Törekedjen a pozitív gondolatokra!

Az, hogy mit közlünk másokkal, korántsem bír akkora fontossággal, mint az, mit mondunk saját magunknak, s miképp. Minden nap, minden órában, percben gondolatok százai cikáznak át agyunkon, melyek utat mutatnak, hogyan éljük életünket. Az önmagunkkal folytatott kommunikáció a felelős sikereinkért, de kudarcainkért is!
Ha pozitív változást szeretne elérni élete bármely területén, legyen az egészség, karrier vagy személyes célok, legelőször azon változtasson, ahogy önmagával kommunikál. Talán meg fog lepődni, mennyit számít!

Mi is tulajdonképpen az önmagunkkal való kommunikáció?
Hozzávetőlegesen percenként 150-300 szót intézünk saját magunk felé, és nagyjából 50,000 gondolat szalad át agyunkon egy nap alatt. Mialatt ezt olvassa, szimultán "megbeszéli" saját magával is, mit gondol erről a cikkről, ezzel egyidőben eltereli gondolatait a mindennapi teendőkről, úgy, mint a bevásárlólista megírásáról, vagy egyéb sürgető munkáról. Ez a belső gondolkodás, amikor tulajdonképpen magunkban beszélünk. Ez agyunk tudatos gondolkodásért felelős részére koncentrálódik. Amire sajnos kevés ember figyel, hogy a tudatos gondolatok a tudatalattiba is eljutnak, a tudatalatti agyunk azon területe, mely utasításokat fogad a tudattól. Tudatalattink szorgos kis szerv, a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján dolgozik.

Hogy működik az önmagunkkal való kommunikáció?
Képzeljen el egy hatalmas óceánjáró hajót, melyet egy kapitány navigál, s a matrózok az alsóbb szinteken helyezkednek el. Csak a kapitány van tisztában az útvonallal, a legénység nem tudja, merre tart a hajó. A kapitány képviseli a tudatot, a legénység a tudatalattit. Amikor a kapitány kiadja a parancsot, hogy forduljanak észak felé, a legénység természetesen fogadja az utasítást s e szerint cselekszik. A matrózok feltétel nélkül megbíznak a kapitányban, őket nem érdekli, hogy épp jéghegynek vezeti-e őket az, akitől az utasítások jönnek vagy békés hullámokon hajózhatnak tovább; az ugyanis nem kérdés, hogy végrehajtják-e a parancsot. Ők nem mérlegelnek, ők cselekednek, a "Főnök" elvégre tudja a dolgát.
Ez az erőteljes metafóra kiváló példája annak, hogyan működik az agy tudatos és tudatalatti része. Ezek ugyanis nem különállóan, hanem együttműködve alkotják agyunk egészét.
Tehát az, amit magunknak mondunk és amit másoknak, agyunk tudatos részében megy végbe. Ha folyamatosan negatív dolgokat motyogunk magunknak, úgy, mint tönkre fog menni a házasságom, vagy sosem lesz elég pénzem, akkor tudatalattink ezeket igazi instrukcióknak, feladatoknak tekinti és előbb-utóbb valósággá válik. Tudatalattink azt nem vizsgálja meg, hogy ez jót tesz-e nekünk vagy rosszat, a feladatot végre kell hajtani.

Miért számít ennyit a saját magunkkal való kommunikáció?
Fontos megjegyezni, hogy soha nem azt kapjuk, amit akarunk, hanem azt, amit elvárunk. Hacsak ez a kettő nem egyezik. Az is lényeges, hogy öntudatunk tudatalatti gondolatainkból áll össze legfőképp, s a saját magunkhoz való kommunikáció határozza meg életünk tényleges minőségét.
Számos öntudatunk van, például azt gondoljuk, remek síelők vagyunk, (Én nagyon jól síelek); ellenben az a határozott véleményünk, hogy golfozni nem tudunk ( Pocsék a golftechnikám). Tudatalattink ezáltal keményen dolgozik, hogy a vélt vagy valós teljesítményt tényleg létrehozza.

Változtass a gondolkodásodon, megváltozik az életed!
Amikor világra jövünk, tiszta lappal indulunk. Nem hiszünk semmiben, nincsenek viselkedési formáink és véleményünk sem semmiről. Nem születünk egyik politikai pártba sem, nem úgy bújunk ki anyánk hasából, hogy katolikusok, reformátusok vagy ateisták vagyunk. A világról sincs semmi tudomásunk. Gyerekkortól kezdve szedjük össze az információkat a minket körülvevő világról, szüleink, testvéreink, rokonaink s egyéb emberek segítségével. Elkezdünk véleményt formálni mindenről, hamar rájövünk mi az, amit élvezünk s mi az, amit nem. Hat éves korunkra korai öntudatunk már nagyjából kiforrottá válik, s nem mások szavai formálnak minket olyanná, amilyenek leszünk, hanem az, hogy a hallott információkat öntudatunk miképp rakja össze.
Saját belső hangunk teremti öntudatunkat, ezért ha önkifejező módszerünkön akarunk javítani, kezdjük azzal, hogy a saját gondolatainkat megfelelő irányba tereljük. Ha új szavakat, kifejezéseket vezetünk be tudatunkba, máris változást eszközölhetünk tudatalattinkban, ami rögtön teljesíteni akarja az eddig nem hallott "parancsokat".
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a tudatalatti nem mérlegel, jó-e vagy rossz az az utasítás, amit kap, egyszerűen végrehajtja, amit tudatunk sugall neki. Ha változtatni akar életén, mindenképp pozitív parancsokat küldjön tudatalattijának!

 

forrás: inspiyr.com