet éreznek, ha hibát találtak magukban, a tetteikben.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)