Szülő - gyermek viszony- apa-lánya kapcsolati következmények
Egy kislány életében az első férfi az apa. Ez a kapcsolati minta kihat majd a lánygyermek egész életére, ennek értelmében igencsak lényeges milyen is az apa.
A lányok életében befolyással lesz az apai kapcsolatuk az önbizalmukra, az énképükre, a magabiztosságukra, a nőiességükre, sőt a párválasztásukra is. Arra is hatással lesz, hogy az életben hogyan küzd meg a kihívásokkal, mennyire fog bízni a férfiakban. Tehát igen széles skálán mozog az, amiért egy apa felelős.
Amit egy apa közvetít felénk, abból hisszük el önmagukról, hogy képesek vagyunk-e dolgokat elvégezni és hogyan. Ha sok a dicsérő szó, kialakul egy magabiztosság és az önmagunkba vetett hit, ennek ellenkezőjénél, ha sok negatív kritikával illet az apa, elülteti a mindenre képtelenség magjait az önértékelés talajában.
Ahogyan az apa bánik a lányával az később, a tudatalattiban is befolyásolja a párválasztást, hiszen ugyanazt a bánásmódot keresik majd a lányok a férfiakban, amelyet már az apától megszokhattak. Ez következésképp lehet pozitív vagy negatív, ha például abban nő fel a gyerek, hogy az apja nem méltón bánt vele, az ilyen romboló típusú férfikhoz kezd vonzódni, egészen addig míg fel nem dolgozza a gyerekkori traumáit, akár szakmai segítséggel.
Az is meghatározó ahogyan az apa az anyával viselkedett, amit látott a kisgyermek, az lesz számára egyfajta minta, ami szintén beépül a tudatalattijába. Összességében a teljes családi- microkörnyezetet érdemes vizsgálni, beleértve tehát az anyát is, ahhoz, hogy megtudjuk mit hordoz mintaként magával egy gyermek, ezek nagyon mélyen bevésődnek, sokszor a traumák, a negatív viselkedési minták rögzülése igen nehezen hozható felszínre, és hosszú terápia, önismereti munka elvégzését követően lehet egészséges mentális felnőtt a sérült gyermekből.
Szerencsés esetben szoros apa-lánya viszony következtében, a lány egy egészséges párkapcsolatot képes létrehozni felnőtt korában, illetve megtudja húzni a határait a párválasztás során, amely kiküszöböli a számára nem méltó és nem kielégítő partnerkapcsolatok fenntartását. Ebben az esetben a lány magabiztos felnőtt lesz, aki nem tart a visszautasítástól, képes bizalmi viszont felépíteni partnereivel, tudja képviselni a saját álláspontját egy vita során, őszintén el tudja mondani az érzéseit, illetve kiáll önmagáért.
Nagyon szerencsések a gyermekek, ha egy egészséges mentális állapotú szülő nevelését, szeretetét, viselkedésmódját kapják,élik meg, de sajnos az esetek többségében nem ez a jellemző. Általában ez a gyermek felnőtté válása következében és sorozatos kudarcélményei tudatos vizsgálata esetleges szakmai segítő segítségével kerül felszínre.
Amennyiben apa vagy anya nem vett részt a gyermek nevelésében fizikailag vagy lelkileg ez súlyos csorbát ejt a gyermek lelkén. Ebben az esetben is a párkapcsolatban, kötődési problémákon lesz ez később látható már felnőtt korban. Az ilyen személyek küzdenek szeretetéhséggel, nem gondolják magukról viszont, hogy méltóak mások önzetlen szeretetére, önértékelésük alacsony, lelkileg labilisak.
Nyilván egy felnőtt ember is megfelelő módszerekkel tudja kezelni és rendbe hozni az elszenvedett sérelmeit, berögződéseit, viszont az lenne a legjobb, ha még gyerekkorban vagy a baba tervezéskor tudatosak és mentálisan egészségesek lennének a szülők, tehát elsődlegesen a terápia a szülőt érintené, hiszen a felelősség az övé. Fontos lenne, hogy az apa minőségi időt töltsön a lányával, ha megtanítaná és gyakorlatban is azt tükrözné, milyen egy normális férfi- női viszony. A gyermekeknek létfontosságú lenne az érzelmii biztonság megélése, a tudatos élethelyzetekre való tanítás, nevelés, a feltétel nélküli szeretet biztosítása, az egészséges önkép kialakításában való segítségnyújtás a szülők részéről.
Ha bizonytalan vagy a fent említett témakörben tedd fel magadnak, valamint válaszold meg az alábbi kérdéseket:
- Milyen most és milyen volt az édesapámmal való kapcsolatom? Mennyire tudom meghúzni a határaimat vele kapcsoltban? Megtudom-e adni saját magamnak azt, amit tőle nem kaptam meg?
- Előfordul-e a szüleim velem való versengése? Hogyan reagálok erre?
- Mennyire vágyom a szülői elismerésre? Tudok e örülni hiánytalanul a saját sikereimnek?
- Mennyire volt és mennyire szeretettel teli az édesanyámmal való kapcsolatom? Érzem, hogy tud szeretni? Ugyanúgy kezel, mint a testvéreimet?
- Mennyire tudom elengedni a gyerekkori sérelmeim? Tudok-e tanulsággal visszagondolni azokra?
- Mennyire tudom meghúzni a határaim édesanyámmal kapcsolatban? Megtudom-e adni saját magamnak, amit tőle nem kaptam meg?
- Mennyire szoktak a szüleim érzelmileg zsarolni? Hogyan reagálok rá? Bevált-e eddig a reakcióm?
Merjük felismerni a problémákat, amelyek gátolják a saját boldogságunkat, illetve hatással lehetnek akár a saját gyerekeink egész élére. Merjünk szembenézni önmagunkkal, foglalkozni a sérelmeinkkel és segítséget kérni. Egy jobb élet, több jobb élet reményében!
Forrás Dr. Szántó Szilvia- Túlélésből kitűnő
A lányok életében befolyással lesz az apai kapcsolatuk az önbizalmukra, az énképükre, a magabiztosságukra, a nőiességükre, sőt a párválasztásukra is. Arra is hatással lesz, hogy az életben hogyan küzd meg a kihívásokkal, mennyire fog bízni a férfiakban. Tehát igen széles skálán mozog az, amiért egy apa felelős.
Amit egy apa közvetít felénk, abból hisszük el önmagukról, hogy képesek vagyunk-e dolgokat elvégezni és hogyan. Ha sok a dicsérő szó, kialakul egy magabiztosság és az önmagunkba vetett hit, ennek ellenkezőjénél, ha sok negatív kritikával illet az apa, elülteti a mindenre képtelenség magjait az önértékelés talajában.
Ahogyan az apa bánik a lányával az később, a tudatalattiban is befolyásolja a párválasztást, hiszen ugyanazt a bánásmódot keresik majd a lányok a férfiakban, amelyet már az apától megszokhattak. Ez következésképp lehet pozitív vagy negatív, ha például abban nő fel a gyerek, hogy az apja nem méltón bánt vele, az ilyen romboló típusú férfikhoz kezd vonzódni, egészen addig míg fel nem dolgozza a gyerekkori traumáit, akár szakmai segítséggel.
Az is meghatározó ahogyan az apa az anyával viselkedett, amit látott a kisgyermek, az lesz számára egyfajta minta, ami szintén beépül a tudatalattijába. Összességében a teljes családi- microkörnyezetet érdemes vizsgálni, beleértve tehát az anyát is, ahhoz, hogy megtudjuk mit hordoz mintaként magával egy gyermek, ezek nagyon mélyen bevésődnek, sokszor a traumák, a negatív viselkedési minták rögzülése igen nehezen hozható felszínre, és hosszú terápia, önismereti munka elvégzését követően lehet egészséges mentális felnőtt a sérült gyermekből.
Szerencsés esetben szoros apa-lánya viszony következtében, a lány egy egészséges párkapcsolatot képes létrehozni felnőtt korában, illetve megtudja húzni a határait a párválasztás során, amely kiküszöböli a számára nem méltó és nem kielégítő partnerkapcsolatok fenntartását. Ebben az esetben a lány magabiztos felnőtt lesz, aki nem tart a visszautasítástól, képes bizalmi viszont felépíteni partnereivel, tudja képviselni a saját álláspontját egy vita során, őszintén el tudja mondani az érzéseit, illetve kiáll önmagáért.
Nagyon szerencsések a gyermekek, ha egy egészséges mentális állapotú szülő nevelését, szeretetét, viselkedésmódját kapják,élik meg, de sajnos az esetek többségében nem ez a jellemző. Általában ez a gyermek felnőtté válása következében és sorozatos kudarcélményei tudatos vizsgálata esetleges szakmai segítő segítségével kerül felszínre.
Amennyiben apa vagy anya nem vett részt a gyermek nevelésében fizikailag vagy lelkileg ez súlyos csorbát ejt a gyermek lelkén. Ebben az esetben is a párkapcsolatban, kötődési problémákon lesz ez később látható már felnőtt korban. Az ilyen személyek küzdenek szeretetéhséggel, nem gondolják magukról viszont, hogy méltóak mások önzetlen szeretetére, önértékelésük alacsony, lelkileg labilisak.
Nyilván egy felnőtt ember is megfelelő módszerekkel tudja kezelni és rendbe hozni az elszenvedett sérelmeit, berögződéseit, viszont az lenne a legjobb, ha még gyerekkorban vagy a baba tervezéskor tudatosak és mentálisan egészségesek lennének a szülők, tehát elsődlegesen a terápia a szülőt érintené, hiszen a felelősség az övé. Fontos lenne, hogy az apa minőségi időt töltsön a lányával, ha megtanítaná és gyakorlatban is azt tükrözné, milyen egy normális férfi- női viszony. A gyermekeknek létfontosságú lenne az érzelmii biztonság megélése, a tudatos élethelyzetekre való tanítás, nevelés, a feltétel nélküli szeretet biztosítása, az egészséges önkép kialakításában való segítségnyújtás a szülők részéről.
Ha bizonytalan vagy a fent említett témakörben tedd fel magadnak, valamint válaszold meg az alábbi kérdéseket:
- Milyen most és milyen volt az édesapámmal való kapcsolatom? Mennyire tudom meghúzni a határaimat vele kapcsoltban? Megtudom-e adni saját magamnak azt, amit tőle nem kaptam meg?
- Előfordul-e a szüleim velem való versengése? Hogyan reagálok erre?
- Mennyire vágyom a szülői elismerésre? Tudok e örülni hiánytalanul a saját sikereimnek?
- Mennyire volt és mennyire szeretettel teli az édesanyámmal való kapcsolatom? Érzem, hogy tud szeretni? Ugyanúgy kezel, mint a testvéreimet?
- Mennyire tudom elengedni a gyerekkori sérelmeim? Tudok-e tanulsággal visszagondolni azokra?
- Mennyire tudom meghúzni a határaim édesanyámmal kapcsolatban? Megtudom-e adni saját magamnak, amit tőle nem kaptam meg?
- Mennyire szoktak a szüleim érzelmileg zsarolni? Hogyan reagálok rá? Bevált-e eddig a reakcióm?
Merjük felismerni a problémákat, amelyek gátolják a saját boldogságunkat, illetve hatással lehetnek akár a saját gyerekeink egész élére. Merjünk szembenézni önmagunkkal, foglalkozni a sérelmeinkkel és segítséget kérni. Egy jobb élet, több jobb élet reményében!
Forrás Dr. Szántó Szilvia- Túlélésből kitűnő
Hozzászólások