Nejlonzacskó-mentes világnap
Július 3-a a környezetvédelem egyik tényezőjére hívja fel a figyelmet.
Néhány évvel ezelőtt szinte minden vásárláskor adtak nejlonzacskót. Ezek nagy része nem került újra hasznosításra. Mára ez a helyzet kicsit változott. Van, ahol fizetni kell érte. Így a vásárlók már meggondolják, hogy valóban szükségük van-e egy újabb nejlonzacskóra, érdemes-e pénzt adni érte. A tudatos vásárlás egyre terjed, a zacskó az egyik fontos eleme.
A nejlonzacskónak - anyagától függően - akár négyszáz évig is eltarthat a lebomlása, a lebomló részek pedig károsítják az élővilágot. Gyártásakor pedig szén-dioxid szabadul fel.
Havonta körülbelül 38 milliárd darab nejlonzacskót bocsátanak ki a világon, azaz napi 500 milliót. Ebből Magyarországon közel egymilliót fogyasztanak naponta. Egy átlagos európai ember 500 darab nejlonszatyrot használ el egy év alatt. A világ műanyag zacskóinak 80 százaléka az USA-ban és Európa nyugati felében kerül felhasználásra. Ezek egynegyedét Ázsiában gyártják.
Népszerűségéhez nemcsak ingyenessége, hanem kis súlya, vízállósága, könnyű hordozhatósága is hozzájárult.
A műanyag szatyrok az Amerikai Egyesült Államokból indultak hódító útjukra. 1957-ben a kenyér, a szendvics és a gyümölcsök csomagolásának és eladásának megkönnyítésére kezdték forgalmazni nagyobb mennyiségben.
Az évek múlásával bővült felhasználási körük: a hatvanas években a műanyag szemeteszsákok terjedtek el. A hetvenes években pedig a papírzacskókat egyre több helyen váltották fel a vékony falú műanyag zacskók.
Alapanyaga nyersolaj és gázok.
Legnagyobb probléma a műanyag zacskókkal az, hogy többségük még a lerakókig sem jut el, nem tud részt venni az újrahasznosítási ciklusban. A kis súlyú zacskók könnyen elszállnak, nemcsak a környezet elcsúfítva, hanem komoly veszélyt jelent a madarakra, fulladást okozva.
A gyártók biológiailag lebomló zacskók piacra dobásával is próbálkoznak, amelyek alapanyaga kukorica és burgonya. Jelenlegi technológiával gyártásuk drágább, mint a polietilén társaiké.
Kísérletekben, kampányokban, kezdeményezésekben nincs hiány. Magyarországon 2005-ben jelentősen emelték a műanyagszatyrok termékdíját. Nem kell fizetni, ha a termék "Környezetbarát termék" védjeggyel ellátott.
Másfajta megoldás a visszaváltható szatyor. Érdemes a zacskókat újrahasznosítani, például a bevásárláskor kapott zacskót szemetesként használni, de a kreativitásnak nincs határa.
Lényeg a környezetvédelem, az energiatakarékosság.
www.felsofokon.hu
Néhány évvel ezelőtt szinte minden vásárláskor adtak nejlonzacskót. Ezek nagy része nem került újra hasznosításra. Mára ez a helyzet kicsit változott. Van, ahol fizetni kell érte. Így a vásárlók már meggondolják, hogy valóban szükségük van-e egy újabb nejlonzacskóra, érdemes-e pénzt adni érte. A tudatos vásárlás egyre terjed, a zacskó az egyik fontos eleme.A nejlonzacskónak - anyagától függően - akár négyszáz évig is eltarthat a lebomlása, a lebomló részek pedig károsítják az élővilágot. Gyártásakor pedig szén-dioxid szabadul fel.
Havonta körülbelül 38 milliárd darab nejlonzacskót bocsátanak ki a világon, azaz napi 500 milliót. Ebből Magyarországon közel egymilliót fogyasztanak naponta. Egy átlagos európai ember 500 darab nejlonszatyrot használ el egy év alatt. A világ műanyag zacskóinak 80 százaléka az USA-ban és Európa nyugati felében kerül felhasználásra. Ezek egynegyedét Ázsiában gyártják.
Népszerűségéhez nemcsak ingyenessége, hanem kis súlya, vízállósága, könnyű hordozhatósága is hozzájárult.
A műanyag szatyrok az Amerikai Egyesült Államokból indultak hódító útjukra. 1957-ben a kenyér, a szendvics és a gyümölcsök csomagolásának és eladásának megkönnyítésére kezdték forgalmazni nagyobb mennyiségben.
Az évek múlásával bővült felhasználási körük: a hatvanas években a műanyag szemeteszsákok terjedtek el. A hetvenes években pedig a papírzacskókat egyre több helyen váltották fel a vékony falú műanyag zacskók.
Alapanyaga nyersolaj és gázok.
Legnagyobb probléma a műanyag zacskókkal az, hogy többségük még a lerakókig sem jut el, nem tud részt venni az újrahasznosítási ciklusban. A kis súlyú zacskók könnyen elszállnak, nemcsak a környezet elcsúfítva, hanem komoly veszélyt jelent a madarakra, fulladást okozva.
A gyártók biológiailag lebomló zacskók piacra dobásával is próbálkoznak, amelyek alapanyaga kukorica és burgonya. Jelenlegi technológiával gyártásuk drágább, mint a polietilén társaiké.
Kísérletekben, kampányokban, kezdeményezésekben nincs hiány. Magyarországon 2005-ben jelentősen emelték a műanyagszatyrok termékdíját. Nem kell fizetni, ha a termék "Környezetbarát termék" védjeggyel ellátott.
Másfajta megoldás a visszaváltható szatyor. Érdemes a zacskókat újrahasznosítani, például a bevásárláskor kapott zacskót szemetesként használni, de a kreativitásnak nincs határa.
Lényeg a környezetvédelem, az energiatakarékosság.
www.felsofokon.hu
Hozzászólások